Az orrüregünkben, a szaglóhát felett található nagyjából 12 millió szaglósejtünknek köszönhetjük, hogy a minket körülvevő világból érkező ingerekből agyunk számára is értelmezhető "jelek" érkeznek hozzánk, ahányszor csak nagyot szippantunk. Habár az állatvilághoz képest valóban csökevényesebb, kevéssé tudatosan használt érzékszervünk az orr, mégis feltűnik "hiánya", amikor náthásak vagyunk, és az ételek ízét sem ugyanolyan élménnyel, érzettel éljük át. Ráadásul nem kis teljesítmény az embertől, hogy így is nagyjából 10 ezer különböző szag megkülönböztetésére képes.
A szagok és az illatok tudattalan érzelmi válaszokat váltanak ki belőlünk: egy-egy kellemes illathoz könnyen lehet, hogy valamilyen emléket, eseményt, konkrét képeket és érzeteket tudunk társítani, míg máskor egy-egy szag szinte fotorealisztikusan idéz elénk valamilyen feledni kívánt rossz élményt. Nézzük, hol van ilyen módon szerepe az orrnak!
Testszag és szexualitás
Mindenkinek egyedi a testszaga, ami senki máséval össze nem hasonlítható, akár az ujjlenyomatunk. Ezt a szagot érzékeljük és tartjuk vonzónak/taszítónak párválasztás során is, még ha nem is tudatos keresés eredményeként (nem véletlen, hogy a parfümipar is ki próbálja használni a feromonnal dúsított illatszerekből származó - állítólagos - előnyöket). Egyes kutatók már azt is bebizonyították, hogy a nők - egyelőre kevéssé jól dekódolható módon - még a szexualitással, szexszel kapcsolatos szagokat is felismerik .
A félelem és az undor szaga
A tudósoknak - azon túl, hogy a szagoknak mekkora szerepe van a párválasztásban - immár azt is sikerült bebizonyítani , hogy a félelem mellett még az undor is "kiszagolható", ezzel pedig arra következtetnek a szakemberek, hogy az állatokhoz hasonlóan az emberek is képesek szagokkal kommunikálni, legalábbis néhány érzelem esetében.
Nem csak ébren, álmunkban is hat ránk
Egy érdekes amerikai kutatás során olyan hatását is kimutatták a különféle erős szaghatásoknak, mely szerint azok képesek befolyásolni álmainkat , azok töltetét . Ez a felfedezés nem pusztán egy érdekes kutatási eredményként könyvelhető el, hiszen ezt a tényt ismerve a kellemes illatokat ezentúl akár fel is használjuk az érzelmileg felkavaró helyeken, például kórházakban vagy szeretetotthonokban, ám ez visszafelé is működhet, mert az emberek összeköthetik a kellemetlen helyet a jó illattal.
Betegséget jelez és betegséget gyógyít
Lehet, hogy régen több szerepe volt a szagoknak az egyes betegségek diagnózisát illetően (pl. a tífuszos beteg szaga a frissen sült barna kenyér illatára emlékeztet, míg egy vesebetegnek leginkább szalmiákszesz szaga van), de ma is komoly tünetjelzők lehetnek. Az acetonos lehelet például cukorbetegségről árulkodik, míg a halszagú hüvelyi folyás bakteriális eredetű hüvelygyulladásra hívja fel a figyelmet, a rossz lehelet pedig egészen egyszerűen jelezhet szájüregi problémákat (rossz fog, afta) vagy gyomorpanaszokat, pl. savtúltengést, refluxot.
Az illatok gyógyítanak is: ezt használja ki az a szelíd, öngyógyításon alapuló gyógymód, amit egy angol orvos, dr. Edward Bach fedezett fel. A róla elnevezett virágterápia 38-féle virágesszenciát alkalmaz a megbomlott lelki egyensúly helyreállítására.
Köszönjük Dr. Vida Zsuzsanna neurológus főorvos segítségét a cikk elkészítésében!
