A tanulmányba több mint 3600 várandós nőt vontak be. Az alanyokat havonta megkérdezték arról, hogy éltek-e át stressz, és ha igen, akkor az milyen erősségű volt. A résztvevők Helsinki környékén laktak, és 1975-1976-ban szültek. Amikor gyerekeik 30 évesek lettek, a szakemberek megvizsgálták, hogy hányuknál diagnosztizáltak személyiségzavart. Negyven olyan esetet találtak, ahol kórházi kezelésre is szükség volt.
A stressz ezért veszélyes
A tanulmány azt állapította meg, hogy a várandósság alatti súlyos stressznek hosszú távú hatása lehet a gyerekekre. Ha az édesanya súlyos stresszt élt át terhesen, akkor gyermeke 9,53-szor nagyobb eséllyel lett személyiségzavaros. De még az enyhe stressz is a négyszeresére növelte a kockázatot. A leggyakrabban párkapcsolati, szociális vagy lelki probléma az anyákat sújtó stressz forrása.
A személyiségzavar azt jelenti, hogy a beteg személyisége megnehezíti a saját és környezete életét. Egyesek túlzottan szoronganak, míg mások érzelmileg labilisak vagy antiszociálisak. A tünetek széles skálán helyezkednek el. A tudósok szerint minden huszadik ember valamilyen személyiségzavartól szenved. Ezeknél az embereknél nagyobb eséllyel alakul ki egyéb mentális zavar, például depresszió, alkoholfüggőség vagy drogprobléma. Ám mint minden mentális kór esetében, itt is szerepet játszik a kialakulásban a neveltetés, az agyi problémák és a genetikai örökség is.
Már korábbi kutatások is találtak kapcsolatot a terhesség alatti stressz és a gyerek későbbi depressziója, szorongása és skizofréniája között. Azt viszont még nem tudják a szakértők, hogy a várandósság alatti stressz pontosan hogyan növeli a személyiségzavar kockázatát. A kutatók azonban igyekeztek kiszűrni az egyéb tényezőket - többek között a várandós nő pszichiátriai betegségeit és dohányzását -, hogy kiderüljön, mekkora szerepet játszik a várandósság alatti stressz.
