Hírlevelek
Regisztráció
Allergiateszt

Agydaganat tünetei és kezelése

Szerző: Szabó Emese   |   Lektor: Dr. Telekes András onkológus szakorvos

Rövid leírás

Agydaganat alatt az agyi szövetekből kiinduló daganatokat értjük. Mivel az idegsejtek általában ritkán osztódnak, ezért az agydaganatok jelentős része az agyidegeket támasztó, és azokat többek közt táplálékkal is ellátó kötőszöveti sejtekből indul ki. Az aggyal a probléma az, hogy ez a szerv egy csontos burokban - a koponyában - helyezkedik el, így ha daganat alakul ki, akkor a tumor nem tud merre terjeszkedni. Emiatt nő meg a koponyaűri a nyomás.

Előfordulás

Agydaganat minden életkorban előfordulhat. Gyermekkorban döntően a kisagyból, felnőtt korban a nagyagyból indul ki a tumor. Az összes daganatos halálozás körülbelül 2 százalékát okozzák a központi idegrendszeri daganatok, beleértve a gerinc daganatait is.

Okok

Agydaganat esetében nem nevezhető meg olyan rizikófaktor, amely növelné e betegség kialakulásának valószínűségét - sok más daganattal ellentétben. Az okkeresés persze folyamatos, épp nemrég jelent meg például egy olyan kutatás, amely az alkoholfogyasztás betegségre gyakorolt hatását vizsgálta. Ám ennek sem sikerült igazolnia azt, hogy az alkoholfogyasztás és az agydaganat megjelenése között egyértelmű kapcsolat lenne. Jelenleg tehát csak gyanítható, hogy az agytumor kialakulására hatással lehetnek egyes környezeti tényezők, de bizonyítani ezt még egyetlen esetben sem sikerült. Az agydaganatos betegek kevesebb, mint 5 százalékában fordul elő, hogy a családban már volt ilyen betegség, tehát rendszerint véletlenszerű módon alakul ki ez a probléma. Néhány nagyon ritka örökletes betegségben azonban előfordulhat, hogy a gyermekek öröklik a hajlamot.

Tünetek

E betegség esetében az egyetlen, laikusok által is fölismerhető korai tünet az, ha valaki reggel fejfájással ébred, majd amikor fölkel - tehát vízszintes pozícióból függőlegesbe vált -, akkor ez a fájdalom megszűnik. Mivel ez a tünet a későbbi szimptómákat jóval megelőzi, érdemes kivizsgálásra jelentkezni már akkor, ha ez a panasz jelentkezik, különösen akkor, ha a beteg korábban egyáltalán nem volt fejfájós. Korai tünet lehet még a hányinger nélküli, hirtelen hányás.

Az agydaganat későbbi tünetei már komolyabbak, ekkor ugyanis már hallás, látás vagy beszédzavar alakulhat ki, attól függően, hogy a daganat hol helyezkedik el az agyban. Ugyancsak tünet lehet az epilepsziához hasonló görcsroham. Emellett előfordulhat az is, hogy megváltozik a beteg személyisége is, például agresszívvá válik, az pedig csak később derül ki, hogy ennek hátterében agydaganat húzódott meg. Komolyan kell venni a koordinálatlan mozgások, zsibbadások megjelenését, a memória hirtelen csökkenését is. A koponyaűri nyomásfokozódás is több problémát okoz. Ilyen lehet például az, hogy a beteg szédül vagy eszméletét veszti. A koponyaűri nyomásfokozódás szemészeti vizsgálattal megállapítható.

A betegség egyik legfőbb veszélyét az adja, hogy a gerinc egy "lyukon keresztül" (ami az úgynevezett öreglyuk) csatlakozik a központi idegrendszerhez, tehát az agyhoz, ez utóbbi pedig csak az öreglyuk irányba tud elmozdulni. Ezzel pedig az gond, hogy közvetlenül e terület fölött van a nyúlt velő, ahol a légzési és keringési központ található. Így ha az agy a nyomásnövekedés miatt e csontos gyűrűbe ékelődik be, akkor összenyomja a keringési és légzési központot, ami sokszor hirtelen halált is eredményezhet.

Diagnózis

Elsősorban képalkotó vizsgálattal történik a betegség diagnosztizálása, annak segítségével deríthető ugyanis ki, hogy az agyban van-e olyasvalami, aminek jelenléte nem kívánatos. Ha az eredmény pozitív, sebészeti konzíliumra kerül sor.

Kezelés

Az agydaganatot elsődlegesen operációval kezelik, mert ekkor a legnagyobb az esélye a gyógyulásnak. Minden más beavatkozás - tehát a kemoterápia és a sugárkezelés - már csak kényszermegoldás lehet, mert ugyan ez utóbbiak akár évekkel is meghosszabbíthatják a beteg életét, de tényleges gyógyulást ritkán eredményeznek. A sugárterápia azért javíthatja jelentősen a túlélést, mert az idegsejtek már viszonylag keveset osztódnak, így nagyon jó a sugártűrő-képességük. A fókuszált sugárnyalábbal akár "operálni" is lehet. Ez a beavatkozás már hazánkban is elvégezhető - egyelőre csak Debrecenben - az úgynevezett gamma-késsel. Ezzel az eszközzel az orvosok a fókuszált sugárnyalábot úgy használják, mint egy sebész a szikét. Ez a gyakorlatban tehát egy operációhoz hasonlítható beavatkozás, amelynek során a sugárnyaláb célzottan, milliméteres, tized milliméteres pontossággal roncsolja a daganatot. Ehhez pedig ma már nem is feltétlenül kell megnyitni a koponyát.

Megelőzés

Mivel a betegség kiváltó oka nem ismert, a biztos megelőzésre sincs mód. És bár az agydaganat esetében nem bizonyított a genetikai hajlam, tehát az örökölhetőség sem, azért annak érdemes jobban figyelnie a tünetekre, akinek valamely felmenőjét már érintette e probléma.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Telekes András onkológus szakorvosnak, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház osztályvezető főorvosának.

Kategória: Tumoros megbetegedések

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

15356Kérdezzen Ön is!

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag