Az International Journal of Epidemiology augusztusi számában közölt kutatás eredményei szerint a vizsgált 57 országban az asztmás betegek esetében több mint kétszer magasabb volt a depresszió kialakulásának valószínűsége, mint az egészségesekben. Korábbi kutatások is kimutatták az asztma és a depresszió összefüggését, de ezek többségét észak-amerikai, ausztrál és európai helyszíneken készítették. Mivel a bevett asztmakezelések és az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége szempontjából jelentős különbségek vannak a világ országai között, eddig nem volt egyértelmű, hogy a nem nyugati országokban is kimutatható-e ugyanez az összefüggés.
A Heidelbergi Egyetem kutatói Adrian Loerbroks vezetésével 245 700 ember adatait elemezték, akik kitöltötték a 2002-es World Health Survey egészségügyi kérdőívet. A válaszadók 6,4 százaléka szenvedett asztmában, 10,3 százaléka pedig zihálástól. Az asztma gyakorisága az afrikai 3,9 százalék és az ausztráliai 19 százalék között, a zihálásé pedig az afrikai 8,2 százalék és az ausztrál 19 százalék között mozgott. A válaszadók körülbelül 8,4 százaléka szenvedett súlyos depresszióban az utolsó évben.
Az asztma és a depresszió közötti összefüggés Dél-Amerikában és Ázsiában bizonyult a legerősebbnek, de Európában, Ausztráliában és Afrikában is jelentkezett. A kutatók egyelőre nem tudják, hogy az asztma okozza-e a depressziót, vagy fordítva. Lehetséges, hogy a pszichológiai stressz oly módon befolyásolja az immunrendszert, ami fogékonnyá teszi az embereket az asztmára. A stressz például fokozhatja a légutak gyulladását, ami asztma kialakulásához vezethet.
Az is elképzelhető azonban, hogy a depresszióban szenvedő asztmás betegek azért tapasztalnak súlyosabb légúti tüneteket, mert nem tartják be az asztma elleni kezelést, vagy súlyosabbnak érzékelik tüneteiket másoknál.
