7 éves sebészorvos, 9 éves programozó

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Marc Yu háromévesen már Beethovent játszott, ugyanennyi idősen Kim Ung-Yong differenciál számításokat végzett. Egyes apróságok mire megtanulnak beszélni, ismerik a világ összes fővárosát, mások ötévesen nyolcjegyű számokkal osztanak fejben: ők a csodagyerekek.
A zseni gyerekek általában a tudományok a zene és a sakk területén nyújtanak kiemelkedő teljesítményt. A csodagyerekeknél azonban általában nem az a csoda, amit tesznek, hanem az amikor teszik azt. Olyan képességekkel rendelkeznek, amelyekről a legtöbb felnőtt is csak álmodik. Megdöbbentő tudásuk azonban nem jelent egyet az alkotó tehetséggel. Kevés csodagyereknek marad meg a tehetsége felnőttkorára is, amikor valóban kamatoztatni is tudja azt. A különleges képesség "elsorvadása" pedig megfeneklett felnőttkorhoz vezethet.
Csodagyerekek a nagyvilágból
Pakisztán - Arfa Karim Randhawa: a pakisztáni kislány 1996-ban született és 9 éves korára ő lett a világ legfiatalabb Microsoft vizsgával ellátott programozója.  Arfa 6 éves korában ismerkedett meg a számítógéppel, és 3 évre rá már képes volt speciális programozó nyelvvel, a C Sharp-pal programokat írni. Tehetségének híre eljutott a Microsoft atyjához his, így a kislányt meghívták Washingtonba, Bill Gates-hez. Afra a pakisztáni gyerekek példaképe lett, ünnepelt sztár és számos állami díjat is bezsebelt már programozói tehetségével.
Amerikai Egyesült Államok - Marc Yu:  a nyolcéves Marc kétéves korában egy születésnapi zsúron meghallott egy fülbemászó dalt, felkapaszkodott egy zongorához, és hibátlanul visszajátszotta azt. Egy évvel később már Beethovent játszott, ma pedig már negyvennél is több klasszikus darab van a repertoárján. Napi nyolc órát gyakorol édesanyjával.
Korea - Kim Ung-Yong: 1963-ban született. 3 éves korára már differenciál számításokat végzett, négy éves korára pedig írt és olvasott japánul, koreaiul és németül és angolul. Négyévesen a japán televízióban élőben oldott meg egy differenciál egyenletet és mind a négy nyelven elmagyarázta a megoldást. 3-6 éves koráig a Hanyang Egyetem hallgatója volt, majd 7 évesen a NASA munkatársa lett. A Kolorádói Egyetemen 15 évesen fejezte be doktori tanulmányait fizikából. Jobbnál jobb álásokkal hamozták el kamasz korára, ám ő inkább azt választotta, hogy egyetemi professzor lesz. A mai napig egyetemen tanít.
India - Akrit Jaswal: A jelenleg tizenöt éves fiú 7 évesen már műtétett hajtott végre egy barátnőjén, akinek a keze megégett, és ezért ujjai összetapadtak. Anyukája szerint fiánál kimaradt a csecsemőkor, aki egyből járni kezdett. Akrit jelenleg India legfiatalabb egyetemi orvostan hallgatója, a Punjabi Egyetemre jár. Állítása szerint a rák gyógymódján dolgozik, amely a génterápián alapszik majd.
Magyarország - Seth F. Henriett: Henriett 1980-ban született. Az autizmus egyik fajtávál, echoláliával diagnosztizálták. Csecsemőként nem kommunikált, csak minden hallott hangot visszaismételt. Ennek ellenére megtanulta kifejezni önmagát és érzéseit: 7 évesen már fuvolázott, 11 évesen pedig már contrabasson zenélt. 13 éves korára absztrakt és szürrealista festményeivel, akusztikus költészetével elismertté vált világszerte a művészvilágban. Pszichológiát tanult, és megjelent könyve, az Autizmussal önmagamba zárva, szintén elismert írás.
Mexikó - Maximiliano Arellano: a 2000-ben született kisfiút a csontritkulás és a cukorbetegség szakértőjeként tartják számon. Számos meglátásával és ötletével segíti 6 éves kora óta a kutatásokat. 7 évesen már előadásokat tartott számos nemzetközi egyetemen. Még nem engedik egyetemi tanulmányok közelébe, mert túl fiatalnak tartják, de számos kutató szerint praktizáló orvos lehet 13 éves korára, ha így folytatja.
Miguel Sanchez Alonso: a 13 éves fiú 8 éves kora óta torreádorkodik. Legnagyobb bánata, hogy a mexikói bikaviadalokon még nem szerepelhet, mert a korhatár ott 16 év.
Minden csoda három napig tart?
A csodagyerekek általában 13 évesnél fiatalabbak, hiszen a serdülő kor, és az önállósodás könnyen véget vethet a zsenialitásnak: a gyerek lázad, és ha a szülői nyomás nagy, a csemete nem hajlandó több energiát fektetni különleges képességébe, márpedig a gyermeki zsenialitás fejlődésének egyik alapja a rendszeres gyakorlás. Hogy miért?
A csodagyerekek általában egy speciális területen emelkednek ki a többiek közül. Agyuk majdnem a kifejlett felnőtt agyéhoz hasonlatos, ezért is hiszik a legtöbb kulturában azt, hogy a zseni gyerekek egy felnőtt furcsa reinkarnációi. Előfordul az is, hogy az ilyen gyerekek a fejlődésben kihagynak egy-egy fokozatot. Picasso például nem ment végig a szokásos rajzfejlődési fázisokon, átugrotta azokat.
Ám mivel ez a felgyorsult fejlődés, vagy a korai kiemelkedő teljesítmény a serdülőkorban alábbhagy, előfordul, hogy a csodagyerekek eltűnnek, amikor kamaszodni kezdenek, korosztályuk utoléri őket.
Honna jön a tehetség?
A különleges gyerekek bármilyen területen is tehetségesek a vizuális és térbeli memóriájukat jobban használják, mint kortársaik. Vizuális mentális képzelőerejük is élénkebb, mint az átlagos. Még a matematikai tehetségeknél is a számok a vizualitással foglalkozó agyterületekhez kapcsolódnak. Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy a zseni csemeték hosszútávú memóriájukat az átlagos gyerekeknél jobban és többször használják.
A csodagyerekek másik különlegessége, hogy azok az agyterületek, amelyek eleve élénkebben működnek, az átlagosnál hétszer több vért, így oxigént is kapnak, amikor használatba kerülnek.
Top10 - Csodagyerekek a történelemből
1. Wolfgang Amadeus Mozart (zene) - említeni sem kell, hogy 5 évesen már zenét szerzett, közel 600 művet komponált.
2. Pablo Picasso (festészet) - Picador című festménye 8 éves korából való.
3. Blaise Pascal (matematika, fizika) - 11 éves korában 23 pontban kidolgozta és összefoglalta az euklidészi matematika alapjait.
4. Maria Gaetana Agnesi (matematika) - az olasz matematikus és filozfus 9 évesen egy órás szónoklatott szerzett és adott elő nyilvánosan.
5. Jean Francoise Champollion (nyelvészet) - a francia nyelvész 20 éves korára 11 nyelven beszélt.
6. Neumann János (matematika) - a magyarmatematikus 6 éves korában 8 jegyű számokkal osztott és szorzott fejben.
7. Jehudi Menuhin (zene) - az orosz hegedűművész 3 éves korában már hegedült.
8. Lope de Vega (irodalom) - a spanyol író 10 éves korában latin verseket fordított spanyolra, közel 2500 műve van.
9. Carl Friedrich Gauss (matematika) - 20 éves korára korszakalkotó felfedezéseket tett aritmetikából
10. Frederic Chopin (zene) - a lengyel zeneszerzőt második Mozart-ként emlegetik.
+1 A kakkukktojás: Albert Einstein: antitálentum gyerekből korszakalkotó fizikus
Amikor a csoda fontosabb, mint a gyerek
Pszichológusok szerint sokat számít a szülői attitűd is. Hiába zseni a csodagyerek, képességei felismerésében a szülők játszanak fontos szerepet. Mivel a legtöbb gyermek szeretne megfeleni környezetének, és látja, hogy különleges képességeivel örömet szerez szüleinek képességével, elkezd gyakorolni. A kitüntetett figyelem, a különleges helyzet rendkívül motiváló lehet a számukra.
Mivel a csodagyerekek általában a fejlődés egy szakaszában előzik meg kiemelkedően kortársaikat, a probléma akkor jelentkezik, amikor a többiek beérik a csodagyereket, és így különlegessége tovatűnik.
A legtöbb csodagyerek nem alkot, nem fedez fel új dolgot, csupán kiemelkedő egy már létező területen.  Így ha a szülők túlzottan hangsúlyozzák, hogy a gyerek a különlegességéből tud majd megélni, óriási csalódás lehet a vége. Ahogy annak is, ha elvesznek a csodák világában, és közben nem figyelik a gyermek személyiségét, és annak fejlődését, a kicsi nárcisztikus személyiséggé alakulhat, ami megnehezíti szocializációját.
A térkép szerint is meghatározható honan származik a legtöbb csodagyerek
Érdekes, hogy a térkép szerint is megállapítható, honnan származik a legtöbb csodagyerek. Napjainkban Ázsia ontja magából a csodásabbnál csodásabb teljesítményeket produkáló gyerekeket, leginkább a számítástechnika területén.
Míg az 1970-es években Oroszország, és Kelet-Európa büszkélkedhetett tehetségekkel. A csodagyerekek hírnevét általában a társadalom kelti, így az is számít, mely értékeket tart fontosnak egy-egy kultúra.
nana.hu
(2008.03.07. 09:46)

Kapcsolódó cikkek

Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag