Tünetek

A tünet olyan, a normálistól eltérő jelenség, amelyből az orvos, a beteg kikérdezését és vizsgálatokat követően képes felismerni a betegséget. A tünet lehet szubjektív vagy objektív. Előbbi nem más, mint amit a beteg panaszként észlel, az utóbbiakat az orvos mutatja ki. Általános tünet például a láz, a fájdalom, a fáradékonyság, a viszketés, a magas vérnyomás vagy a köhögés. Más tünetek egy adott betegségre inkább jellemzőek, mint például a hirtelen jelentkező rendkívül erős szegycsont táji fájdalom szívinfarktus esetén.

Láz tünetei és kezelése

Mi a láz?

Láztól akkor beszélhetünk, ha a testhőmérséklet 38,2 Celsius fok fölé emelkedik. (Definíciója szerint ez a láz egyetlen kritériuma, függetlenül annak okától, valamint attól, hogy fiatalokról vagy idősekről, férfiakról vagy nőkről van-e szó.) Láz esetén bizonyos enzimatikus- és anyagcsere-folyamatok fölgyorsulnak, és gyorsabbá válik a sejtek mozgása is. Ha ugyanis a szervezet - akár helyesen akár helytelenül, hiszen idetartoznak az autoimmun betegségek és a szervátültetések is - azt érzékeli, hogy idegen anyaggal vagy kórokozóval kell megküzdenie, akkor azok elpusztítását hatékonyabbá akarja tenni. A láz pedig ennek egyik eszköze.

A láz okai

A láz leggyakoribb oka valamilyen banális - vírusos vagy bakteriális - fertőzés. Emellett állhat a háttérben valamilyen specifikus, bakteriális fertőzés, gyulladásos betegség (akár tüdőgyulladás, a húgyutak gyulladása, vagy a belek, illetve bármely belső szerv gyulladása). Okozhatja a problémát autoimmun betegség, szervgyulladása, a hőszabályozás zavara, hormonbetegség, daganatos betegség, sőt még gyógyszerhatás is. Ez utóbbiak között több olyan is van - legalább ötvenféle, közéjük tartozik például a gyulladásgátlók, a hisztaminblokkolók, az erős nyugtatók és az antibiotikumok egy része - amely lázat okozhat. Ráadásul ez a mellékhatások felsorolása közt nem is minden esetben szerepel, a betegek és az orvosok inkább tapasztalati úton vehetik észre. Ugyancsak lázat okozhat a kábítószerek egy része. Emellett sérülések is kiválthatnak lázat, beleértve az agyrázkódást és a baleseti sérüléseket is.

A láz diagnózisa

A láz megállapítása lázmérővel történik. Kétféle lázmérés van. Az egyikkel a köpenyhőmérsékletet lehet mérni, méghozzá a hónaljban. Emellett mérhető a láz a szájba és a végbélbe helyezett hőmérővel is; az ott mért hőmérséklet fél fokkal magasabb, mint a hónaljban mért. Az, hogy a lázat hol mérik, igazából csak a szokásoktól függ. Az Egyesült Államokban például jellemzően a szájban mérik a lázat, de általános szabály nincs. Mindössze annyi, hogy a csecsemők testhőmérsékletet végbélben nézik.
Lázról akkor beszélhetünk, ha a testhőmérséklet 38,2 Celsius fok fölé emelkedik
Lázról akkor beszélhetünk, ha a testhőmérséklet 38,2 Celsius fok fölé emelkedik
A mérési idő mindig fel van tüntetve a lázmérőn, de a higanyos és folyadékos hőmérők jellemzően 10, az elektromosok pedig 1 percesek.

A láz kórlefolyása

A láz a legtöbbször magától elmúlik. Ha viszont a tünet állandósul, és oka háromnapos intenzív kivizsgálás után sem derül ki, akkor "ismeretlen eredetű lázról" beszélünk, és az orvosnak szabott sorrendben elvégzendő vizsgálatokkal kell folytatnia az okkeresést. Ennek oka az, hogy ennél a típusnál az orvos gyakorlatilag nem tudja megállapítani a láz okát, emiatt pedig ezt a tünetet mindig nagyon komolyan kell vennie.

A láz kezelése

A kezelést minden esetben a lázat kiváltó probléma megszüntetése vagy kezelése jelenti. De amíg ez nem történik meg, vagy esetleg még a kiváltó ok sem ismert, addig az egészséget már veszélyeztető lázat csillapítani kell. Ez történhet gyógyszeresen vagy fizikailag. Ez utóbbi hagyományos módon - főleg kisgyermekeknél - a 25-28 Celsius fokos hűtőfürdőt és a törzsborogatást (nem csukló, nem homlok, hanem törzsborogatás) jelent. Emellett használhatók olyan gyógyszerek, amelyek csökkentik a hőközpont ingerelhetőségét. Ilyenek a periferiális rendszerre ható nem-szteroid gyulladásgátlók, vagy a centrális, azaz központi idegrendszerre ható lázcsillapítók. A két típus közül többnyire a periferiális típusú gyulladáscsökkentőt - az legismertebb készítmények jellemzően ebbe a csoportba tartoznak - alkalmazzák.
Azt, hogy a láz csillapítása mikor indokolt, a beteg általános állapota dönti el. Ha például egyéb betegség is fönnáll - például cukorbetegség, szívritmuszavar vagy epilepsziahajlam - , akkor kevesebb hőmérsékletemelkedés engedhető meg. Ugyanez igaz a kisgyerekekre és az idősebbekre is.
Terhesség alatt még fontosabb a lázcsillapítás, ugyanis a magzat érzékeny a lázra. Emiatt a kismamák testhőmérséklete nem nagyon mehet 38 Celsius fok fölé. Esetükben a lázcsillapító gyógyszereket is jól meg kell válogatni, mert terhesség alatt nem minden készítmény adható. A paracetamolt tartalmazó gyógyszerek jellemzően ilyenkor is szedhetők.

A láz szövődményei

Nem a láznak vannak elsősorban szövődményei, hanem inkább az azt okozó alapbetegségnek. Emellett a belázasodott páciens korától és egészségi állapotától függően egyéb következményei is lehetnek a testhőmérséklet emelkedésének.
Ez az oka annak, hogy például időseknél a lázcsillapítás során figyelni kell arra is, hogy esetükben a szomjúságérzés már csökken, ezért ők ilyenkor könnyebben kiszáradhatnak. Emiatt náluk különösen fontos a folyamatos folyadékpótlás.
A cukorbetegeknek - és azoknak, akik bármilyen anyagcserezavarban szenvednek - ugyancsak komolyabban kell venniük a lázat, a túl magas testhőmérséklet ugyanis fölboríthatja a szervezet anyagcseréjét. Ennek pedig esetükben súlyos következménye is lehet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János belgyógyász és immunológus szakorvosnak.

A láz kortól és nemtől függetlenül bárkit érinthet, de leggyakrabban azok lázasodnak be, akik valamilyen banális vírus- vagy baktériumfertőzést, múló náthát kapnak el.
A lázra való hajlam és érzékenység azonban már kortól is függhet. Az idősebbek például nehezebben lázasodnak be, emiatt náluk már a hőemelkedést is komolyabban kell venni, és úgy kell értékelni, mintha a páciens lázas lenne. Persze nem a lázcsillapítás, hanem a betegségkeresés szempontjából.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.