A krónikus vénás betegség sokunk életét keseríti meg a láb fájdalma, feszülő, égő érzése, elnehezülése vagy a vádli görcse formájában, melyek főként a nap vége felé, melegben vagy, a hosszú ülőmunka, esetleg tartós ácsorgás során mind gyakrabban lépnek fel. Az említett panaszok mellett ödéma, kisebb-nagyobb, sötét, kitágult visszérszakaszok árulkodhatnak arról, hogy valami nincs rendben vénás keringésünkkel. A felsorolt tünetek valószínűsíthetően vénás eredetű (visszeres) problémát jeleznek, a pontos diagnózist azonban csak szakember (háziorvos vagy érbetegek ellátásában jártas szakorvos például angiológus, érsebész) állapíthatja meg.
Mivel a visszeres panaszok és tünetek hátterében olyan betegség áll, mely a vénás rendszer károsodásával jár, rendkívül fontos a korai felismerés, az életmódváltás és a megfelelő kezelés. A betegség sokakat érint, hiszen az eddigi legnagyobb vénás nemzetközi szűrés, a Vein Consult Program 2011-es eredményei szerint a háziorvosok által leszűrt páciensek 80%-át érinti. Mégis jellemző, hogy orvos helyett inkább otthoni praktikákkal próbálunk szabadulni a kellemetlen panaszoktól - helytelenül, a betegség súlyosbodását és a lehetséges szövődményeket szem elől tévesztve.
Kik figyeljenek oda jobban?
A visszértágulatok kialakulásában fontos szerepe van az öröklődésnek, de ugyanúgy az életmódnak is, hiszen azon tevékenységek, melyek tartós állással, üléssel járnak, fokozzák a vénás pangást. A túlsúly is jó "barátja"a visszereknek: azok, akik felesleges kilókkal küzdenek, sokkal nagyobb százalékban szenvednek ettől a betegségtől.
Forduljunk orvoshoz az első tünet megjelenése után!
Az orvosi vizsgálatok cseppet sem kellemetlenek, az orvos a beteg kikérdezésével a lehetséges kiváltó okokat, társbetegségeket (diabétesz, magas vérnyomás stb.) igyekszik feltárni amellett, hogy fizikális vizsgálatot és szükség szerint műszeres vizsgálato(ka)t végez. Ennek során felméri a bőrön látható-tapintható elváltozásokat, gyulladását, megkopogtatja a vénákat, feltérképezi a betegségben érintett érszakaszokat, azok átjárhatóságát (ez a doppler-vizsgálat, melyet ultrahanggal végeznek).
Ha a pontos diagnózis is megvan, gyógyszeres kezelést javasolhat a vénafalat belülről erősítő, úgynevezett venoaktív készítmény formájában, és különféle életmóddal kapcsolatos tanácsokkal látja el az érintetteket. A terápia mielőbbi megkezdése és előírás szerinti követése elengedhetetlen a betegség súlyosbodásának megelőzése, vagyis a még fájdalmasabb panaszok, illetve a nehezen gyógyítható elváltozások megelőzése érdekében!
Rémítő következmények
A kezeletlen probléma súlyosabb következményekkel jár: a végtagokban pangó vér ugyanis kitágítja a kis ereket, így azok képtelenné válnak a megfelelő sebességű szállításra, sőt akár az áramlás iránya is megfordulhat. Az itt megrekedő méreganyagok gyulladásos folyamatokat indíthatnak el, mely lábszárfekély is kialakulhat. Ez utóbbi azonban már sokkal nehezebben kezelhető, súlyos betegség, mely valóban jelentős terhet jelent mind a betegnek, mind a környezetének.
Jó hír azonban, hogy ez a kezelés nélkül folyamatosan súlyosbodó, krónikus betegség időben felismerve, kisebb-nagyobb életmódbeli változtatásokkal, modern terápiás eszközök alkalmazásával jól kezelhető, súlyosbodása lelassítható, a szövődmények kialakulása kivédhető. Sokat tehetünk az évek során lábunk egészségéért, ha időben felismerjük a figyelmeztető jeleket, és orvoshoz fordulunk panaszainkkal.
