"Mindig azt gondolták, hogy az alvás elsődleges célja az aggyal kapcsolatos, valójában azonban az agyon kívül a zsírsejteknek is szükségük van az alvásra. Ha keveset alszunk, gyűrötté válunk, és ugyanez történik az anyagcsere szintjén is. A sejtek nem működnek a megszokott módon, és ez inzulin-rezisztenciához vezethet" - magyarázta az októberi számában megjelent tanulmány vezető szerzője, Matthew Brady, a Chicagói Egyetem Orvosi Karának munkatársa.
A kísérletben hét egészséges, normális testsúlyú, 24 év átlagéletkorú fiatal felnőtt vett részt. Az alanyokat véletlenszerűen két csoportra osztották: az egyikben négy napig 8,5 órát aludtak éjszaka, a másikban négy napig csak 4,5 órát éjszakánként. Négy hét elteltével a csoportok cseréltek. A kutatók mindegyik négynapos szimuláció után megmérték, milyen hatékonyan dolgozták fel az alanyok a glükózt, és mindegyik résztvevő hasából zsírsejt mintát vettek.
Az eredmények azt mutatták, hogy az alváshiányos személyekben a zsírsejtek 30 százalékkal kisebb mértékben tudtak reagálni az inzulinra. Ráadásul az inzulinszint is közel háromszor magasabb volt, mint a kipihent alanyokban. A magas inzulinszint általában azt jelzi, hogy valami nem működik megfelelően az anyagcsere-rendszerben, és inzulin-rezisztencia alakul ki. A hasnyálmirigy ennek ellensúlyozására még több inzulint termel. Ha ez a körforgás túl sokáig folytatódik, kialakulhat a 2-es típusú diabétesz .
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
"Az alvás nem csak az agyműködés, hanem az egészséges anyagcsere szempontjából is rendkívül lényeges" - összegezte Brady. A kutatók most egy olyan kísérletet terveznek, amelyben alvási apnoéban szenvedő túlsúlyos emberekben vizsgálják majd azt, hogy az alvási apnoé kezelése befolyásolja-e az anyagcsere működését.
Legjobban: