Mindannyian tudjuk: a nevelés során a jutalmazás és a büntetés elengedhetetlen, segítségükkel tanulják meg a gyerekek, mi a jó és mi a rossz. A gyakorlat során azonban olyan ostoba, néha kegyetlen büntetésekkel találkozik a szakember, hogy megkérdőjelezhetőnek érzi a büntetés hatékonyságát.
De milyen büntetéseket is szoktak az anyák és a pedagógusok alkalmazni? A verés, a fizikai erőszak sajnos egyáltalán nem ritkább, mint régente. Nagyon is él hétköznapjainkban ez a hasznavehetetlen, ártalmas, testet-lelket kínzó "megoldás". Minden ötödik gyereket vernek. Ne álljunk be a sorba, hinnünk kell abban, hogy erőszak nélkül is nevelhetünk okos, becsületes kisembereket!
Szeretetmegvonás
A verés után a legrosszabb, amit tehetünk, ha nem szólunk a rosszalkodóhoz. A szeretet, a kommunikáció megvonásával nem nevelünk. Önbizalmat csonkítunk; dühöt, elkeseredettséget váltunk ki, ami nem alkalmas lelkiállapot ahhoz, hogy megtanulja a gyerek, mit nem szabad.
A többi büntetési mód igen változatos képet mutat. Vannak családok, ahol a rossz jegyért, a rosszaságért az a büntetés, hogy a gyerek nem nézheti a tévét, nem kaphat csokoládét, nem számítógépezhet - csupa késleltetett dolgot.
A gyerek MOST rossz, de a büntetése MAJD következik. Esetleg akkor, amikor már el is felejtette, hogy rossz volt, amikor már őszintén belátta, rosszat tett, amikor már könnyes szemmel megígérte, nem tesz ilyet többé.
Ezek szerint viszont hiábavaló belátni, alkalmazkodni, átgondolni a történteket. Minek, hiszen a büntetést így is, úgy is megkapja. A beígért, de elmaradt büntetés ennél talán még rosszabb. Olyan fokú következetlenséget jelent, ahol a gyerek megtanulja "megúszni" viselkedésének következményeit. Így hízelgésre, őszintétlenségre tanítjuk. Nem állíthatjuk nevelésünket "automatára", amikor minden rosszaságnak megvan a megfelelő büntetése. A gyerek - akár a felnőtt - nem mérlegel tette előtt. Bizonyított tény, hogy nem csökkenti a bűnözést a halálbüntetés vagy az ítéletek szigorítása - így nekünk is máshol kell keresnünk a megoldást.
Megalázás
Az óvodában, iskolában történő sarokba állítás megalázó lehet. Az viszont kétségtelenül igaz, hogy a "gondolkodás" nem árt a kis csibésznek. Ha kicsit leül megnyugodni, ha nem játszhat ugyan a többiekkel, de csendben foghatja a padon az óvó néni kezét, hamar rájön, miben hibázott. A "gondolkodó módszer" azonban csakis akkor alkalmazható - akár otthon is -, ha az nem jár együtt megalázással, kigúnyolással. Ha szeretjük gyermekünket, természetesen azt szeretnénk, hogy mindig jól érezze magát. Hinnünk kell tehát abban, hogy a kicsik is így vannak ezzel. Ha bánatot okoznak, az nekik sokszor jobban fáj, mint nekünk - ettől azonban nem óvhatjuk meg őket. Egy lazán kinyögött 'bocs' nem elég, ha aztán továbbfut játszani. Elég lehet azonban a beszélgetés kezdetéhez.
A grammra mért büntetés alkudozásra, esetleg hazugságra ad okot.
Előre megfontolt szándékkal elkövetett kegyetlenség lehet például, ha nem mesélünk, mert nem az elvártaknak megfelelően viselkedett gyermekünk. Viszont nagyon is emberi, ha azt mondjuk: "ne haragudj, de ma nincs kedvem mesélni, túlságosan szomorú és csalódott vagyok a meséhez". Ő a maga módján valószínűleg kiengesztel minket, mi megbocsátunk , és persze az esti puszi sem marad el.
Rosszaság
Mielőtt büntetni kezdünk, nem árt végiggondolni: mi a rosszaság. A fiúk fára másznak, bepiszkolják a ruhájukat, időnként egy-egy ablak labdájuk áldozatává válik. A lányok becsempészik az iskolába a babáikat meg a matricákat, és nem mindig eszik meg az uzsonnát. De vajon biztosak vagyunk abban, hogy végérvényesen le akarjuk őket szoktatni gyerekségükről? Természetesen nem maradhat el a történtek elemzése: nem ebben a ruhában kell fára mászni, nem az ablak előtt kell focizni. A babának otthon a helye, az uzsonnát meg nem a padtársnak csomagoltuk, még akkor sem, ha szép dolog a jószívűség.
Rosszaság, ha másokat bánt vagy megaláz a gyerek, ha visszaél testi erejével, eszével.
A hazugság, a lopás nem tűrhető viselkedés, mint ahogyan a linkséget, a kötelességek folyamatos figyelmen kívül hagyását sem engedhetjük. Ám ezek a problémák a legritkább esetben oldhatóak meg a hagyományos értelemben vett büntetéssel.
IX. évf. / 1. szám
