Felnőttkori fertőző betegségek

Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.

Hastífusz tünetei és kezelése

Mi a hastífusz?

A tífusz azt jelenti, hogy valaki nagyon zavart, elmeállapota ködös, delirál. Két fertőző betegséget is tífusznak nevez a népnyelv. Az egyik a hastífusz, amely egy szalmonella baktérium által terjesztett kórkép. (A kiütéses tífusznak hívott másik kórkép az elnevezés hasonlóságán túl csak abban egyezik az elsővel, hogy ez is ködös, zavart, lázas állapottal járhat.) A hastífusz súlyos, életveszélyes járványt okozhat, de ma már csak háborús időkben, illetve elmaradottabb országokban van jelen. Tartósan magas lázzal, lassú szívveréssel, székrekedéssel/hasmenéssel, az esetek egy részében végzetes hasi kórkép kialakulásával járó megbetegedés.

Tünetek

A hastífusz előfordulása

Európában nem nagyon fordul elő hastífusz, ha néha mégis, akkor biztosan bekerül a hírekbe. A betegség olyan területeken van jelen, ahol elhanyagolják a köztisztaságot és a higiéniát. Például egyes afrikai és ázsiai vagy latin-amerikai országokban. Ezeken a területeken a tífusz erősen járványos betegségként is felütheti a fejét. A betegség valamennyi korosztályt és mindkét nemet érintheti.

A hastífusz okai

A szalmonella baktérium két egymással rokon fajtája, a Salmonella typhi és a Salmonella paratyphi csoport tagjai terjesztik a hastífuszt. A kórokozó egyéb típusai a tífusznál sokkal gyakrabban okoznak más banális betegségeket, például enyhe hasmenést, szalmonellózist vagy szalmonella-ételmérgezést. Ezt nem szabad összekeverni a hastífusszal, amely életveszélyes kórkép, járványos előfordulású, és jelentésköteles. A szalmonella tífuszt okozó típusai nagyobb állóvizekben fordulnak elő, de inkább csak ízeltlábúak, legyek és rovarok terjesztik. Emellett fertőzött ivóvízzel és élelmiszerrel is terjed. A kórokozó bekerül az ember gyomor-bélrendszerébe, nyirokcsomóiba, majd a véráramba.

A hastífusz tünetei

A hastífusz a fertőzés után több nappal, nem ritkán egy-két héttel később okoz csak tüneteket, ami általában nem jellemző a bakteriális betegségekre. Az érintettek ezt követően hirtelen lázasak lesznek, fájni kezd a fejük, az izmaik és az ízületük. Emellett ritkábban hasmenés, gyakrabban székrekedés alakul ki. A betegség előrehaladtával a láz jellege megváltozik: már nem váltakoznak a lázas és a láztalan állapotok, hanem a láz tartósan 38 fok fölötti lesz. Ez vezet delíriumhoz, tehát tudatzavarhoz. Ilyenkor a betegek nagyon elesett állapotúak, verejtékben úszva mellébeszélnek. A betegek pulzusa érdekes módon nem emelkedik meg, hanem alacsony lesz. Ritkán, de jelentkeznek kiütések is a bőrben "baktériumcsomócskák" vagy kisér-gyulladás következtében. Kialakulhat hashártyagyulladás is. Az esetek egy részében, nagyjából két hét után - főleg ha a betegséget nem ismerik fel - átlyukadhatnak, perforálódhatnak a belek is. Kialakulhat bélvérzés, a kezeletlen betegek pedig szepszis miatt életüket is veszthetik. Az érintettek 5 százaléka meghal, nagyon sokan pedig tartósabban elesett állapotúak maradnak. Az esetek másik része nagyjából két hét után hirtelen lázeséssel gyógyul.

A hastífusz diagnózisa

A hastífusz gyanúját a mi térségünkben ritkasága miatt nem nagyon vetik fel. A betegség diagnózisát a legjobban a véráramból kitenyésző kórokozók kimutatásával lehet felállítani. A szerológiai vagy más néven ellenanyag-vizsgálatok csak olyankor szoktak kórosat mutatni, amikor a betegség már javarészben lezajlott. A széklettenyésztés is segíthet, de a betegség a legtöbb esetben székrekedéssel kezdődik, így nehéz elvégezni. A véráramból vett minta tenyésztési vizsgálata a megfelelő táptalajon egy-két nap alatt elkészül - csak éppen gondolni kell a betegségre. A tünetek közül a magas láz, a gyulladást jelző magas CRP-érték és fehérvérsejtszám, a lépmegnagyobbodás, a delírium és az alacsony pulzus terelheti a gyanút a hastífuszra.

A hastífusz kezelése

A kezelést két részre kell bontani. Egyrészt szükség van szupportív kezelésre, ami a gyakorlatban só- és folyadékpótlást jelent. A másik feladat az antibiotikus kezelés. Általában elegendő egy 10 napos kezelés. A hastífusznál emellett fontos, hogy a kórokozók hordozóivá vált betegeket a gyógyulás után székletvizsgálatokkal kiszűrjék, hogy elejét vegyék a betegség további terjedésének.
Hastífusz esetén elengedhetetlen a szervezet folyadékpótlása, amely főként intravénásan történik
Hastífusz esetén elengedhetetlen a szervezet folyadékpótlása, amely főként intravénásan történik

A hastífusz gyógyulási esélyei

Ha időben felismerik és jól kezelik, akkor a hastífusz kezelhető, és teljesen gyógyítható.

A hastífusz megelőzése

A hastífusz megelőzését a megfelelő higiénia és konyhatechnika segíti, illetve ha kerüljük a szennyvizeket, valamint a betegséget esetleg hordozó ízeltlábúakat. Figyelni kell arra is, hogy trópusi országokban a gyümölcsöket nagyon alaposan megmossuk, előre felszeletelteket pedig ne vásároljunk. Mivel olykor a vízvezeték sem okvetlenül teljesen tiszta, célszerű palackos vagy forralt vizet fogyasztani. Megelőzésként oltás is adható, amelyet érdemes beadatni trópusi területekre utazások előtt. Fontos, hogy az oltóanyag nem ad tartós védettséget, hanem csak pár évre jelent megoldást.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kádár János belgyógyász, infektológus, allergológus és klinikai immunológus szakorvosnak.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.