Ha inog a föld a talpunk alatt, ha bizonytalan a járás vagy ha forog velünk a világ, ez mind-mind a szédülés biztos jele. Különböző képzelőerejű betegek különféleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt.
A szédülés okai
A valódi, az egyensúly-érzékelő rendszer betegségéből kiinduló szédülés azonban forgó, ingadozó jellegű, vagy olyan, mintha gyors liftben utaznánk. A forgó jellegű szédülésnél a beteg körhintában érzi magát. Az ingadozónál olyan érzés alakul ki, mintha a környezet előre, hátra vagy oldalra mozdulna el. A "liftérzés" esetében pedig zuhanást, süllyedést, esetleg hirtelen emelkedést érzünk. Mindenfajta szédüléshez bizonytalanságérzés, félelem is társulhat. Gyakori panasz a hányinger, sápadtság, izzadás.
Az egyensúlyérzékelő rendszer belső fülben található labirintusából kiinduló szédülés heves, forgó jellegű, amit középfülgyulladás is okozhat.
A Meničre-betegségben a hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülést hallászavar, fülzúgás, hányinger, hányás kíséri. A nagyothallás a rohamok között is megmaradhat, roham alatt azonban fokozódik. Oka a labyrinthus betegsége, a hátsó koponyagödör daganata, sclerosis multiplex , nikotinmérgezés, agyhártyagyulladás, alkoholos állapot lehet. E tünetek jelentkezhetnek bizonyos agyi verőerek keringészavara következtében is. Az egyensúlyérző rendszer bántalma áll a migrénes roham szédülése mögött is.
Szédülést idéznek elő különféle agyi betegségek, így daganatok, vérellátási zavarok, vírusfertőzések is, persze olyanok, amelyek a koponyában elhelyezkedő egyensúly-érzékelő rendszert, központot és az azzal kapcsolatos idegsejteket, idegeket, vérereket valamilyen formában érintik. Kisagyi daganatokban gyakori a szédülés. Nem szabad elfelejtkezni a koponya sérülései, az agyrázkódás után kialakuló szédülésről sem. Az agyvérzés, agyi érelmeszesedés talaján létrejövő szédülés nem forgó jellegű, hányással, rosszulléttel azonban járhat. Szédüléshez vezethet a túlzott alkohol-, nikotinfogyasztás is.
Az extrém magas vérnyomás által kiváltott szédülés sem ritka. Szédülést idézhetnek elő a vérnyomáscsökkentő szerek is. Ennek egyik oka lehet a vérnyomás túlzott csökkenése, de állhat a háttérben úgynevezett orthostaticus hypotonia is. Ez utóbbi esetben a beteg vérnyomása felálláskor hirtelen leesik, ami átmeneti agyi keringészavart idéz elő. Az orvosnak mindig fel kell hívnia a beteg figyelmét arra, ha egy szernél előfordulhat ez a mellékhatás. Sőt e gyógyszereket általában este, lefekvéskor kezdik szedetni, és kis adaggal kezdve, lassan építik fel a terápiás napi dózist.
Szédülést okozhat még súlyos vérszegénység , kimerült állapot, kialvatlanság. Talán a magas vérnyomás okozta szédülésen kívül az egyik leggyakoribb oka e panasznak a nyaki gerinccsigolyák meszesedése. Ekkor főleg a fej forgatásakor lép fel a bizonytalanság érzése, de forgó jellegű szédülést is előidézhet az elváltozás. Kiválthatja azonban nyaki verőér-meszesedés okozta szűkület, de szívbillentyű-betegség, anyagcsere-rendellenesség is. Látászavaroknál, szemészeti elváltozásoknál sem ritka e kellemetlen panasz.
A belgyógyászati betegségek közül heveny gyomorhurut, epehólyag-gyulladás , alacsony vércukorszint, mellékvese-elégtelenség is előidézheti. A szemészeti, belgyógyászati betegségek okozta szédülés inkább bizonytalansággal, labilitásérzéssel, imbolygó járással jár együtt.
A szédülés okát mindig érdemes tisztázni. A szédüléssel foglalkozó ambulanciákon a kivizsgálás összetett. Tartalmaz ideggyógyászati vizsgálat mellett szemészeti, fül-orr-gégészeti, reumatológiai és belgyógyászati vizsgálatot is.
A panasz csak az ok pontos tisztázása után orvosolható. A kezelés pedig attól függ, hogy milyen betegség húzódik meg a háttérben. A korai, alapos orvosi vizsgálat megelőzheti olyan nagyobb baj elkerülését, ami bénuláshoz, súlyos esetekben akár halálhoz is vezethet.
