Gerincsérülések

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Feltehetően nincs olyan ember, aki ne hallott volna a gerincsérülésekről, azok misztikus ellátásáról. Bizony igaz, a gerincsérülés bénulást, súlyosabb esetben halált okozhat. A felismerés és a hatékony segítség itt is életet menthet.

A gerincoszlop felépítése

A közel 600 millió éves evolúciós múltú gerincoszlop nem csupán a gerincesek vázrendszerének alapvető része, de a szabályozásért felelős idegrendszernek is nélkülözhetetlen segítője. Az emberi gerincoszlop - akárcsak a legtöbb emlősé - 33-35 csigolyából épül fel, amelyeket elhelyezkedésük és alakjuk szerint öt szakaszra oszthatunk. Ezek közül az első négy a nyaki, a háti, az ágyéki és a keresztcsonti szakasz tartalmaz idegkötegeket, a farok csigolyákban ezek hiányoznak vagy csökevényesek. Az idegrendszer két nagy részre tagolható, a központi és a környéki idegrendszerre, előbbi két fontos alkotója az agy és a gerincvelő. A csigolyák által kialakított gerinccsatornában elhelyezkedő gerincvelő keresztmetszeti képén két, egymástól elkülönülő állományt figyelhetünk meg: a belső, lepke formájú szürke- és az azt körülölelő fehérállományt. A gerincvelő szövettanilag idegsejtekből épül fel, amelyeket sejttestre (dendrit), illetve nyúlványra (axon) oszthatunk. A sejttestek a szürke-, a nyúlványok a fehérállományt alkotják. Az idegsejtek sejtnyúlványai továbbítják az agyból a belső szervek és izmaink felé az információt (a leszálló pályákon), de ellenkező irányba is szállítanak információt (a felszálló pályákon) elektromos impulzusok formájában. Mivel a gerincvelő tekinthető az emberi szervezet információs szupersztrádájának érthető, hogy a legkisebb sérülése is súlyos szabályozási és reflexzavarokat okozhat.

Mikor gondoljunk gerincsérülésre?

Gerincsérülés esetén a csigolyákat, illetve a csigolyákat elválasztó porckorongokat valamilyen mechanikai hatás éri. Gerincsérülésre, mint lehetséges súlyos sérülésre kell gondolnunk, többek között:
  • magasból esésnél - pl. leesés lóról, gyümölcsfáról, építkezésen állványról, barlang- és sziklamászáskor, vagy amikor a hegymászó kötél megrántja a sziklamászót;
  • a gerincoszlopot ért közvetlen, nagy erejű ütésnél - pl. valakire rádől egy fa, ráesik egy gerenda, hátba ütik egy kemény, nehéz tárggyal, lépcsőre, kiálló tárgyra történő esés;
  • kerékpáros, motoros bukásnál, ha a sérülten bukósisak volt - ilyenkor a fej súlya megnő, a nagy erejű fejkilengés miatt nagyobb az esély a nyaki gerincsérülésre;
  • strandon, vízparton, ha sekély vízbe ugrott a sérült;
  • a fejet nagy ütés érte - pl. labdajátékoknál fejbe rúgnak, dobnak valakit, sötétben a sérült fejével nekiszaladt valamilyen tárgynak;
  • baleseteknél, ha a gerinc hirtelen előre- vagy hátrahajlott - pl. gépkocsik frontális ütközésekor, ha a biztonsági öv be volt kötve, esélyes a nyaki gerincsérülés ez az ún. ostorcsapás-sérülés (a biztonsági öv azonban számos, más sérülés lehetőségét csökkenti!);
  • ha a gerinc megcsavarodott;

Mikor beszélünk gerincsérülésről?

Gerincsérülésről beszélünk, ha a gerincvelő idegei, a csigolyák, a porckorongok vagy a környező izmok, szalagok megsérültek. A csigolyák, illetve a porckorongok egymáshoz viszonyított hirtelen elmozdulása részlegesen vagy teljesen elszakíthatja a gerincvelői idegkötegeket. A csigolyák be is csíphetik az idegeket. Ugyan csigolyatörés nélkül is megsérülhet a gerincvelő, csigolyatörés esetén azonban ennek az esélye lényegesen nagyobb. A letörő csontszilánkok szintén súlyos sérülést is okozhatnak.

A gerincsérülés tünetei

Gerincsérülésre kell gyanakodnunk, ha a korábban leírt baleseti mechanizmusok játszódtak le, illetve a sérültnek az alábbi panaszai vannak:
  • nyaki vagy háti fájdalom;
  • szabálytalan hajlás vagy görbület látható a gerincoszlopon;
  • a gerinc fölötti bőrterület érzékeny;
  • a sérült nehezen vagy egyáltalán nem tudja mozgatni végtagjait;
  • végtagok zsibbadnak, égő, bizsergő érzést keltenek;
  • testét, végtagjait nehéznek, ügyetlennek érzi a sérült;
  • vizelet- és széklet-visszatartási nehézségek jelentkeznek;
  • vizelési, székelési inger kialakulása;
  • légzési nehézségek figyelhetők meg;
Vizsgálat során kérdezzük meg a sérültet: hol érez fájdalmat, milyen érzése van, tudja-e mozgatni végtagjait.

Mit tegyünk gerincsérülés gyanúja esetén?

Az első és legfontosabb, hogy ne mozgassuk a sérültet és figyelmeztessük arra, hogy ő se mozogjon. Azonnal hívjunk mentőt! A mindennapokban a legnagyobb problémát a felesleges és nem szakszerű elmozdítás jelenti. Fontos, hogy vizsgálatunk és ellátásunk kezdetén a sérültet, már felé történő közeledésünk során a körülményekről tájékoztassuk.
Felismerésünket - ezáltal megfelelő beavatkozásunkat - megkönnyíti a beteg panasza. Segítségünkre lehet ezen felül a baleset kialakulásának, jellegzetes baleseti mechanizmusnak észlelése. Alapelv, hogy az elsősegélynyújtó legyen óvatos, ha bármely gyanú alapján felmerül a gerinc-, vagy egyéb súlyos sérülés lehetősége, akkor a sérültet annak kell tekinteni, hiszen nem tudjuk bizonyítani az ellenkezőjét. Így bizonyosan nem kerül sor felesleges, esetenként káros mozgatására. Beavatkozásunk során óvjuk a környezeti ártalmaktól (napfény, eső stb.), szükség esetén takarjuk be takaróval, izolációs fóliával, védjük esernyővel. Semmiképpen ne adjunk enni és inni a sérültnek. Nyaki gerincsérülés esetén rögzítsük a fejet kezünkkel és tartsuk enyhén húzva. Kiválóan alkalmas a nyakcsigolyák rögzítésére a Stif-Neck gallér,a mely kisebb anyagi ráfordítással a gépjárművek elsősegélydoboza mellé is elhelyezhető.
Ha a súlyos sérült eszméletlen, akkor a talált helyzetében a fulladásveszélytől kell óvni. A száj és garatüreget szükség esetén ki kell törölni, illetve a fej hátraszegésével, nyaki sérült esetén az áll előreemelésével biztosíthatjuk a védelmet a nyelv hátracsúszása ellen. A mozgatás csak akkor merül fel, ha a sérült a talált helyzetében közvetlen életveszélynek vagy további sérülések lehetőségének van kitéve. Ekkor az ún. tálcafogással változtassunk a helyén. Három-négy segélynyújtó térdeljen a sérült egyik oldalára, óvatosan csúsztassák tenyerüket a sérült alá ügyelve arra, hogy ne mozdítsák meg a gerincet. Számolva, háromra emeljék fel egyszerre.

Mit tesznek a kiérkező mentők?

A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátások csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.

A kiérkező mentők első feladata a sérült állapotának felmérése. Nagy fontosságú a helyszínen lévő segélynyújtóktól rendelkezésre álló információ, valamint az általuk végzett beavatkozás, különösen eszméletlen sérült esetén. Elsődleges az alapvető életfunkciók biztosítása (légzés, keringés) Fontos a fájdalomcsillapítás, mert a tartós fájdalom önmagában ronthatja a sérült állapotát. Az ilyen sérültek vénás folyadékpótlásra, valamint gyógyszerelésre szorulnak, szállítás közben is oxigént inhalálnak.

A továbbiakban egyrészt a sérültet rögzíteni kell, ahogy a segélynyújtók is tették, ugyanakkor mozgatása is szükséges, hiszen el kell juttatni a mentőautóig. Tehát a mentőellátásban egy rögzített beteg mozgatását kell megoldani, mely feladatra speciális eszközök állnak rendelkezésre. Elsődleges a nyak rögzítése ún. nyakrögzítővel, melynek méretét előzőleg az adott sérült nyakméretéhez kell igazítani, felhelyezésekor pedig rögzíteni kell a beteg fejét, nyakát. A sérült kimentésére, mobilizálására szolgál a gerinchordágy. Ez egy könnyen használható, állítható fémkeret.

A sérült egész testének rögzítését megoldja a minden mentőautóban megtalálható vákuummatrac. A sérült testéhez igazítható, egy pumpa segítségével a levegőt leszívják. Ezáltal kialakított formáját megtartva alkalmas a rögzítésre. Igen fontos súlyos sérült szállítása esetén a mentőautóval való folyamatos haladás, a hirtelen gyorsítások, lassítások, irányváltoztatások kerülése, a kevésbé rossz utak választása. Ezért fordulhat elő, hogy szirénázó, megkülönböztető jelzéseit használó mentőautó mégis mérsékelt sebességgel halad, ilyen esetben ugyanis a folyamatos haladás a lényeg, nem a nagyon gyors kórházba érkezés. A gerincsérültek idegsebészettel rendelkező traumatológiai osztályokra kerülnek.
Hitek és tévhitek az influenzáról
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32878

Orvos válaszol
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+18, +23 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban pénteken délelőtt a reggeli párásság megszűnik, a köd, illetve a belőle képződött rétegfelhőzet is fokozatosan ritkul, zsugorodik.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag