Egy kis sörtörténet
Már a korai civilizációk is ismerték a "sör növényét", a komlót; vadon nőtt a fák közt, mint ahogy a "farkas a bárányok között". Ezért is hívták a rómaiak - akik egyébként a fiatal komlóhajtásokat főzelékzöldségként is fogyasztották - Lupus salictariusnak. A botanikusok végül a Humulus lupulus névre "keresztelték" el a növényt.
A VIII. században Hallertauban már komlóskerteket telepítettek, s az itt termesztett növényt feltehetőleg a sör ízesítésére hasznosították.
A csehek 859-ben említik feljegyzéseikben először a komlótermelést, s a XI-XII. században a kolostorok feladatai között szerepelt ugyanúgy, mint a sörfőzés. Sok mai sör címkéjén és reklámfilmjeiben is kolostori apátok láthatók. A középkor ezen időszakától vált a komló a sör fűszernövényévé.
A régi idők sörfogyasztói nemcsak mámorító hatása miatt itták e becses nedűt, hanem felismerték gyógyító erejét is. Többféle betegség kúrálására használták, sőt Hippokratész, Szent Hildegard és Paracelsus is gyógyszerként alkalmazta.
A sör növénye
A komló a kenderfélék (Cannabinaceae) családjába tartozó, horgas szőreivel más növényekre felkapaszkodó, jobbra csavarodó, olykor hét méterre is megnövő kétlaki növény.
A növény illóolajat, cseranyagokat, keserűanyagokat (humulonok), flavonoidokat, poliszacharidokat tartalmaz. A komlóolajok adják a komló karakteres, jellegzetes aromáját.
Sörfőzésre a nőnemű, meg nem termékenyített komlótobozt (virágzat) használják. A hímivarú növények egyenesen zavaróak a nőnemű növények közelében, mivel a beporzott virágzatban magvak keletkeznek, ami a sör minősége szempontjából kedvezőtlen lehet.
A komlótobozt akkor szüretelik, amikor még zárt, így nincs esély arra, hogy a söripari értéket adó por (lupulin) kihulljon, és kárba vesszen.
A komlóban fellelhető xantohumol jótékony hatással van a vér koleszterinszintjére, a humulonok pedig szabad gyököket kötnek le. Kvercetin (fenolos vegyület) tartalmának köszönhetően a komlónak tulajdonítanak egy olyan hatást is, hogy gátolja a tumoros sejtek elszaporodását a szervezetben.
Igyunk-e sört, avagy ne?
Sokszor okoz polémiát a sörivás kérdése. Tudományosan bizonyított, hogy a sörök jelentős mennyiségű antioxidánst tartalmaznak, amelyek között a maláta eredetű fenolsavak, melanoidinek és a komló bioaktív polifenoljai találhatók. A sörökben lévő komló-polifenolok és a lupulon meggátolják a kórokozó baktériumok elterjedését.
Azt sokan tudják, hogy a sör jó nyugtató, stressz-oldó hatású, de azt már kevesebben, hogy szénhidrátjai, fehérjéi könnyen emészthetők, így messzemenően indokolt a "folyékony kenyér" népies neve is.
Figyelem, a nőknek is van egy "sör" jó hír: a sör a hajra kenve B2-, B6-vitamin, biotin és folsav tartalmának köszönhetően fényessé és erőssé varázsolja a hajat, regenerálja a bőrt, s élénkíti a szobanövényeket.
A sör ugyanis vitaminban gazdag, ami a malátának köszönhető. A sörélesztő anyagcseréje során is keletkeznek vitaminok.
A sör ásványi anyagokat is tartalmaz, nevezetesen: káliumot, nátriumot és szelént. A szelén hatásosan védi a sejteket, szöveteket az oxidatív károsodástól. Egyébként egy liter sörben 1100-2800 mg ásványi anyag van.
A sörben lévő mikroelemek jelentősége szintén nagy: a vas és a réz a vérképzésben vesz részt, a cink pedig szintén nélkülözhetetlen a szervezet számára.
Ne habozzon, mértékkel habozzon!
Sokan tartják a sörről, hogy hizlal, pedig a sör sem energia-, sem zsírtartalmát illetően nincs az "élbolyban" a többi cukortartalmú itallal (cola, almalé, tej, stb.) szemben.
Ebből következik, hogy az a tréfás német mondás, miszerint "inkább egy pocak a sörtől, mint egy púpos hát a munkától" nem állja meg a helyét, vagyis a nagyhasú emberek súlyfeleslege nem a sör energiatartalmára vezethető vissza.
Természetesen a sörben található szén-dioxid és alkohol a gyomornedvek elválasztását serkentik, s ezáltal éhségérzetet teremtenek, de a mértékletes sörfogyasztás semmiképpen sem vezethet túlsúly-problémákhoz.
A szeszesitalok közül a sör tartalmazza a legkevesebb etil-alkoholt, átlagosan 3-6%-ot.
Ne vessük el a sulykot
Azért ne gondoljuk, hogy a sör a legkiválóbb "gyógyír sebeinkre", hisz azt mindannyian tudjuk, hogy a túlzott alkoholfogyasztás számos betegség okozója lehet, mert károsíthatja a májat, a központi idegrendszert, s ronthatja az életminőséget.
Ezért kis mértékben fogyasszunk alkoholt, amit viszont számos tanulmány indokoltnak is tart.
Az alkohol védő hatása az összes szeszesital esetében azon alapszik, hogy a vér LDL-koleszterinszintjét csökkenti.
Egy osztrák kutató eredményei szerint a mértéktartó sörivóknak hosszabb életre van kilátásuk, mivel jobb a vérkeringésük és kevésbé hajlamosak a szívinfarktusra.
Élettani szempontból az alacsony energiatartalmú (light) és alkoholmentes sörök is kedvező hatásúak. Fogyasszuk őket egészséggel!
Alkohol kalkulátor: www.hazipatika.com/topics/alcohol
