A nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztást rendszerint megszenvedjük a rákövetkező napon. A másnaposságnak is hívott tünetegyüttes a legtöbb ember számára ismerős lehet: rendszerint émelygés, hányinger, erős fejfájás és levertség követi az átmulatott éjszakát. Sok népi gyógymód él a köztudatban ezeknek a leküzdésére: egyesek a húslevesre, míg mások a savanyú káposztára esküsznek, tényleges megoldást azonban egyik sem nyújt. Az Index cikkében megmagyarázta ennek okát.
A másnaposság kezelésére azért nem létezhet univerzális, mindenkinél ható gyógymód, mert a hatásmechanizmusa mindenkinél egyedileg más és más. Sőt, még egy adott embernél is változhat az alkohol hatása annak függvényében, hogy milyen alkoholt fogyasztott, milyen gyorsan itta azt meg, mennyit evett aznap vagy mennyire fáradt. A másnaposság tüneteinek az alábbi négy alapvető forrása van.
Kiszáradás
Az alkohol vízhajtó hatású, ivásakor ugyanis az agyalapi mirigy csökkenti, majd teljesen leállítja az AHD nevű hormon termelését. Ez a hormon a szervezet vízháztartásának irányítója, pontosabban az agy és a vese közötti üzenetek hordozója. Minél kevesebb van belőle, a szervezetünk annál inkább szabadulna a testünkben lévő folyadékoktól, azaz többször kell kimennünk a mosdóba. A testünk viszont eközben kiszárítja magát, és másnap ennek a káros következményeivel kell szembenéznünk, például a fejfájással.
Acetaldehid
Az etil-alkoholt a májunk először acetaldehiddé, aztán ecetsavvá bontja le. Az előbbi egy mérgező anyag, ami az immunrendszerünkből általános gyulladásos választ vált ki reakcióként. Amíg a máj el nem bánik az acetaldehiddel, addig a szervezetünk gyakorlatilag mérgezéses állapotban van, emiatt érezzük a gyengeséget és az émelygést is.
NAD+
Az alkohol - lebontása közben - az egész testünkre hatással van. Lecsökken a sejtek alapvető működésének egyik alapanyaga, a kikotinamid-adenin-dinukleotid (NAD+) is, mivel ez is szükséges a lebontó folyamatokhoz. Mivel ez az anyag elengedhetetlen a megfelelő sejtlégzéshez, hiányát az egész testünkben megérezhetjük.
Neurotranszmitterek
Az alkohol az agyban serkenti a dopamin , valamint a gamma-amino-vajsav, más néven GABA nevű neurotranszmitter termelését. A dopamin hatására leszünk felszabadultabbak és jókedvűek, a gamma-amino-vajsav viszont éppen hogy ellentétes, gátló-nyugtató funkcióval bír, csökkenti a vérnyomást és a vércukor szintjét, és lassítja az idegsejtek közötti kommunikációt. Emiatt az agy bizonyos részei lassabban kezdenek működni: jellemzően ilyenek a tájékozódásért, az emlékekért és a finom mozgásért felelős területek. Eleinte a dopamin termelése a dominánsabb, utána azonban a GABA kerekedik felül, amitől először elalszik az ember, a bontási folyamatok során azonban felébreszti. Így az italozást követően az alvás sem megfelelően pihentető.
A másnaposság mértékét emellett a genetikai hátterünk is befolyásolja, nem mindegy ugyanis az sem, hogy mennyit termel a szervezet az alkohol lebontásáért felelős ALDH2 nevű enzimből. A férfiak jellemzően többet, a nők kevesebbet, a kelet-ázsiaiak pedig szinte semennyit, ami miatt az italt is sokkal kevésbé bírják.
Az okokból is jól látszik, hogy a másnaposság egy nagyon összetett, soktényezős folyamat, ráadásul olyan alapvető biokémiai folyamatokra épül, amelyekbe veszélyes lehet belenyúlni. A másnaposságűző módszerek ezért csupán részleges tüneti kezelést jelenthetnek, általános gyógymódra a közeljövőben nem érdemes számítani.
