Nem minden rossz a zsírban

A zsír kémiailag úgynevezett zsírsavakból épül fel. Nem mindegy azonban, hogy milyen telített, vagy telítetlen zsírsavakat fogyasztunk. Lássuk, mit kell tudni a zsírok és a zsírsavak közti kapcsolatról.

Egyre gyakrabban hallunk a helyes táplálkozás kapcsán a zsírsavak, ezen belül is a telített és telítetlen zsírsavak fogalmáról. Azt tudjuk, hogy a zsíros ételek fogyasztása nem tesz jót szervezetünknek, ám fontos tisztázni, hogy valójában a zsírok is zsírsavakból állnak.

Ebből épül fel a zsír

Zsírsavaknak hívjuk azokat a növényi, vagy állati eredetű zsírok vagy olajok fő alkotórészét képező (mono)karbonsavakat, melyek hosszabb, nyílt láncú, el nem ágazó, telített vagy telítetlen alifás szénláncot tartalmaznak – szól a kémiai definíció.

A zsírsavak a glicerinnel triglicerideket alkotva képezik a természetes zsírokat és olajokat. Így a zsírsavakat a természetben, állati és növényi szervezetekben találjuk, nagy többségben kötött állapotban észterek (trigliceridek) alkotórészeként. A zsírsavakat ezekből állíthatjuk elő zsírok, illetve biológiai, vagyis nem a kőolajból, hanem élő szervezetből származó olajok észterkötéseinek hidrolízisével, a glicerin eltávolításával.

Telített és telítetlen: nem mindegy

A zsírsavak között megkülönböztetünk telített és telítetlen zsírsavakat . Előbbiek nagy szerepet játszanak a Magyarországon különösen gyakori elhízásban és az ebből adódó megbetegedések kialakulásában, mint például a magas koleszterinszint vagy különböző szív- és érrendszeri betegségek. Az egyszeresen, de különösen a többszörösen telítetlen zsírsavak ezzel szemben számos betegség megelőzésében játszanak kulcsfontosságú szerepet. Ide tartoznak a szív- és érrendszert érintő, egyes neurológiai, valamint daganatos betegségek, a diabetes mellitus vagy az elhízás.

Az átlagember meglehetősen keveset fogyaszt a szervezet számára fontos egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírfajtákból, így a hidegen sajtolt olívaolajból, a halolajból, len-, dió-, mogyoró- vagy repceolajból. A telítetett és telítetlen zsírsavak ideális aránya 1:3 lenne, manapság viszont 20:1 arány jellemző. A helyes arány visszaállításához a többszörösen telítetlen omega-3 zsírokban gazdag étrendre lenne szükség. Az összes elfogyasztott omega-3 zsírsav mennyisége napi 1-2 gramm körül ideális, a fenti arányok megtartásával. Ebben ma már segítséget nyújthat egy különleges, a gyógyszertárakban kapható omega-3 tartalmú készítmény is.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

D-vitamin
D-vitamin: milyen hatással van a májra, ha minden nap szedjük? Ezt mondják a kutatások
D-vitamin
Sokan rosszkor szedik a D-vitamint – ez az ideális időpont a szakértők szerint
5 megoldás a magas reggeli vércukorszintre – Így lenne érdemes kezdeni a napot
hormonproblémák
Súlyos károkat okoz a hormonháztartásban, mégis rengetegen fogyasztják
jótékony hatások
Nem hinnénk, de ezt teszi a dinnye a szervezetünkkel
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +32 °C
Minimum: +14 °C

Túlnyomóan derült, napos időre számíthatunk, csak délután a Dunántúlra sodródhatnak fátyolfelhők. Csapadék nem lesz. A Dunántúlon délies irányú szél lesz a jellemző, melyet északnyugaton élénk lökések is kísérhetnek, míg a Dunától keletre gyenge vagy mérsékelt marad a változó irányú légmozgás.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 30 és 35 fok között alakul, de az északkeleti határvidék közelében ennél pár fokkal alacsonyabb lehet a maximum. Fronthatás az elkövetkező napokban nem érvényesül, ugyanakkor napról napra egyre melegebb lesz az idő.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Melyik vitamin hiánya okoz vérszegénységet? – Kevesen mennek át ezen a teszten A különféle betegségek megelőzéséhez kulcsfontosságú, hogy ismerjük azok kiváltó okai. Te mennyire vagy jártas a témában? Teszteld tudásod kvízünkben!
kvíz
Melyik szervünk szűr meg naponta 180 liternyi folyadékot? Teszteld, mennyit tudsz az emberi testről! Minden szervünk nélkülözhetetlen szerepet játszik szervezetünk működésében, mégis számos meglepő érdekességet kevesen ismernek velük kapcsolatban.