Agysejtek transzplantációja segíthet a leépülés ellen?

Visszafordítható a memóriavesztés!
Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  HáziPatika.com

Alzheimer-kór, memória, demencia, memóriavesztés, leépülés

A memóriavesztés lassítható, akár vissza is fordítható, a tanulási problémák csökkenthetőek a Gladstone Institutes új eredményei nyomán, amelyek az Alzheimer-kór szempontjából fontos genetikai rizikótényező, az apoE4 által okozott problémákon segíthet. Egérkísérletekben a módszer a kognitív (agyi) képességeket a normál szintre hozta fel.

A Gladstone Institutes és a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i részlegének (UCSF) közös kutatásáról a Jorunal of Neuroscience-ben számoltak be a tudósok. Az általuk kidolgozott módszer lényege, hogy gátlóidegsejt-progenitorokat (INP-k: egyfajta "agyi őssejtek", pontosabban korai fázisban lévő agysejtek, amelyek képesek átalakulni érett gátló idegsejtekké) ültettek át két kísérleti egértípusba. Az egyik típus csak apoE4 genetikai defektussal rendelkezett (ez az Alzheimer-kórral összefüggő genetikai módosulás), a másik típus apoE4 mellett még béta-amiloid akkumulációt is mutatott, ami szintén az Alzheimerhez vezethet. (Leginkább béta-amiloid fordul elő azokban az amiloid-plakkokban, amelyek a betegek agyában okoz problémát, és károsítja az idegsejteket.)

A transzplantált sejtek segítettek az agynak, hogy "újratöltődjön", vagyis olyan sejtek helyére léptek az INP-k, amelyek az apoE4 következtében nem működnek, elvesztek. E sejtek funkciója az agyi aktivitás szabályozása lenne, javítva a tanulási és emlékezési képességeket.

Az úttörő jellegű kísérletről Leslie Tong számolt be, aki egyetemi hallgató az UCSF-en és a Gladstone Institutes-ban is dolgozik. Idős állatokkal, amelyek "Alzheimer-modell" szerinti kórban szenvednek, még nem végeztek ilyen kísérleteket ugyanis. A kutatókat ezért is lepte meg, hogy az elöregedő egerek mennyire jól reagálnak a kísérleti módszerre, és hogyan hat mindez a tanulásukra és a viselkedésükre egyaránt. Az idős egereken végzett kísérletek az emberek szempontjából is fontosak lehetnek, hiszen az Alzheimer-kór az idősebb korosztályokat érinti.

Hasonlóan lelkes volt a tanulmány másik vezető szerzője, Yadong Huang, aki a Gladstone munkatársa és az UCSF egyetemi docense. Ő beszámolt arról, hogy a transzplantált sejtek funkcionálisan integrálódtak a hippokampusz "hálózati kapcsolatrendszerébe" és a tanulási, illetve a memóriadeficit "megmenthető" volt. (A hippokampusz az emberi memória és tanulás szempontjából az egyik legfontosabb agyi terület.)



Az agy normális működéséhez elengedhetetlen az ingerlő és gátló idegsejtek kiegyensúlyozott funkcionálása. Az apoE4 által kiváltott Alzheimer-kór esetén - ez egy olyan genetikai rizikótényező, amelyet a népesség egynegyede hordoz, és amely az alzheimeres esetek 60-75 százalékáért felelős, legalább részben - ez az egyensúly felborul. A gátló-szabályozó idegsejtek ugyanis hanyatlásnak indulnak, amelyek fontosak lennének az agyi egyensúly fenntartásához.

A memória szempontjából kulcsfontosságú hippokampuszt különösen rosszul érinti a gátló neuronok elvesztése, mert ilyenkor ez az agyi hálózat növeli az aktivitását. Az elméletek szerint ez az aktivitás-emelkedés okozza a tanulási és memóriaveszteséget, ami az Alzheimer-kórra is jellemző. A béta-amiloid felhalmozódása szintén a gátló és ingerlő agysejtek egyensúlyának felborulásához vezet - a jelenlegi feltételezések szerint. A mostani kísérletnek éppen az a jelentősége, hogy a beültetett INP-k képesek voltak pótolni az elpusztult gátlósejteket, és erősítették az agy gátló jelzőrendszerét, s így segítettek a memória megőrzését, illetve a tanulási képességek megtartását. Így volt ez az apoE4-es típusú egereknél, illetve az apoE4-gyel kombinált béta-amiloidos egereknél is. Ám az utóbbiaknál a béta-amiloid szintet nem érintette a beültetés, így az amiloid plakkok eltüntetésében alighanem ez a módszer nem hatékony.

Dr. Huang figyelmeztet: az emberekbe beültetett őssejt-terápiától még messze vagyunk. Ugyanakkor ez a tanulmány megmutatta, hogy lehetséges a gátló idegsejtek működését javítani a hippokampuszban, ami az Alzheimer-kórban szenvedők számára a jövőben akár reménykeltő is lehet.

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükHasmenés

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükGyakran előforduló bélrendszeri panasz a hasmenés, a túlzott bélgáztermelődés

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag