Június harmadik vasárnapja Apák napja, amelyet már Magyarországon is egyre többen ünnepelnek. Majoros István család- és párkapcsolati terapeuta öt gyerek édesapja. Azt mondja, még az ötödik után is nagyon nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy egy férfi mikor és mitől válik jó apává, és mitől lesz jó a kapcsolata a gyerekeivel.
Ha van mire építeni a családot
Ugyanakkor elmondható: az, hogy milyen mértékben és miként vesz részt a gyerekgondozásban és -nevelésben, a szándékon múlik. A kérdés ugyanis az, hogy részt akar-e venni mindebben akár azzal is, hogy aktívan kiveszi részét a háztartási és a gyerek körüli munkákból, feladatokból.
Persze mindez nem jelenti azt, hogy a férfiak maguktól, megérzésre kitalálják a nők gondolatait, de ha jól lefektetett keretek és szabályok vannak, akkor a rájuk eső feladatokat minden különösebb probléma nélkül vállalják.
Jó munkamegosztás
Érdemes sokat beszélgetni ezekről a kérdésekről, és lefektetni az alapokat. Be lehet dobni egy közös kalapba az elvégzendő feladatokat, és felosztani őket egymás közt. Elképzelhető, hogy a férfinak sikerélményt ad egy jó húsleves elkészítése, és ezzel heti egy alkalommal leveheti az ebédfőzés terhét az édesanya válláról.
Ha egy kapcsolatban az a közös megállapodás, hogy a háztartás a nő feladata, és ez a felosztás mindkét félnek megfelel, akkor sincs semmi gond. Nagyon érzékeny egyéni döntések ezek, és csak az adott párkapcsolat két tagja tudja eldönteni, hogy nekik mi az optimális. De mindenképp érdemes időről időre újratárgyalni ezeket az együttműködési kereteket, és ha szükséges, rugalmasan módosítani rajtuk.
"Ha egy szóval kellene megfogni, hogy mi az apa szerepe a családban, akkor a biztonságot említeném. Olyan apára van szükség, akikhez oda lehet szaladni, aki meg- és eltart. Érzelmi és anyagi szempontból egyaránt, ami a mai gazdasági helyzetben nem egyszerű feladat" - mondja Majoros István.
Mi is az a svéd modell?
1974-ben Svédországban vezették be a világon először azt a szülői támogatási rendszert, amelynek értelmében mindkét szülő azonos feltételekkel maradhatott otthon a gyerekkel. A szabályozás lényege, hogy a szülők megoszthatják egymás között a rendelkezésre álló, fizetett szülői szabadság időtartamát. Ha valamelyikük nem használná ki ezt, úgy a felét "átadhatja" a másik szülőnek. 1995-ig az apák jelentős része így is tett, ekkor azonban további egy hónapos fizetett szabadságot vezettek be, melyet már nem adhattak át az apák. Ennek hatására 1995 után az apák 77 százaléka legalább egy hónapra otthon maradt a gyerek első négy évében.
További részleteket a Kismama magazin legfrissebb, június-júliusi számában olvashat! Keresse az újságárusoknál!
