Bal-jobb irány: az agyunk keveri!

Az emberi agy frissen azonosított alkotói segítenek a tájékozódásban ismeretlen terepen. A hálósejtek működésbeli különbségei magyarázatot adhatnak arra, hogy miért jobb egyes emberek tájékozódási képessége, mint másoké.

A jobb és a bal oldal keverése már nagyon korán jelentkezhet, kisiskolás korban azonban diszlexiára utalhat más tünetekkel egyetemben.A folyamatra az állatvilágban is akad példa: a patkányoknak, a denevéreknek és a majmoknak megvan a saját "verziójuk". Az emberi változatra úgy derült fény, hogy a kutatók megkérték egy csoport tagjait, játsszanak olyan videójátékkal , amelyhez egyik pontból a másikba kellett navigálniuk bizonyos tárgyak megtalálásához, majd visszaemlékezni rá, hogy miként jutottak a lelőhelyre. Az önkéntes résztvevők epilepsziások voltak, és kezelésük részeként elektródákkal az agyukban éltek - ez tette lehetővé a szakértők számára a vizsgálat pontosságát. A teszt során azonosították az úgynevezett grid sejteket, amelyek segítettek a tartózkodási hely megjegyzésében, akár térbeli jelölők hiányában is.

Dr. Joshua Jacobs, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója elmondta, hogy a fölfedezett sejtek valószínűleg kulcsszerepet játszanak a navigációban. "Hálósejtek nélkül az emberek alighanem gyakran eltévednének, vagy kizárólag térbeli jelölőkre kellene hagyatkozniuk" - tette hozzá. A társszerzőként közreműködő Dr .Michael Kanaha úgy nyilatkozott: megalapozott a feltételezés, miszerint a hálósejtek működésének egyedi különbségei magyarázatot adhatnak arra, hogy egyeseknek miért jobbak a tájékozódási képességei.

A Alzheimer-kórban szenvedők térérzékelése ugyanis gyakran összezavarodik, és a betegség elsőként azt az agyterületet támadja meg, ahol a hálósejtek vannak.