Idén október 26-án, vasárnap kell majd visszaállítani az órákat hajnali 3 óráról 2 órára, ami egy kutatás szerint a magyarok nagy részének kellemetlenséget okoz majd. Az "1 millióan az óraátállítás ellen" csoport megbízásából készített online kutatás szerint 85 százalék megszüntetné a félévente esedékes időzónaváltást.
A többség a nyári időszámítást hagyná meg
A felmérés szerint minden második megkérdezettnek volt már konkrét kára az ilyenkor jelentkező időeltolódásból. A résztvevők 35 százaléka mondta, hogy a félévente esedékes óraátállítás idején napokig nem tudja kialudni magát, és minden tizedik válaszadóval előfordult már, hogy elkésett vagy túl korán érkezett a váltás miatt. Érdekesség, hogy arányaiban több nő panaszkodott álmatlanságra, viszont a férfiak gyakrabban nézték el az órát. Ugyanakkor az eredmények alapján a lakosság 5 százalékának nem csak apróbb kellemetlenségeket okoz az óraátállítás, hanem egészségügyi problémái is vannak ilyenkor. Ehhez hasonló okok miatt már több mint 29 ezer ember csatlakozott a Szallas.hu által elindított óraátállítás elleni tiltakozáshoz, melynek célja, hogy Magyarországon eltöröljék a félévente esedékes időzónaváltást.
A több mint 6000 fő körében végzett felmérés szerint a magyarok háromnegyede a nyári időszámítást választaná, ha tehetné. Ezzel összefüggésben a megkérdezettek 45 százaléka mondta, hogy kifejezetten azért ellenzi az óraátállítást, mert a téli időszámítás szerint a nyáron megszokotthoz képest még hamarabb sötétedik délután, így a hosszú téli estéken passzívabbnak, lehangoltabbnak érezzük magunkat. "A téli időszámítás ugyan közelebb áll a csillagászati időhöz, de a többség valószínűleg úgy érzi, hogy már kevésbé illeszkedik az életmódunkhoz. Mindenesetre, ha összegyűlne egymillió tiltakozó, az illetékes minisztériumoknál is kérnénk az óraátállítás kérdésének megvizsgálását" - mondta a kezdeményezést elindító Szallas.hu marketing menedzsere, Mészáros Judit.
Felborítja szervezetünk ritmusát
Bizonyított tény, hogy az óraátállítást követő hetekben több a baleset, fokozódnak a szív- és érrendszeri panaszok, összességében fáradtabbak, bágyadtabbak vagyunk. A téli-nyári időszámítás megszüntetéséért kampányolók szerint a plusz egy órányi "nyereség" egyszerűen nem éri meg.
Az alvás-ébrenlét váltakozása ugyanis egy úgynevezett cirkadián ritmust ír le. Sokáig vita tárgya volt, hogy mi szabályozza ezt a ritmust. Több kísérletet végeztek, amelyek során a vizsgálatban résztvevő személyeket hónapokon keresztül elzárták a külső környezet ingereitől, mint a napfénytől, tv-től, telefontól stb. Ebből kiderült, hogy alapvetően a "belső óra" a szervezetünkben , az, ami a cirkadián ritmust szabályozza, de ezt a külső tényezők nagymértékben befolyásolják, a mesterségesen meghatározott 24 órás napokhoz igazítják. Ezeket külső időtagoló tényezőknek, német nevük alapján "Zeitgeber"-eknek nevezzük. Ha az alvás-ébrenlét megszokott ritmusát valami megzavarja, akkor alakulnak ki a cirkadián ritmuszavaroknak nevezett alvásproblémák.
Olyan, mint a jet lag
Az alvást zavaró tényezők között jól ismert az időzónaváltás szindróma, vagyis a jet lag. Ha repülőgéppel utazunk több időzónán át, akkor megérkezésünk után gyakran kell pár nap, mire "magunkhoz térünk". Az óraátállítás az ehhez hasonló módon okozhat alvászavarokat, vagyis a cirkadián ritmusunk zavart szenved - egyrészt a napfelkelte és napnyugta hirtelen más időpontban történő jelentkezése, illetve a megszokotthoz képest egy órával eltolódott alvás-ébrenlét ciklus miatt.
A szervezetünk általában csodálatos módon tud alkalmazkodni a fokozatosan bekövetkező változásokhoz. Ha azonban valamilyen hirtelen változás következik be a külső tényezőkben, akkor az átmeneti, ritkább esetben tartós alvásproblémát okozhat. Ezek a külső hatások a téli időszámítás kezdetén nem okoznak különösebb problémát, de a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás kezdetén megnövekszik a balesetek, szívinfarktusok száma, s a szervezetünk alkalmazkodása jó pár napba, esetleg hetekbe telhet.
Más szakértők szerint az óraátállítás közel sem okoz olyan komoly problémákat. Egyrészt úgy gondolják, hogy legalább 3 óra időeltolódás szükséges ahhoz, hogy a napi ritmusunk zavart szenvedjen, másrészt az őszi óraátállítás egy 25 órás napot eredményez, amely közelít a külső időtagoló tényezők által nem befolyásolt, belső óránk által meghatározott naphoz.
