Három gyerekből egy nem reggelizik!

A gyerekek egyharmada ugyanis üres gyomorral indul el az iskolába - derült ki Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) és a Nestlé közös kutatásából.

Túl sok fehérlisztből készült kenyeret és péksüteményt, az ajánlottnál kevesebb rostban gazdag zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a gyerekek reggelire. Már aki egyáltalán reggelizik.

Sokszor az iskolaidőben is nehéz megoldani, hogy egészséges, rostdús ebédet egyen szemünk fénye. Nézzünk néhány tippet, mit tehetünk a gyerekek megfelelő étkezése érdekében! - kattintson ide! A kutatás 4 és 10 év közötti budapesti és kecskeméti óvodás-iskolás gyerekek táplálkozási-, köztük reggelizési szokásait vizsgálta mintegy 800 főből álló reprezentatív minta segítségével. A felmérés eredményeiből kiolvasható, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az iskolába.

A szülők túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy milyen fontos az első étkezés szerepe abban, hogy a gyermekük kellő energiával töltődve birkózzon meg azokkal a szellemi és fizikai kihívásokkal, amit az óvoda és még inkább az iskola jelent. Az energiabevitel mellett pedig az egészséges táplálkozást is fontosnak tartják, legalábbis elméletben. A gyakorlat ugyanis mást mutat.

A gyerekek 43 százaléka fehér lisztből készült péksüteményt kap reggelire, a teljes kiőrlésű termékek csak a kicsik 16 százalékának reggelijében szerepelnek. Zöldséget és gyümölcsöt a gyerekek 35-39 százaléka fogyaszt reggelente rendszeresen, további 30 százalékuk alkalmanként, tehát mintegy egyharmaduk reggelijéből teljes mértékben hiányoznak ezek az alapvető, rostokban gazdag élelmiszercsoportok.

A gyerekek többnyire fehér lisztből készült péksüteményt kapnak reggelire

A reggelit teljes mértékben kihagyók 26 százaléka időhiánnyal magyarázza, miért indul a gyerek üres gyomorral iskolába. Szintén népszerű válasz volt, hogy a gyerek azért nem reggelizik otthon , mert nem éhes. Az aggasztó adatokon csak a hétvége szépít némileg, ilyenkor többen reggeliznek, mint a rohanó hétköznapokon.

„Egy iskolás gyermek energiaszükséglete átlagosan 2200-2500 kcal naponta, ami megegyezik egy közepes mennyiségű fizikai munkát végző felnőttével. A mai gyerekek többsége akár napi 10 órát is távol tölt otthonától, hiszen iskolába, különórákra jár. Így a szülők a táplálkozási szempontból javasolt öt étkezésből - reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora -, csak keveset tudnak felügyelni. A reggeli azonban éppen ilyen. Ezért is nagyon fontos, hogy a gyerekek életritmusához és szükségleteihez alkalmazkodva, nagy tápértékű reggelit állítsanak össze - állítja Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke, aki hozzátette, hogy ideális esetben a reggelinek fedeznie kellene a szükséges napi energiabevitel 20 százalékát.

Az ebéd mellett a reggeli is éppolyan fontos étkezés. A reggeli kihagyása vagy a nem megfelelő energia- és tápanyagbevitel ugyanis többek között a gyerekek vércukorszintjének esésében is megnyilvánulhat, emiatt kevésbé tudnak figyelni és fizikai teljesítőképességünk is csökken. Az elmaradó reggeli szélsőséges esetben akár ájuláshoz, rosszulléthez is vezethet.

„Sajnos az eredmények azt mutatják, hogy a gyerekek táplálkozása a felnőtt lakosság szokásainak jellemző hibáit tükrözi. Magyarországon minden harmadik iskolás gyermek reggelizés nélkül kezdi a napját, és a reggeli összetétele sem megfelelő. A zöldségek és gyümölcsök, valamint teljes értékű gabonák hiányozó elemei egy átlagos reggelinek, így a tápanyag-összetétele sem megfelelő” – figyelmeztet Kiss-Tóth Bernadett, a Nestlé Hungária Kft. dietetikusa.

„A gyerekek a maguk módján ugyanolyan kihívásokkal néznek szembe napközben, mint a felnőttek. Fizikai megterhelésnek vannak kitéve például testnevelésórán vagy az edzéseken, sportversenyeken, az iskola pedig a szellemi munka mellett stresszel is jár, ilyen stresszfaktor például a dolgozatírás” – állítja Dr. Tóth Tamás orvos, a Magyar Elhízástudományi Társaság főtitkára, aki arra is figyelmeztet, hogy bizonyított: azok a gyerekek, akik rendszeresen reggeliznek, kisebb arányban lesznek felnőttkorukban túlsúlyosak vagy elhízottak.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
daganat
Nem a szervezetet támadja, hanem a daganatot: egyre több beteg kaphat ilyen kezelést
Az alvásszakértők szerint nem a korai kelés a titok: ettől leszel kipihent reggel
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +11 °C
Minimum: +1 °C

Frontális felhőzet halad dél, délkelet felé, emiatt a déli országrészben is átmenetileg megnövekszik, míg északnyugat felől egyre többfelé szakadozik, csökken a felhőzet. Elszórtan várható eső, zápor. Késő délutánra sokfelé kiderül az ég, de északkeleten maradhatnak tartósan borult körzetek, ahol kisebb zápor még ekkor sem kizárt. Egyre többfelé megélénkül, megerősödik az északnyugatira, északira forduló szél, néhol még viharos lökések is lehetnek, majd estétől mérséklődik a légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 13 fok között valószínű.Késő este -1, +5 fok várható. A szombati időjárás a hidegfrontra érzékenyek szervezetét különösen megterhelheti.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!