Az álom mechanizmusába enged bepillantást egy új módszer, amelyet német kutatók próbáltak ki. A tudósok reményei szerint eljárásuk a jövőben akár a mentális betegségeket és a poszt-traumás rémálmokat is enyhítheti. Erről a Nature Neuroscience tudományos folyóiratban számoltak be.
Az úgynevezett éber álommal kísérleteztek a frankfurti specialisták. Ez egy átmeneti állapot az öntudat két formája között. E két forma közül az egyik az úgynevezett gyors szemmozgásos álmoké. Ezt az állapotot Magyarországon is ismert angol kifejezéssel, rapid eye movement (REM) szakasznak hívják. Ehhez képest az éber álom egy tudatosabb fázis, hiszen a REM-álmok közvetlenül a "jelennel" tartják a kapcsolatot, és nincs kapcsolatuk a múltban rögzített memóriához, illetve a jövőben várható eseményekhez. Az ébrenlét pedig a másik állapot, amikor az agyunk absztrakt gondolkodásra és más kognitív funkciók ellátására alkalmas.
Az éber álom tehát az ébrenlét és a Medical Xpress idéz - az emberekre jellemző (esetleg csak rájuk jellemző) állapot. Ez egyfajta "másodlagos öntudat", amely REM-álmokkal keveredik.
Az éber álmokat egyébként hétköznapi módon konstatáljuk: ha úgy érezzük, hogy tudjuk módosítani az álmunkban szereplő cselekményt, vagyis rájövünk arra, hogy álmodunk. Így például álmunkban elkerülhetünk egy katasztrófát is. Most ezt az állapotot tanulmányozta Ursula Voss a frankfurti J. W. Goethe Egyetemen. Vossék egy tACS nevű módszert alkalmaztak, amely a koponyán áthatoló változó nagyságú árammal történő ingerlés rövidítése ( transcranial alternating current stimulation ).
A módszer lényege a nevében is benne van: az áram tulajdonságait is lehet változtatni, miközben a koponyán áthaladó hullámokkal gerjesztik az agyat a kutatók. Természetesen nagyon gyenge, alacsony frekvenciájú áramjelekkel végzik a vizsgálatokat. Két kis dobozt kapcsolnak rá elektródákkal az emberek koponyájára és megnézik, mi történik az ingerlés következtében.
15 nő és 12 férfi vett részt a kísérletben, akik 18-26 év közöttiek voltak és akár négy éjszaka eltöltésére is vállalkoztak az alvásvizsgálati laboratóriumban.
Miután az önkéntesek két-három percet REM-alvásban töltöttek, a kutatók bevetették a tACS-t. Az áram olyan gyenge volt, hogy az alanyok nem ébredtek fel. Ezután felébresztették a résztvevőket, és megkérdezték, hogy miről álmodtak. A beszámolók hasonlóak voltak: a legtöbben azt mondták, hogy mintha kívülről látták volna magukat. Sőt az álmot is kívülről látták, mintha egy filmvásznon vagy képernyőn követték volna az eseményeket. Az is gyakran előfordult, hogy a résztvevők arról beszéltek: tudják, hogy álmodnak.
Az önkénteseket 12, 25, 60 és 100 hertzes frekvenciájú árammal tesztelték. Ezt a hatást 25 és 40 Hertzen figyelték meg. Ezek az agyi hullámok között az alacsony gamma-értékeknek feleltek meg, amit a tudatos állapothoz szoktak kapcsolni. Eddig az ok-okozati kapcsolatot azonban nem sikerült igazolni, amire viszont éppen ez a kísérlet adott lehetőséget. (Éppen a napokban azonban egy másik tudományos eredmény is a 20-40 Hz közötti agyhullámok jelentőségét mutatta ki az agy kognitív funkcióinál - erre cikkünk végén még kitérünk.)
Amikor a résztvevőket 25 hertzen ingerelték, a többi frekvenciához képest többen számoltak be arról, hogy befolyásolni tudták az álmukat. Akarattal tudták megváltoztatni a folyamatokat.
A kutatók most azt remélik, hogy az effajta beavatkozás a gyógyításban is hasznosíthatják a későbbiekben. A skizofrénia kezelésében például reményeik szerint akár helyre is állíthatják majd a széteső kapcsolati hálózatokat a betegek agyában. De ha REM-fázisban alkalmazzák, a tACS akár a poszttraumás stressz esetén is talán bevethető lesz, hiszen segíthet a rémálmok eloszlatásában.
Természetesen a készülék jelenleg csak kísérletekben használható, a "boltokba" ilyen eszköz egyelőre nem kerülhet. Voss is hangsúlyozta, hogy ha netán valaki ilyen készüléket akar eladni, akkor is szükség lesz orvosra, hogy az alvás közben fellépő folyamatokat ellenőrizni tudja.
Vossék kísérlete azért is érdekes, mert éppen az elmúlt napokban számolt be a HáziPatika arról , hogy az emberi agyban a 20-40 hertzes hullámok közvetítik az információkat. Ezek a hullámok tulajdonképpen "beragasztják" az információkat az emlékezetünkbe. Vagyis a 20-40 hertzes hullámok itt is a kognitív funkciókkal, a gondolkodással, a tudatossággal, a memória elraktározásával függenek össze.
