Gyulladások váltják ki a depressziót?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A depresszió nem feltétlenül lelki okokra vezethető vissza. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a testünkben keletkező gyulladások is hozzájárulnak ehhez. Vagyis immunrendszerünk és hangulatunk összefügg egymással.

Rémálmok gyötörnek hosszú hónapok óta egy 25 éves férfit, éjszaka nem tud aludni, állandóan kimerült. Mindez tényleg azért történik, mert a szervezete így reagál arra, hogy tehetetlenül kellett végignéznie, amint a lakótársaáramütésmiatt meghal? A fiatalember és pszichiátere hihető magyarázatnak tartotta ezt.

A kezelőorvos le is írta e lehetséges verziót a Delhi Psychiatry Journal című szakfolyóiratban. Ám a rétegfelvételek, amelyeket a radiológusok készítettek a férfi agyáról, elnyálkásodott orrmelléküregekről tanúskodnak. Mindeközben a férfi fejfájásról és eldugult orról is panaszkodott. A panaszok pedig a nyomott hangulattal és a félelmi reakciókkal, szorongással együtt léptek fel - írja a német Spiegel Online.
Az orvosok a páciensnek orrcseppet, antibiotikumot és gyulladáscsökkentőket adtak. Öt nap múlva a szinuszitisz (melléküreggyulladás) meggyógyult, de meglepő módon a szorongás, a kiüresedettség-érzet és a motiválatlanság is eltűnt. Bár az eset a német lap szerint egyedinek tűnik, szó sincs erről. Foggyökérgyulladások, húgyúti fertőzések, krónikus bélbetegségek szintén befolyásolhatják a lelkünket, méghozzá oly erősen, hogy az érintettek depresszívekké válhatnak.

A depresszió kezelhető! Hogyan?

A hatékony kezelés a biológiai, pszichológiai és környezeti háttértényezőket egyaránt célba veszi. Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésből, a családtagok bevonásából, tájékoztatásából, és a stresszkezelés elsajátításából, készségfejlesztésből áll. A részletekért kattintson!

A reumában, illetve multiplex sclerosisban szenvedőknél is megfigyelték az átlagosnál nagyobb depressziós hajlamot. Az esetek felében a betegségre adott pszichológiai reakcióra utalnak a jelek - mondta Stefan Gold, a Berlini Charité klinika neuropszichiátere. Tehát a páciensekben nem a betegségtudat váltja ki a depressziót, hanem maga a betegség.

Mindez egyébként nem is annyira meglepő: ha valaki valamilyen mindennapos betegségben szenved, akkor is visszahúzódik, sokat alszik és keveset eszik. Már egy erőteljesebb megfázás is okozhat pszichikai változásokat - magyarázta Erich Kasten, a hamburgi orvosi klinika neuropszichológusa. Ilyenkor a szakértők betegséghez kötődő viselkedésről, úgynevezett "sickness-behaviour"-ről beszélnek. Ennek biológiai funkciója van, hiszen nyugalomban azimmunrendszerjobban működik.

A visszahúzódás és a motiválatlanság ugyanakkor a valódi depresszió tünetei közé is beletartozik. A betegesen nyomott hangulat jó "táptalajt" ad az újabb fertőzéseknek. Így tehát egyre inkább arra gyanakszanak az orvosok, hogy a pszichikai betegségekben az immunrendszer fontos szerepet játszik. Mindez akár azt is jelenthetné, hogy a depresszió mindig összefügg valamilyen gyulladással, és a klasszikus antidepresszánsok mellett az antibiotikumoknak és a gyulladáscsökkentőknek is szerep juthat a depresszió kezelésében. Ez azonban hangsúlyozottan csak teória. A valóság ennél bonyolultabb. Azt, hogy a depresszió maga isfertőzéslenne vagy autoimmun betegség, sem bizonyítani, sem cáfolni nem lehet jelenleg - mondja a már idézett neuropszichiáter.

A depresszió gyulladást is okozhat a testünkben

A depresszió gyulladást is okozhat a testünkben


Nincsenek biomarkerek, amelyek jeleznék a betegséget

Olyan biomarkerek sincsenek, amelyek bizonyos rákfajtákhoz hasonlóan jeleznék a betegség fellépését. A depresszió keletkezésénél ezért genetikai, immunológiai, hormonális és pszichológiai tényezőket egyaránt számításba vesznek a szakértők, csakúgy, mint azanyagcseresajátosságait is. Gold szerint biztos, hogy nem minden depresszió magyarázható immunológiailag, ugyanakkor van egy releváns alcsoport, amelyet azonosítani kell.

A helyzet ugyanis az, hogy a testünkben lévő jelzőmolekulák nemcsak az immunrendszer számára fontosak (például a vérsejtek szabályozásakor és így a kórokozók elpusztításakor), hanem az agy anyagcseréjét is befolyásolják, és ezáltal a pszichénket is.

E folyamatban számos hírvivő anyag, elsősorban a citokinek játszanak szerepet. Ezek koordinálják az immunrendszert, felerősítik vagy lecsillapítják. Közéjük tartoznak az interferonok, amelyek elsősorban a vírusok elleni küzdelemben vesznek részt. Az interleukinek a sejtek közti kommunikációt segítik és a láz kiváltásában is vállalnak szerepet. De ide tartoznak a tumornekrózist (a rákos sejtek halálát) okozó faktorok, amelyek az elfajult sejteket képesek leölni.

A depressziósok vérében a kutatók ez utóbbi faktorok és bizonyos interleukinek jelentősen magasabb koncentrációját mutatták ki (az egészséges emberekhez képest). A bipoláris zavarban szenvedőknél is hasonló elváltozásokat találtak. Ugyanakkor a citokinek szintjéből a pszichikai panaszok mértékére nem lehet egyértelműen következtetni.

A kutatók eddig abból indultak ki, hogy a szerotoninhiány okozhat depressziós tüneteket. A gyógyszeres terápia is ennek a hormonnak a szintjét hivatott mesterségesen emelni. Ám ez a módszer nem minden páciensnek segít. A szerotonin hírvivő anyagként működik az agyban: testünkben a triptofán aminosavból keletkezik, amit az élelmiszerekkel együtt veszünk fel. A citokinok viszont gátolják a szerotonin termelődését. Ezért, ha a citokinok szabadulnak fel a szervezetünkben, akkor tompának, betegnek, motiválatlannak érezzük magunkat. A gyulladások és a depresszió közti összefüggést egy új kanadai tanulmány is erősíteni látszik. Az agyat vizsgáló PET-tel, azaz pozitron-emissziós tomográfiával kimutatták, hogy a depressziósok meghatározott immunsejtjei jelentsen aktívabbak voltak, mint az egészséges embereké.

A tanulmány egyik szerzője, Jeffrey Meyer, aki a torontói Center for Addiction and Mental Health munkatársa, megjegyezte, hogy eredményeik az első meggyőző bizonyítékot szolgáltatják arra, hogy az agyban gyulladást lehet kimutatni súlyos depresszió esetén.

De mit jelenthet ez a terápiában? Máris több kutatócsoport vizsgálja az ASS-nek hívott gyulladáscsökkentők és az úgynevezett Cox-2-gátlók esetleges szerepét a depresszió lefolyásának befolyásolásában. Egyelőre az eredmények ellentmondóak, bár bizonyos tanulmányok szerint a tünetek mérséklődtek a gyógyszeres kezelés nyomán. Aligha fogják ezért valaha is engedélyezni a Cox-2-gátlókat depresszió kezelésére - véli Norbert Müller, aki a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem pszicho-neuroimmunológiai specialistája.

Jelenleg antibiotikumokat is vizsgálnak, hasonló okokból és célokkal - a tetraciklinek és a tumornekrózis-faktorok ellen ható szerek jöhetnek itt számításba. Ezek a már ismert szerek egy izgalmas, új területen lehetnének bevethetők - véli Joshua Rosenblat pszichiáter egy elemzésében, amelyet a Progress in Neuro-Psychopharmacology and Biological Psychiatry című szaklapban jelentetett meg.

Sajnos távol vagyunk még a depresszió személyre szabott kezelésétől - mondja Gold. De ha azt elérnénk, hogy az immunológiai eredetű depressziót jobban ismernénk, már az is nagy lépés lenne előre. Összefoglalva: a depressziósok egy részénél a testükben keletkező gyulladások és az immunrendszerük nagy szerepet játszik a betegség kialakulásában. Azt pedig jelenleg is kutatják, hogy a gyulladáscsökkentő szerek a depresszió kezelésében hatékonyak lehetnek-e.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32453

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+22, +27 °C
Minimum:
+10, +16 °C

Hazánkban hétfon délelőtt az ország nagy részén kevés felhő zavarja majd a sok napsütést, felhősebb tájak inkább csak keleten fordulhatnak elő.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag