Amiben világelső volt a magyar egészségügy

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Mentőink világújdonságnak számító módszereket és eszközöket alkalmaztak az elmúlt századokban. A vasúti mentővagon és a rohamkocsi egyaránt "magyar találmány". Sorozatunk első részében a vasúti mentéssel és az 1887-ben alapított budapesti mentőintézménnyel foglalkozunk.

A hazai egyetemi orvosképzés 1770-ben indult meg. Addig csak külföldön tanult, európai egyetemeken diplomát szerzett orvosok teljesítettek szolgálatot nálunk. A legnevesebb akadémiai jellegű orvosképző iskolát, a "püspöki orvosi iskolát" Esterházy Károly egri püspök alapította 1769-ben. Ám az egri iskola csak 1774-ig működött - erről a Mentőmúzeum igazgatója, Debrődi Gábor ír A magyar mentésügy története (1769-2012) című könyvében. (Ezen információk egy része a Mentőmúzeum honlapjáról is letölthetőek.

Mielőtt a könyvet elolvasnánk, érdemes azonban elmennünk az Országos Mentőszolgálat Markó utcai állandó kiállítására: a látogatás - és a honlapról letölthető videók megnézése - után ugyanis sokkal könnyebb a leírtakat elgondolni, magunk elé képzelni.
A Nagyszombati Egyetem (a mai ELTE elődje) az egri orvosi iskola alapítása után egy évvel, 1770-ben indította el az orvosi képzést. Debrődi szerint ekkor veszítették el a sebészcéhek mesteravatási jogukat. Bokor Árpád Attila, a Kresz Géza Mentőmúzeum munkatársa szerint a korabeli borbélysebészek elsősorban sebészeti eseteket, s a mai mentők egyik előfutáraként elsősegély-nyújtási feladatokat is elláttak. Tudásuk természetesen elmaradt az akkori akadémiai orvoslás szintjétől, de kiváló kézügyességük és gyakorlatias hozzáállásuknak köszönhetően nemcsak a polgári, hanem a katonai népegészségügy rendszerében is kiemelkedően fontos szerepük volt.

Magyarországon rossz betegnek lenni

Egy az európai országokat összehasonlító felmérés szerint a legjobban Hollandiában működik az egészségügyi ellátórendszer. Magyarország a vizsgált 37 ország közül a 26. Hol milyen az egészségügyi ellátás Európában? Kattintson!

Persze az akkori orvosok tudása sem közelítette meg a maiakét. Az elmúlt több mint két évszázad alatt az élettudományok, s azon belül a medicina forradalmi változásokon mentek keresztül. A múzeumban mindenféle fúvóeszköz látható, amellyel az ájult ember altestébe próbáltak dohányfüstöt befújni, hogy újraélesszék - ha ez sikerült, az semmiképpen sem a dohánynak volt köszönhető, ezt utólag megállapíthatjuk. De akad hasznosabb korabeli eszköz is a tárlaton: egy kovácsműhelybeli fújtató, amit szájon át használtak, és amely már valóban segíthetett az újjáélesztésben - magyarázta Bokor Árpád Attila, aki a kiállítási tárgyakat mutatta be nekünk. Az eszközök fejlődésében a korabeli orvosok, sebészek kétségbeesett igyekezetét fedezhetjük fel, mellyel a mind hatékonyabb eljárásokat igyekeztek kidolgozni betegeik eredményesebb ellátása végett.

1752-ben és 1755-ben Mária Terézia intézkedéseket hozott a vármegyei orvos, illetve a járási sebész alkalmazásáról. Ez óriási előrelépést jelentett, jóllehet az esetenként óriási kiterjedésű megyékben egy-egy orvos nem oldhatta meg teljesen a sürgősségi ellátást. 1769-ben rendelet jelent meg a vízbe fúltak mentéséről: ez a felvilágosult abszolutizmus időszaka volt. A jó szándékú uralkodó - Mária Terézia - mindent szabályozni akart. E sorba illeszkedett I. Ferenc (aki már kevésbé volt jó szándékú, de szabályozni ő több dolgot akart) megfagyottak ellátásáról szóló rendelete. 1799-ben baleseti sérültek elsősegélynyújtásáról született hasonló jogszabály.

A hazai céhrendszert, így a sebészcéhek működését az 1872-es Ipartörvény törölte el Magyarországon. 1876-ban pedig az új tanulmányi rend értelmében miniszteri rendelet szüntette meg a képzésüket. Az elsősegélynyújtás ettől kezdve véglegesen orvosi feladattá vált.

A törvény ellenére egyetlen város sem érezte annak igényét, hogy mentőintézményt állítson fel. A mentés feladata így sokáig a rendőrség hatáskörébe tartozott. A kerületi kapitányságokat és rendőrlaktanyákat mentőszekrényekkel, hordágyakkal szerelték fel. Rendőrorvos szállt ki a baleset helyszínére, kísérete előállított vizsgálati foglyokból állt. Ez a kíséret zárt, fedeles hordágyon szállította a beteget kórházba - írja Debrődi.

A szomszédos Bécsben már 1803-ban kormányrendelet írta elő mentőintézet felállítását, és Ausztriában is rendőrök látták el a mentést. Az első osztrák mentőegyesületet egy borzalmas tragédia hívta életre; az 1881. december 8-án leégett Ringtheater, több mint ezer ember halálát okozta - magyarázta Bokor a múzeumi tárlaton is látható korabeli rajzokat és tudósításokat.


E kudarc nyomán alapította meg báró Jaromir Mundy, a bécsi Máltai Lovagrend főorvosa a Bécsi Önkéntes Mentő Egyesületet. Az osztrák példát látva, Kresz Géza a budapesti V. kerület tisztiorvosa ugyanezt a rendszert akarta átvenni. Ráadásul a Duna két partján, lehetőleg a hidak közelében 6-8 mentőház felállítását javasolta, a mai sürgősségi osztályok előfutáraként. A mentőházakban két mentő teljesített volna szolgálatot, ám Kresz elképzelései ekkor még nem valósulhattak meg.

Nálunk alakult meg először a szervezett mentőszolgálat

A professzionális magyar mentésügy mégis ekkortájt vette kezdetét, mert Európában másodikként nálunk alakult meg 1887-ben a szervezett mentőszolgálat. Bár a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) még az országban sem az első volt - hiszen Temesváron 1886-ban jött létre hasonló egyesület -, a magyar fővárosban alapított mentőintézmény újdonsága a szakmai felkészültségben és szervezettségben rejlett.

A BÖME-nek voltak magyar előzményei is. Számolva az utazás során történő esetleges balesetekkel a magánvasút-társaságok már orvosokat és borbélysebészeket is alkalmaztak. Az első hazai mentő- és üzemegészségügyi szolgálatot Csatáry Lajos államvasúti főfelügyelő szervezte meg. 1870-től a MÁV pályaorvosi hálózatát és országos vasúti mentőszolgálatát is kiépítette. Az első három mentővagont ő gyártatta le a MÁV-val 1882-ben, és ezt a világújdonságot aztán a német és az orosz vasutak is átvették.

Csatáry országos hálózatszervező munkássága is jelentős: a fővonalakon 30, a vicinálisokon 50 kilométerenként pályaorvos volt riasztható balesetekhez. Vasúti mentőeszközök, hordágyak, mentőszekrények voltak az állomásokon, a kalauzkocsikban pedig sürgősségi kötszeres mentőtáskákat rendszeresítettek. Orvosi, elsősegélynyújtó eljárásai is korszerűek voltak: újraélesztéskor a levegőbefúvást mellkasi kompresszióval kombinálta, ami majd a huszadik században terjed el világszerte. A mentővagonokat folyamatosan fejlesztették: 1908-an már a harmadik generáció szolgált a vasútnál. Ez már műtővagon volt, amelybe műtőasztalt, sterilizátort, gázfőzőkészüléket, sőt a sebészeti beavatkozásokhoz padlóba süllyesztett jégtartót is beszereltek.

Hogyan mentettek életeket elődeink?

Hogyan mentettek életeket elődeink?


Mire tehát Kresz Géza 1887. május 8-án összehívta a BÖME alakuló közgyűlését, komoly eredményeket értek el a magyar vasúti pályaorvosok. Ám a mentéssel foglalkozókat nem fogadta kezdetben elismerés. Számos fővárosi orvos sarlatánságnak nevezte e tevékenységet, és a klientúra elrablóit látta benne. Kresz Géza ellen kiadványokat publikáltak - a nevét viselő múzeum tárlóiban is látható egy korabeli ügyvéd őt támadó írása.

A BÖME hivatalos működését 1887. május 10-én kezdte el, és a támadások ellenére kiderült, hogy egyre nagyobb szükség van a mentőkre. A hagyományos orvoslással foglalkozók képtelenek voltak teljesíteni a sürgősségi betegellátást, a városszerte zajló építkezéseken sok ezer ember dolgozott, az üzemi és közúti balesetek pedig mindennapossá váltak. Az első mentőállomás az V. kerületben, a Szent István-bazilika előtti Lipót templombazár 47. számú üzlethelyiségében működött. A mai Markó utcai központ, a Mentőpalota pedig 1890-ben készült el. A BÖME részben közadakozásból fejlődött ekkoriban.

Az első mentőgépkocsi Magyarországon 1902-ben állt szolgálatba, 3,5 lóerős motorját elektromos akkumulátor hajtotta. Ez ma a mentőorvosi kocsinak felelne meg: az orvost szállította a baleset helyszínére, és nem a beteget. A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület betegeit ugyanis a XIX. század végéig, a XX. század elejéig még fogatolt mentőkocsikkal vitték kórházba. Az első, fekvőbeteg szállítására is alkalmas gépkocsi 1909-ben állt üzembe, ezt már 22 lóerős motor hajtotta. A jármű a francia Berliet gyár terméke volt.

Sorozatunk második részében a hazai mentőszolgálatok fejlődését, különösen a világújdonságnak számító rohamkocsi-koncepció kialakulását követjük nyomon.

A szerző az OSZK 1956-os Intézet munkatársa
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+18, +26 °C
Minimum:
+14, +20 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt a Tiszántúlon a vékonyabb felhőzet mellett némi napsütésre is számíthatunk, másutt erősen felhős, borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag