Endometriumnak nevezzük a női méh belsejét borító nyálkahártyát. A menstruációs ciklus során a méhnyálkahártya eleinte fokozatosan megvastagszik, hogy alkalmassá váljon a megtermékenyített petesejt befogadására. Amennyiben viszont nem történik megtermékenyítés, a méhnyálkahártya leválik és vérzés kíséretében kiürül a szervezetből. Ez maga a menstruáció.
Előfordul, hogy a méhnyálkahártya sejtjeihez hasonló sejtek jelennek meg a méh üregén kívül is. Problémát jelent, hogy a hormonális hatásoknak engedelmeskedve ezek éppúgy viselkednek, mint a megfelelő helyen lévő szövetek, azaz hónapról hónapra vérzést okozva leválnak. Csakhogy nem tudnak kiürülni, hanem csapdába esnek a testen belül. Mindez ciszták kialakulásához, gyulladáshoz, sérülésekhez, valamint a kismedencei szövetek és szervek közötti összenövésekhez vezethet. Ilyenkor endometriózisról beszélünk, ami akár súlyos fájdalommal járhat, különösen menstruáció idején, valamint meddőségi gondokat idézhet elő.
Becslések szerint minden tizedik fogamzóképes korú nő endometriózissal küzd. Az esetek mintegy 35-50 százalékában ez a zavar áll a kismedencei fájdalom, valamint a termékenységi zavarok hátterében. Végleges gyógymód egyelőre nincs, ugyanakkor az endometriózis nyomán megjelenő léziók sebészi eltávolítása enyhíthet a panaszokon. A beavatkozás hátulütője, hogy a léziók az esetek mintegy felében újból kialakulnak, valamint a betegek egynegyedénél három-négy operációt is el kell végezni, mivel a beteg szövetek megtalálása igen nehéz feladat.
Forradalmi előrelépést hozhat egy új eljárás
Éppen ez utóbbi problémán igyekeznek segíteni oregoni kutatók Oleh Taratula, az Oregoni Állami Egyetem gyógyszerészeti karának szakembere és Ov Slayden, az Oregoni Egészségtudományi Egyetem főemlőskutató-intézetének professzora vezetésével. A tudósok kifejlesztettek egy módszert, ami egyszerre jelent diagnosztikai eszközt és kezelési technikát a léziók eltávolítására. Olyan polimer, fluoreszcens nanorészecskéket használnak, amelyek egyrészt képesek a méhen kívüli endometriális sejtekhez kapcsolódni, másrészt az infravörös tartományhoz közeli fénnyel érintkezve 46 Celsius-fokos hőt bocsátanak ki, így rögtön el is pusztítják a problémás szöveteket. (A részecskék mérete 100 nanométer alatti, azaz kevesebb, mint egy méter tízmilliomod része.)
"A hőt infravöröshöz közeli fénnyel generáljuk, ez pedig nem árt azoknak a szöveteknek, amelyekben nincsenek jelen a nanorészecskék" - mutatott rá Oleh Tarantula. Hozzátette, a szervezetbe befecskendezett részecskék 24 óra leforgása alatt megtalálják a kóros sejteket, hogy aztán a hőkezeléssel egy-két napon belül teljesen el is lehessen pusztítani a léziókat. Állatkísérletek során már tesztelték az eljárást, és az eddigi eredmények rendkívül biztatóak. Ahhoz azonban, hogy a módszer eljusson a humán klinikai kísérletek fázisáig, további kutatásokra lesz szükség. A cél egyelőre az, hogy igazolni tudják, a kezelés hatékonyan és biztonságosan alkalmazható olyan állatoknál, amelyeknél hasonló módon alakul ki endometriózis, mint az embernél. Az Amerikai Egészségügyi Hivatal (NIH) biztosította a kutatókat arról, hogy lehetőséget fog számukra biztosítani makákókkal folytatott kísérleti kezelésekre.
Forrás: mayoclinic.org ; eurekalert.org
