Ovi után minden nap kullancsvizit!
Az elmúlt évek enyhe telei miatt elszaporodott kullancsok egyre több helyen és mind többeknek okoznak meglepetést, olyanoknak is, akikbe korábban sosem mászott ilyesmi. Sokszor az óvónőket is készületlenül éri, ha kullancsot fedeznek fel a gyerekeken. A kullancs nem volna több ártatlan kellemetlenkedőnél, ha a szervezetében élő vírusok, baktériumok nem volnának olykor veszélyesek: legalább félszáz különböző betegséget tud terjeszteni, ha a bőrbe kapaszkodva alkalma van ezeket bejuttatni nyálával a szervezetbe. A fertőzött nyál visszaöklendezése nem azonnal következik be, ezért fontos a kullancs mielőbbi – lehetőleg hat órán belüli - felfedezése és szakszerű eltávolítása.
Zokniba tűrt nadrágszárral és kullancsriasztó krémmel ugyan lehet védekezni a kullancsok ellen, de ez az óvintézkedés nem ad teljes biztonságot, ráadásul igazi nyári időben a hosszú ujjú és szárú védőöltözet kibírhatatlanul meleg, a sokat mozgó, rohangáló kisgyerekek számára pedig egyenesen kínzás. Így óhatatlanul előfordul, hogy a kullancs belemászik a gyerekekbe. Ezért tavasztól kezdve minden szabadban, kertben, parkban, erdőben töltött nap után az esti fürdéskor tüzetesen át kell nézni a testet, főként a hajlatokat, a hónaljat, a lábak, a lábujjak közötti és a fül mögötti területet. Ha kullancsot találunk, azonnal ki kell szedni!
Kullancskiszedés helyesen!
Számos régi praktika forog közszájon, hogyan lehet maradéktalanul, fejének leszakadása nélkül eltávolítani az élősködőt. Fejjel vagy fej nélkül, csak olyan módszer helyes, amivel a netán fertőzött kullancstestnedvek bejutását az emberbe megelőzhetjük. Sem a krémezés, sem az alkoholos bódítás nem célravezető, mint ahogy a " gyufás módszer " használatával sem érdemes kísérletezni! A kullancsot egyszerű csipesszel vagy gyógyszertárban beszerezhető, egyszer használatos kullancskanállal összenyomás nélkül fogjuk meg, majd egyetlen mozdulattal, az óramutató járásával ellentétes irányba megcsavarva szedjük ki. Ha nem jönne ki egyben, nem kell kétségbeesni, a bennmaradt fejet tűvel óvatosan piszkáljuk ki, nehogy a helye begyulladjon. Az egészen kicsi lárvákat és nimfákat steril tűheggyel a legegyszerűbb kiszedni.
A kullancs kiszedésével teendőink még nem értek véget, de előbb ismerkedjünk meg a két általa terjesztett legfontosabb betegséggel. A kullancs-encephalitisről és a Lyme-kórról, megelőzésükről és gyógyításukról külön is szót kell ejtenünk.
A Lyme-kór
Hivatalos neve Lyme-borreliózis. Általában bőrtünetekkel, kipirosodással kezdődő, az egész szervezet több szervét is érintő, kevés jellemző tünettel – fáradékonysággal, lázzal, ízületi fájdalmakkal - jelentkező súlyos, krónikus betegség. Főként a bőrt, az ízületeket és az idegrendszert támadja meg, de érinti az izmokat, inakat és a szívet is. A betegség korai szakaszában felfedezve antibiotikummal sikeresen gyógyítható.
Hazánkban minden negyedik kullancs fertőzött a kórokozó Borrelia burgdorferi nevű baktériummal. Ha a kullancs Lyme-kórt terjeszt, a baktérium mintegy 24 óra alatt kerül be a szervezetbe. A fertőzéses esetek egy részében a csípést követően annak helyéről kiinduló és egyre távolodó pirosas koncentrikus körök jelennek meg a bőrön. Ezért a kiszedett kullancs helyét még legalább két hétig érdemes figyelni.
Sajnos a betegség ezen viszonylag egyértelmű jele nem mindig jelentkezik, de a kiszedett kullancs laborvizsgálatával a kullancs Lyme-kór fertőzöttsége megállapítható. A kiszedett állatot kicsi, jól zárható műanyag edényben az Istenhegyi Géndiagnosztikai Laboratóriumba kell küldeni, ahol a vizsgálatot néhány ezer forintos díj ellenében elvégzik. Amennyiben a kullancs fertőzöttnek bizonyul, érdemes orvoshoz fordulni, és célzott vérvizsgálattal megbizonyosodni arról, hogy a kullancs csípte gyermek vagy felnőtt elkapta-e a betegséget. Ez ugyanis szerencsére nem törvényszerű, de szükség esetén idejében meg lehet kezdeni az antibiotikumos kezelést.
Kullancs-encephalitis
Miután csak nagyjából minden századik hazai kullancs hordozza kórokozóját, ritkábban fordul elő, ám sokkal súlyosabb lefolyású lehet a vírus okozta kullancs-encephalitis, magyarul agyvelőgyulladás . A vírus a csípés után azonnal bekerülhet az ember szervezetébe. A fertőzést követő egy-két héten belül influenzára emlékeztető tünetek jelentkeznek, majd maguktól elmúlnak. Nagyjából egy héttel később magas lázzal kezdődik a betegség második fázisa, ami általában erős fejfájással, hányingerrel, rosszkedvvel, memóriazavarral jár. Név szerint agyvelőgyulladásról van ugyan szó, de leggyakrabban savós agyhártyagyulladásként jelentkezik. A betegség túlnyomórészt 3-4 hét alatt tökéletesen gyógyul, de az esetek 10-20 százalékánál maradandó károsodás, izombénulás is előfordulhat, illetve a betegség ritkán halálos kimenetelű, ezért kell komolyan venni.
A betegség ellen kapható védőoltás tojásban, csirkeembrión szaporított, inaktivált vírust tartalmaz. Az oltássorozatot belgyógyász, háziorvos vagy gyermekorvos írhatja föl. Az első oltást 1-3 hónap múlva, majd 9-12 hónap múlva meg kell ismételni. Így három évre teljes védettség alakul ki, háromévente pedig emlékeztető oltást kell beadni. Ha táborozás vagy egyéb ok miatt gyorsabban akarnak immunitást elérni, akkor külön erre az esetre kifejlesztett oltóanyaggal gyorsított séma alapján az első oltás után két héttel már be lehet adni a második oltást, ami után részleges, de már hatékony védettség alakul ki.
A gyermekeknek készült oltóanyag egyéves kortól adható. A 15 hónapos korban esedékes MMR+OPV+Act-HIB védőoltás után az FSME beadásával egy hónapot kell várni. 12 éves kor fölött már a felnőtt oltóanyagot adják be.
Oltassam vagy ne oltassam?
Az agyvelő-gyulladás főként a nagyobb gyermekek, illetve a felnőttek betegsége, lefolyása is az életkorral súlyosbodik, és miután minden immunizálásnak van bizonyos kockázata, illetve lehetnek mellékhatásai, ezért szükségességéről különösen kisgyermekek esetében erősen megoszlanak a vélemények. A kullancs-encephalitis elleni oltás beadatását főként Magyarország legfertőzöttebb területein , Zala, Somogy és Nógrád megyében, illetve a Budai-hegység környékén érdemes mérlegelni, különösen, ha a gyermek sokat tartózkodik a szabadban.
Az oltás beadása az autoimmun-betegségek lefolyását ronthatja, kismamáknak és szoptató anyáknak az oltás csak gondos mérlegelés után adható. Tojásallergia esetén szintén nem javallott, erről az orvost tájékoztatni kell.
Összefoglalva
A kullancscsípéstől tehát nem kell rettegni, hiszen az általa okozott betegségek jól megelőzhetők vagy gyógyíthatók, ám a körültekintés indokolt. A legfontosabb tudni- és tennivalókat egyszerűen kinyomtatható formában még egyszer összefoglaltuk.
- Szabadban töltött napok után az esti fürdéskor tartsunk kullancsvizitet, azaz tüzetesen nézzük végig az egész testet, a hajlatokat, nincs-e ott kullancs.
- A kullancsot szemöldökcsipesszel vagy kullancskanállal egy biztos mozdulattal - lehetőleg élve - szedjük ki, az egészen kicsiket steril tűheggyel lehet jól eltávolítani.
- Szerezzünk be gyógyszertárban kapható kullancskanalat, hogy mindig kéznél legyen.
- Jegyezzük fel a csípés dátumát. A Lyme-kór megelőzésére a kiszedett kullancsot érdemes laboratóriumi vizsgálatra küldeni, a helyét 1-2 hétig figyelni.
- Szükség esetén idejében adassuk be a kullancs-encephalitis elleni oltást!
