A legjellemzőbb tünetek: gyulladt bőr, viszketés, bőrpír, duzzanat, hólyagok, nedvedzés, pörkképződés, hámlás. A folytonos vakarás és dörzsölés a bőr megvastagodásához és megkeményedéséhez vezethet.
A bőrre került anyag kétféle módon okozhat ekcémát: egyrészt közvetlenül károsíthatja, irritálhatja a bőrt; másrészt allergiás úton, tehát túlérzékenységi reakción keresztül Az ekcéma egyes típusai csak a test bizonyos részeit érintik.
Irritatív ekcéma
Vannak olyan anyagok, amelyek károsítják, irritálják a bőrt - általában csak többszöri használat után - és bőrgyulladást okoznak. A gyulladás lehet heveny vagy idült. Az irritáló anyaggal való érintkezés nyomán kifejlődő, kontakt ekcéma súlyossága az enyhe, átmeneti bőrpírtól a súlyos, hólyagképződéssel járó duzzanatig terjedhet.
Gyakori az apró, viszkető hólyagok jelentkezése. A kiütés eleinte a bőrrel való érintkezés helyére korlátozódik, később azonban szétszóródhat. Az ekcéma kiterjedése egész kicsi is lehet (pl.: a fülcimpán a fülbevaló okozta ekcéma), de nagy testfelületen is jelentkezhet (pl.: testápoló okozta ekcéma).
Ha a kiváltó anyagot eltávolítjuk a környezetből, a bőrpír rendszerint néhány napon belül elmúlik. A hólyagok nedvedzőek lehetnek és pörkösödnek, de hamar beszáradnak. A hámlás, viszketés és a bőr átmeneti megvastagodása azonban még napokig, hetekig fennállhat.
A klinikai kép nem a szervezet reakciókészségétől függ, hanem attól, milyen anyag váltotta ki. A háttérben leggyakrabban szappanok, mosószerek, tisztítószerek állnak.
Heveny gyulladás esetén - élesen határolva, pontosan a szerrel való érintkezés helyén - bőrpír, duzzanat lép fel, majd hólyagok jelennek meg. Később a hólyagok felszakadnak és nedvedző, pörkös elváltozást hagynak maguk után. A gyógyulás során a bőrfelszín vörös és hámló lesz, végül pigmentáció maradhat a helyén. A betegség nem szóródik egyéb bőrterületekre. Az ekcémát kiváltó anyag alkalmazásának abbahagyása után a tünetek nem szűnnek meg azonnal, a bőr károsodásának visszafordításához legalább 3-4 hét szükséges.
A bőr ezalatt az idő alatt "heveri ki" a károsodást.
Idült folyamat akkor jön létre, ha a károsító inger hosszú időn át éri a bőrt. A betegség gyakran foglalkozási ártalom, bizonyos kémiai anyagok, illetve pici bőrsérülések következtében. A bőr vörös, megvastagodott, hámlik és erősen viszket. A tenyereken és a talpakon mély, fájdalmas berepedések alakulhatnak ki. Gyógyulás csak akkor következhet be, ha sikerül kideríteni, milyen tényező áll a háttérben és ezt sikerül kiküszöbölni.
Allergiás ekcéma
Ez a forma a lakosság 1-2%-át érinti. A kiváltó anyagok - ismételt találkozást követően - allergiás, túlérzékenységi reakciót hoznak létre a bőrben. Az első találkozás alkalmával immunfolyamat indul be az adott anyag ellen, és ez érzékenyíti ("szenzibilizálja") vele szemben a szervezetet. Ha a szervezet újra találkozik az anyaggal, azonnal elindul a folyamat és 10-14 nap múlva megjelennek az első allergiás tünetek. Ezért tapasztaljuk azt, hogy pl. egy új kozmetikum használata nem rögtön, csak néhány nap után vált ki tüneteket. A szervezet a már kialakult allergiát évekig (vagy akár soha) "nem felejti el".
Az allergiát esetlegesen kiváltó anyagok száma szinte végtelen. Leggyakrabban különböző vegyi anyagok és a mindennapi életben gyakran használt tárgyak között kell keresni a "bűnöst" (gyűrű, óraszíj, fogkrém, tisztálkodószer). Az allergiás ekcémáért felelős leggyakoribb anyagok: nikkel (fémtárgyakban fordul elő); a króm (megtalálható cementben, gyufafejben, cipők cserzőanyagában); a gumi alkotórészei; a perubalzsam (számos étel és ital tartalmazza); különböző festék- és illatanyagok.
Kórisme
Mivel az ekcémának rengeteg kiváltó oka lehet, ezek tisztázása nem mindig egyszerű. Az emberek többsége nem tart számon minden egyes anyagot, amely bőrével érintkezik, pedig az első bőrtünetek jelentkezésének helye gyakran fontos támpont a kiváltó ok szempontjából. Ha az orvos kontakt ekcémára gondol, de a gondos vizsgálat sem utal egyértelműen az okra, rátevési próbát lehet végezni. E vizsgálat során a leggyakrabban kontakt ekcémát okozó anyagokat tartalmazó kis tapaszokat ragasztanak 2 napra a bőrre, és figyelik, hogy melyik alatt alakul ki bőrgyulladás. A korai felismerés és a megfelelő kezelés azért fontos, mert a helytelen kezelés szövődményekhez vezethet (impetigo, krónikus ekcéma, generalizálódás, erythroderma).
A megfelelő betegvezetéshez szükséges: a szakorvosi konzílium, allergiás kivizsgálás, a beteg tájékoztatása betegsége jellegéről, gyermekek esetén a szülők tájékoztatása, idős, magukról gondoskodni nem tudók esetében a hozzátartozók bevonása a kezelésbe, gondozási terv, szükség esetén rehabilitáció (életmód, kontakt allergének, foglalkozási betegségek).
A dermatitisek, ekcémák általában krónikus és recidiváló megbetegedések. A kiváltó ok tisztázása és az elhúzódó kezelés hosszadalmas. A viszketés és a nedvezéssel járó kellemetlenségek a beteget türelmetlenné és kezelő orvosával szemben gyakran bizalmatlanná teszik. Bonyolítja a helyzetet, hogy sok kórformában a psychés stressz fontos provokáló és a betegséget fenntartó faktor. Elősegítheti a sikeres kezelést, ha az orvosok elmagyarázzák a betegnek a kezelések és a lassú javulás okát.
A leggyakoribb kórformák: kontakt dermatitis, atopiás dermatitis, mikróbás ekcéma, dyshidrotikus ekcéma, stasis dermatitis, dermatitis asteatotica.
