Ez az igazság a rákellenes csodaszerről

Magyar internetes oldalakon is olvashatók azok a szenzációs hírek, hogy Ausztráliában terem egy csodabogyó, amelyik nagyon gyorsan megöli a ráksejteket, de "mégis hallgatnak róla". A Blushwood-bogyót persze nem titkolja el senki, de a trópusi növény hatóanyagával még további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy embereken is alkalmazhassák.

A rendszertanilag Fontainea picrosperma elnevezésű növényről (amelyet a magyar internetes oldalak Blushwood-bogyóként vagy Blushwood-faként emlegetnek) szóló hírek 2014-től szaporodtak meg. Ez jelzi, hogy valami történt abban az évben. A német Focus magazin utána is nézett, hogy mi van a dolog hátterében.

Ígéretes felfedezés

A magazin megjegyzi, hogy „természetes csodatévő anyagok” időről időre felbukkannak a rák gyógyítására . Később azonban sokszor kiderül, hogy nem annyira ígéretes a hatóanyag, mint azt korábban hitték. A „Blushwood tree” (Blushwood-fa) esete azonban más. Ennek ellenére a rákban szenvedőknek felesleges túlzott reményeket táplálniuk az ügyben. A kutatások ugyanis még rendkívül korai fázisban vannak.

Új rákellenes szerrel kísérleteznek a kutatók

A kutatók persze nem titkolnak el semmit, éppen a tudósok egy 2014-es cikkéből derült ki a PLOS One szakmai folyóiratban, hogy az ausztrál bogyóból kivont anyag tényleg szélsebesen öli meg a ráksejteket. Eddig háromszáz állat gyógyult ki a kísérletek során a rákból. De – és ez az, ami miatt az embereknek még várniuk kell – számos tanulmányt, vizsgálatot kell még elvégezni ahhoz, hogy embereken is alkalmazzák a szert.

Tumor, rák, daganat, áttét - csak néhány a rengeteg szakkifejezés közül ami a daganatos betegségekkel kapcsolatos. De mik ezek pontosan és mi minden van még? Kattintson , cikkünkből megtud minden fontosat.

Hatóanyag a magból

A szilvanagyságú vörös bogyók egyébként Ausztrália trópusi vidékein, egészen pontosan a queenslandi esőerdőkben teremnek. A bogyók magjából vonták ki a Brisbane-ben működő Berghofer Kutatóintézet tudósai az EBC-46 elnevezésű hatóanyagot .

Ez az az anyag, amely állatkísérletekben sikeresen csökkentette, illetve szüntette meg a tumorokat. És egyelőre a dolog itt tart – nincs benne semmi „titok”. A kutatások ugyanis 2006 óta zajlanak az ausztrál bogyóval. A Focus ennek kapcsán megjegyzi, hogy általában 5-10 ezer hatóanyag közül a tesztelés után átlagosan csak egyből lesz engedélyezett gyógyszer. Az ausztrál bogyó tehát lehet, hogy a kísérletekben jól teljesít, de még hosszú út áll a tíz éve kísérletező tudósok előtt, hogy a tumorgyilkoló hatást emberen is igazolják.

A melanómát elpusztította Peter Parsons kutatócsoportja egyébként az első tudományos tanulmányt erről 2014 októberében tette közzé, a már említett cikkükben, a PLOS One-ban. Ebben a tanulmányban elmagyarázták az EBC-46 hatását a sejtnövekedésre.

Parsonsék közvetlenül bőrtumorokba fecskendezték az anyagukat, és ott ezzel egy gyulladást keltettek, ami elvágta a ráksejtek vérellátását. Így a melanoma elhalt. A kezelt bőrfelületen új, egészséges bőr képződött. A hatás nagyon gyors volt, ami a kutatókat is meglepte.

Időközben a kísérleteket elkezdték daganatos házi- és haszonállatokon is. Ezeknek 70 százalékában tartósan megszüntették a daganatot.

Nem csodaszer

Ugyanakkor még mindig nem tudni, hogy emberi kipróbálás után gyógyszerré válhat-e az EBC-46. A Berghofer Intézet kutatói bíznak ebben, és jelenleg éppen engedélyezés alatt áll az első embereken való kipróbálás.

Ugyanakkor nem „csodaszerről” van szó: a Focus által idézett ausztrál tudósok szerint az EBC-46 valószínűleg nem minden daganattípus ellen hatékony. Az injekció csak akkor lehet választási lehetőség a kezelésben, ha a klasszikus kemoterápia nem hat, vagy a beteg annyira legyengült, hogy ezt nem lehet alkalmazni. Ráadásul az áttétes rák ellen nem hat az ausztrál bogyóból kivont anyag.

A Blushwood-bogyó hatóanyagának széleskörű elterjesztése előtt még egy nagy akadály tornyosul: az ausztrál esőerdőkben nagyon kevés ilyen növény található.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

mellékhatások
Sokak által szedett koleszterincsökkentőket vizsgáltak: ezek a valós mellékhatás-kockázatok
koleszterinszint csökkentése
5 gyógyszermentes tipp magas koleszterinre – Egyszerűen lépésekkel is csökkenhetnek az értékek
hospice
Mire gondolnak legtöbben a haláluk előtt? – Ezek a leggyakoribb utolsó mondatok
cukorbeteg diéta
Vércukorbarát kenyerek: ezeket ajánlja a dietetikus – Nem csak a kenyér fajtája fontos
mozgás
Nem úszás, nem gyaloglás - 60 felett ez a típusú mozgás a legjobb
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +12 °C
Minimum: +2 °C

Északnyugat felől egyre nagyobb területen szakadozik, csökken a felhőzet, a felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra is számíthatunk. Az északkeleti csücsökben maradhat legtovább felhős az ég. Kevés helyen fordulhat elő eső, zápor. Az északnyugati szelet nagy területen gyakran élénk, helyenként erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékek a legtovább felhős tájakon valószínűek. A hidegfront levonult, legfeljebb a lecsengését érezhetjük. Szervezetünk azonban ilyenkor is reagálhat még a légnyomás-emelkedésre, a szeles időre és a hőmérséklet-változásra.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod! A prosztatához több betegség is kapcsolódik, mind közül a legveszélyesebb a prosztatarák. Kvízünkből sok lényeges információt megtudhatsz erről a főleg az idősebb férfiakat veszélyeztető, rosszindulatú elváltozásról.
kvíz
Evés után kell fogat mosni: igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Mennyire ismered a fogápolásról keringő tévhiteket? Tudd meg, mi az igazság, és mi a mítosz a napi fogmosás és szájápolás körül!