Amiben világelső volt a magyar egészségügy

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Mentőink világújdonságnak számító módszereket és eszközöket alkalmaztak az elmúlt századokban. A vasúti mentővagon és a rohamkocsi egyaránt "magyar találmány". Sorozatunk első részében a vasúti mentéssel és az 1887-ben alapított budapesti mentőintézménnyel foglalkozunk.

A hazai egyetemi orvosképzés 1770-ben indult meg. Addig csak külföldön tanult, európai egyetemeken diplomát szerzett orvosok teljesítettek szolgálatot nálunk. A legnevesebb akadémiai jellegű orvosképző iskolát, a "püspöki orvosi iskolát" Esterházy Károly egri püspök alapította 1769-ben. Ám az egri iskola csak 1774-ig működött - erről a Mentőmúzeum igazgatója, Debrődi Gábor ír A magyar mentésügy története (1769-2012) című könyvében. (Ezen információk egy része a Mentőmúzeum honlapjáról is letölthetőek.

Mielőtt a könyvet elolvasnánk, érdemes azonban elmennünk az Országos Mentőszolgálat Markó utcai állandó kiállítására: a látogatás - és a honlapról letölthető videók megnézése - után ugyanis sokkal könnyebb a leírtakat elgondolni, magunk elé képzelni.
A Nagyszombati Egyetem (a mai ELTE elődje) az egri orvosi iskola alapítása után egy évvel, 1770-ben indította el az orvosi képzést. Debrődi szerint ekkor veszítették el a sebészcéhek mesteravatási jogukat. Bokor Árpád Attila, a Kresz Géza Mentőmúzeum munkatársa szerint a korabeli borbélysebészek elsősorban sebészeti eseteket, s a mai mentők egyik előfutáraként elsősegély-nyújtási feladatokat is elláttak. Tudásuk természetesen elmaradt az akkori akadémiai orvoslás szintjétől, de kiváló kézügyességük és gyakorlatias hozzáállásuknak köszönhetően nemcsak a polgári, hanem a katonai népegészségügy rendszerében is kiemelkedően fontos szerepük volt.

Magyarországon rossz betegnek lenni

Egy az európai országokat összehasonlító felmérés szerint a legjobban Hollandiában működik az egészségügyi ellátórendszer. Magyarország a vizsgált 37 ország közül a 26. Hol milyen az egészségügyi ellátás Európában? Kattintson!

Persze az akkori orvosok tudása sem közelítette meg a maiakét. Az elmúlt több mint két évszázad alatt az élettudományok, s azon belül a medicina forradalmi változásokon mentek keresztül. A múzeumban mindenféle fúvóeszköz látható, amellyel az ájult ember altestébe próbáltak dohányfüstöt befújni, hogy újraélesszék - ha ez sikerült, az semmiképpen sem a dohánynak volt köszönhető, ezt utólag megállapíthatjuk. De akad hasznosabb korabeli eszköz is a tárlaton: egy kovácsműhelybeli fújtató, amit szájon át használtak, és amely már valóban segíthetett az újjáélesztésben - magyarázta Bokor Árpád Attila, aki a kiállítási tárgyakat mutatta be nekünk. Az eszközök fejlődésében a korabeli orvosok, sebészek kétségbeesett igyekezetét fedezhetjük fel, mellyel a mind hatékonyabb eljárásokat igyekeztek kidolgozni betegeik eredményesebb ellátása végett.

1752-ben és 1755-ben Mária Terézia intézkedéseket hozott a vármegyei orvos, illetve a járási sebész alkalmazásáról. Ez óriási előrelépést jelentett, jóllehet az esetenként óriási kiterjedésű megyékben egy-egy orvos nem oldhatta meg teljesen a sürgősségi ellátást. 1769-ben rendelet jelent meg a vízbe fúltak mentéséről: ez a felvilágosult abszolutizmus időszaka volt. A jó szándékú uralkodó - Mária Terézia - mindent szabályozni akart. E sorba illeszkedett I. Ferenc (aki már kevésbé volt jó szándékú, de szabályozni ő több dolgot akart) megfagyottak ellátásáról szóló rendelete. 1799-ben baleseti sérültek elsősegélynyújtásáról született hasonló jogszabály.

A hazai céhrendszert, így a sebészcéhek működését az 1872-es Ipartörvény törölte el Magyarországon. 1876-ban pedig az új tanulmányi rend értelmében miniszteri rendelet szüntette meg a képzésüket. Az elsősegélynyújtás ettől kezdve véglegesen orvosi feladattá vált.

A törvény ellenére egyetlen város sem érezte annak igényét, hogy mentőintézményt állítson fel. A mentés feladata így sokáig a rendőrség hatáskörébe tartozott. A kerületi kapitányságokat és rendőrlaktanyákat mentőszekrényekkel, hordágyakkal szerelték fel. Rendőrorvos szállt ki a baleset helyszínére, kísérete előállított vizsgálati foglyokból állt. Ez a kíséret zárt, fedeles hordágyon szállította a beteget kórházba - írja Debrődi.

A szomszédos Bécsben már 1803-ban kormányrendelet írta elő mentőintézet felállítását, és Ausztriában is rendőrök látták el a mentést. Az első osztrák mentőegyesületet egy borzalmas tragédia hívta életre; az 1881. december 8-án leégett Ringtheater, több mint ezer ember halálát okozta - magyarázta Bokor a múzeumi tárlaton is látható korabeli rajzokat és tudósításokat.


E kudarc nyomán alapította meg báró Jaromir Mundy, a bécsi Máltai Lovagrend főorvosa a Bécsi Önkéntes Mentő Egyesületet. Az osztrák példát látva, Kresz Géza a budapesti V. kerület tisztiorvosa ugyanezt a rendszert akarta átvenni. Ráadásul a Duna két partján, lehetőleg a hidak közelében 6-8 mentőház felállítását javasolta, a mai sürgősségi osztályok előfutáraként. A mentőházakban két mentő teljesített volna szolgálatot, ám Kresz elképzelései ekkor még nem valósulhattak meg.

Nálunk alakult meg először a szervezett mentőszolgálat

A professzionális magyar mentésügy mégis ekkortájt vette kezdetét, mert Európában másodikként nálunk alakult meg 1887-ben a szervezett mentőszolgálat. Bár a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) még az országban sem az első volt - hiszen Temesváron 1886-ban jött létre hasonló egyesület -, a magyar fővárosban alapított mentőintézmény újdonsága a szakmai felkészültségben és szervezettségben rejlett.

A BÖME-nek voltak magyar előzményei is. Számolva az utazás során történő esetleges balesetekkel a magánvasút-társaságok már orvosokat és borbélysebészeket is alkalmaztak. Az első hazai mentő- és üzemegészségügyi szolgálatot Csatáry Lajos államvasúti főfelügyelő szervezte meg. 1870-től a MÁV pályaorvosi hálózatát és országos vasúti mentőszolgálatát is kiépítette. Az első három mentővagont ő gyártatta le a MÁV-val 1882-ben, és ezt a világújdonságot aztán a német és az orosz vasutak is átvették.

Csatáry országos hálózatszervező munkássága is jelentős: a fővonalakon 30, a vicinálisokon 50 kilométerenként pályaorvos volt riasztható balesetekhez. Vasúti mentőeszközök, hordágyak, mentőszekrények voltak az állomásokon, a kalauzkocsikban pedig sürgősségi kötszeres mentőtáskákat rendszeresítettek. Orvosi, elsősegélynyújtó eljárásai is korszerűek voltak: újraélesztéskor a levegőbefúvást mellkasi kompresszióval kombinálta, ami majd a huszadik században terjed el világszerte. A mentővagonokat folyamatosan fejlesztették: 1908-an már a harmadik generáció szolgált a vasútnál. Ez már műtővagon volt, amelybe műtőasztalt, sterilizátort, gázfőzőkészüléket, sőt a sebészeti beavatkozásokhoz padlóba süllyesztett jégtartót is beszereltek.

Hogyan mentettek életeket elődeink?

Hogyan mentettek életeket elődeink?


Mire tehát Kresz Géza 1887. május 8-án összehívta a BÖME alakuló közgyűlését, komoly eredményeket értek el a magyar vasúti pályaorvosok. Ám a mentéssel foglalkozókat nem fogadta kezdetben elismerés. Számos fővárosi orvos sarlatánságnak nevezte e tevékenységet, és a klientúra elrablóit látta benne. Kresz Géza ellen kiadványokat publikáltak - a nevét viselő múzeum tárlóiban is látható egy korabeli ügyvéd őt támadó írása.

A BÖME hivatalos működését 1887. május 10-én kezdte el, és a támadások ellenére kiderült, hogy egyre nagyobb szükség van a mentőkre. A hagyományos orvoslással foglalkozók képtelenek voltak teljesíteni a sürgősségi betegellátást, a városszerte zajló építkezéseken sok ezer ember dolgozott, az üzemi és közúti balesetek pedig mindennapossá váltak. Az első mentőállomás az V. kerületben, a Szent István-bazilika előtti Lipót templombazár 47. számú üzlethelyiségében működött. A mai Markó utcai központ, a Mentőpalota pedig 1890-ben készült el. A BÖME részben közadakozásból fejlődött ekkoriban.

Az első mentőgépkocsi Magyarországon 1902-ben állt szolgálatba, 3,5 lóerős motorját elektromos akkumulátor hajtotta. Ez ma a mentőorvosi kocsinak felelne meg: az orvost szállította a baleset helyszínére, és nem a beteget. A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület betegeit ugyanis a XIX. század végéig, a XX. század elejéig még fogatolt mentőkocsikkal vitték kórházba. Az első, fekvőbeteg szállítására is alkalmas gépkocsi 1909-ben állt üzembe, ezt már 22 lóerős motor hajtotta. A jármű a francia Berliet gyár terméke volt.

Sorozatunk második részében a hazai mentőszolgálatok fejlődését, különösen a világújdonságnak számító rohamkocsi-koncepció kialakulását követjük nyomon.

A szerző az OSZK 1956-os Intézet munkatársa
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag