A University of Texas kutatói most úgy gondolják: közelebb vannak a megoldáshoz, az állatok területén legalábbis.
Ez a “mágneses navigációért” felelős szenzor vélhetően más állatfajok idegrendszerében is megtalálható a kutatók szerint, ugyanis számos faj agyi felépítése hasonló. Jon Pierce-Shimomura, a kutatócsoport tanulmányát jegyző tag elmondta: ugyanezen mechanizmus valószínűleg a pillangók, illetve a madarak idegrendszerében is felfedezhető.
Az emberek esetében azonban a tudomány még más állásponton van: a University of Massachusetts Medical School kutatói ugyanis több éve publikálták kutatásukat, amely szerint lehet egyfajta retinánkban található fehérje adja. Ez muslincákba átültetve képes volt érzékelni a mágneses mezőket, tehát a kutatók úgy vélik: a fehérje általánosságban véve magnetoszenzoros képességű, de azt nem tudják pontosan megmondani, hogy az emberi szervezetben pontosan miként működik a fehérje.
Az elmúlt évek laboratóriumi kísérletei még az állati, illetve emberi szemmel kötötték össze a mágnesesség érzékelését: az említett fehérje, amely az emberi retinában található, pedig csak a kék fény hatására jelentkezik, ami természetesen további kérdéseket is vet fel arra ézve, hogy minek hatására alakult ki ez bennünk.
A University of Texas kutatói jelenleg azt állítják, hogy úgy tűnik: a talajban élő organizmusokban igencsak fejlett képességről van szó. Míg korábban viszonylag sok állatfajnál észlelték azt, hogy érzékenyek a Föld mágneses mezejére , ez az első olyan kutatás, amely specifikusan rámutat arra a pontra, ahol ez a mező érinti az idegrendszert.
