Az éjszakai bagoly típusú emberek - akik inkább későn kelnek és később is fekszenek - gyakran csak nehezen tudnak bemenni a munkahelyükre vagy a reggeli órákra és az első kávéig szinte csak kábán vegetálnak. A "hajnali pacsirták", akik viszont kifejezetten szeretnek korán kelni és éberek is a hajnali órákban, gyakran hamarabb is érnek be a munkahelyükre, mint kollégáik vagy osztálytársaik. Sőt, ők kifejezetten örülnek az első napsugaraknak, és boldogabbak is reggelente. A eddigi kutatások azonban csak a fiatal felnőtteket vizsgálták, ezért kérdéses volt, hogy vajon mi a helyzet az idősebbekkel.
A kutatók nemrég ezért két csoportot vizsgáltak meg: egy 435 fős tizenhét és harmincnyolc év közötti, valamint egy 297 fős ötvenkilenc és hetvenkilenc év közötti csoportot. Az összes résztvevőt arra kérték, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, hogyan érzik magukat a nap folyamán.
Az eredményekből kiderült, hogy a fiatal csoportból csupán 7 százalék tartozik a "hajnali pacsirta" típushoz, később azonban megfordul ez az arány, és a többség kifejezetten koránkelő típus lesz.
A kutatók azonban nem tudják, hogy ennek az eltérésnek mi lehet az oka, csupán néhány lehetséges elmélet létezik. Az egyik ilyen az úgynevezett szociális jet lag, amely szerint az emberek belső órája nem felel meg a társadalom órájának. "A társadalom elvárásai sokkal inkább a koránkelők órájához igazodik. Egy éjszakai típusú ember ezért egész héten boldogtalannak érezheti magát, mert hamarabb kell felkelnie, mint szeretné" - magyarázta Renee Biss, a kutatás vezetője. A tanulmány az Emotion oldalain jelent meg.
