Az első thermokamerát a NASA fejlesztette ki, hadiipari célokra, az ötvenes években. Azóta számos területen elterjedt a használata: hőkamerával mérik fel az épületek hőkibocsátását, a reptereken pedig járványok idején nagy érzékenységű thermokamerákkal szűrik ki a lázas betegeket. A 70-es-80-as évektől orvosi célokra is használják a műszert, de Magyarországra csak a kétezres években kerültek be az első hőkamerák, ezért az orvosi alkalmazás nálunk még nem vált hivatalossá. Elsősorban orvos-természetgyógyászok végeznek ilyen állapotfelmérést, kb. 10-20 ezer forintért - az Országos Egészségpénztár egyelőre nem támogatja ezt az eljárást.
Sokatmondó fénykép
A thermokamerás állapotfelmérés során gyakorlatilag lefényképezik az egész testet, több irányból. Persze ilyenkor nem hagyományos fénykép készül. A kamera a szemmel nem látható, infravörös sugarakat örökíti meg. A testünk ugyanis folyamatosan hőt bocsát ki, olyan frekvencián, ami az infravörös tartományba esik. - A bőrfelszín hőmérsékletváltozását méri a kamera, ami összefügghet belső folyamatokkal: a hőmérséklet-emelkedés valamilyen "túlműködés" következménye, a hőmérséklet-csökkenés pedig "alulműködésre" utal. Ezeknek a folyamatoknak a helyére lehet következtetni a hőtérképből, viszont a mértéküket, illetve a pontos jellegüket ebből nem lehet meghatározni, ezért pontos orvosi diagnózist nem tudunk adni - mondja dr. Orovica Anna radiológus és gyermekgyógyász szakorvos, aki maga is végez hőkamerás állapotfelmérést.
A thermokamera már akkor is jelezheti az elváltozásokat, amikor még tüneteink sincsenek, hiszen a műszer nagyon érzékeny: század Celsius-foknyi eltéréseket is kimutat. - Ha bárhol a szervezetben megjelenik valamilyen hőeltérés, akkor annak mindenképpen oka van - mondja dr. Orovica Anna. - Ezeknek nem feltétlenül van orvosi értelemben vett jelentőségük, de ha már ott van az eltérés, akkor arról beszélnünk kell, mert az valamit jelez - ez lehet a szúnyogcsípéstől kezdve a daganatig bármi. A probléma súlyosságát a páciens kikérdezésével határozzuk meg. A beteg elmondja, volt-e, van-e panasza, ami az adott szervvel összefüggésbe hozható. Ha nem, akkor valószínűleg még kifejlődőben van a betegség, és a szervezet öngyógyító mechanizmusai révén akár magától is meggyógyulhat. Viszont ha a hőtérkép kimutatja, hol van a probléma, akkor vizsgálat utáni konzultáción meg tudjuk mondani a páciensnek, mire figyeljen oda, hogy a betegség ne alakuljon ki.
Miről ad információt?
A hőkamera minden bőrfelszínen megjelenő hőeltérést jelez, de nem minden betegség okoz a bőrfelszínen hőmérséklet-változást. Így tehát az is előfordulhat, hogy az állapotfelmérés nem mutat ki egy jelenlévő kóros folyamatot. Vannak azonban olyan zavarok, amelyeknek a felderítésére különösen alkalmas ez a módszer. Megállapítható vele például, hogy hol van gyulladásos góc a szervezetben. Ismeretlen eredetű - például mozgásszervi - fájdalmak eredetére is fény derülhet ezzel a vizsgálattal. - Nagyon korán lehet látni az izmok és az ízületek különböző megterheléseit vagy gyulladásait. Azt is meg tudjuk mondani a betegnek, hogy idegi, reumatológiai vagy más eredetű lehet-e a fájdalma, így a megfelelő szakorvoshoz tudjuk irányítani. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a páciensek már régóta járnak orvoshoz a panaszukkal, és nem használnak nekik a felírt gyulladáscsökkentők . Ilyenkor sokszor kiderül, hogy egészen más eredetű a problémájuk, mint amivel kezelték őket - magyarázza a radiológus.
Minél közelebb van egy szerv a bőrfelszínhez, a hőkamera annál pontosabb információt tud adni róla. Amerikában már bevett gyakorlat, hogy a mellrák előszűrésénél hőkamerát használnak, és csak ezt követően végzik el a mammográfiát - ha szükséges. A thermokamera egyik legnagyobb előnye, hogy nem jár semmiféle sugárterheléssel, ezért 35 év alatti nők is bármikor ellenőriztethetik így a mellük állapotát. - Emellett nagyon sok információt kapunk a gyomor-és bélrendszerről, valamint a keringési szervek, az artériák és a vénák állapotáról. Az agyról, a szívről és a tüdőről viszont nem tájékoztat ez a módszer - teszi hozzá dr. Orovica Anna.
Működést jelez, nem állapotot
A thermokamerás állapotfelmérés alapvetően különbözik minden más orvosi képalkotó eljárástól - a röntgentől, ultrahangtól, CT-től, MR-től vagy épp a mammográfiától. - A legfőbb különbség, hogy az előbbi egy élettani vizsgálat. A hőkamerás felvételen a szervezetben zajló folyamatok következményét látjuk. Ezzel szemben az összes hagyományos radiológiai diagnosztika egy statikus képet ad: megmutatja, hol van az adott szerv, milyen vastag a fala stb., tehát a szerkezeti eltéréseket tudja kimutatni. A hőkamerával viszont azt látjuk, hogyan működik a szerv - magyarázza a radiológus. Éppen ezért az egyik képalkotó eljárás nem helyettesíti a másikat, viszont nagyon jól kiegészítik egymást.
A hőtérképen látszódhat olyan működési zavar is, ami még nem okoz sem panaszokat, sem szervi elváltozást. - Például a stressz okozta gyomorsav-túltermelést látjuk a hőkamerával, de bármilyen más hagyományos módszerrel - gyomortükrözéssel, röntgennel, ultrahanggal vagy CT-vel nem tudnánk kimutatni semmiféle kóros eltérést, hiszen a gyomorfal nem vastagabb, nem látnánk gyulladást és felmaródásokat - mondja dr. Orovica Anna.
Ugyanakkor tudni kell, hogy a thermokamerás állapotfelmérés nem pusztán a felvétel rögzítéséből áll. Legalább olyan fontos része a konzultáció és az életmód-tanácsadás. Ezért nem mindegy, milyen szakemberhez fordulunk. A legjobb, ha egészségügyi szakember végzi a hőkamerás vizsgálatot, hiszen ő ismeri a képen látható folyamatok anatómiai és kórélettani hátterét, és meg tudja mondani, milyen szakorvoshoz kell fordulnunk a panaszunkkal, vagy hogyan változtassunk az életmódunkon, hogy a problémánk megszűnjön.
A cikk eredetileg a Nők Lapja Egészség magazin 2013. szeptemberi számában jelent meg. Hasonló érdekes témákért, cikkekért, szakértői anyagokért keresse az újságárusoknál, vagy fizessen rá elő a Sanoma Magazincentrumában !
