Legyen szó betegséget okozó gombáról vagy akár a vasárnapi ebédhez szívesen használt vargányáról, ugyanannak a csoportnak a képviselőiről beszélünk. Mivel növényekre és állatokra jellemző tulajdonságai egyaránt vannak, a biológusok előszeretettel sorolják őket külön rendszertani kategóriába. A gombák ugyanis helyhez kötöttek, mint a növények, ugyanakkor nem képesek fotoszintézisre, hanem ugyanúgy szerves anyagokból képesek csak élni, mint az állatvilág képviselői. Rendszerint elhalt növényi és állati sejtekből táplálkoznak, így a természetes körforgalomban az újrahasznosítás feladatát töltik be.
Mit kell tudni a gombákról?
A gomba nagy része az úgynevezett micéliumból, a gombafonalak szabad szemmel láthatatlan szövedékéből áll. A valódi gombák (fungi) közé tartoznak azok a fajok, ahol a micéliumokból termőtest fejlődik, amely már jól látható, sőt kézzel fogható, egyes fajoknál tekintélyes nagyságú lehet. Kedvelt és rettegett ismerőseink, a csiperkétől a gyilkos galócáig a kalapos gombák tulajdonképpen ilyen termőtestek.
A gombáknak százezernyi különböző fajuk ismeretes szerte a világon. Gombafélék gyakorlatilag mindenütt előfordulnak, a földön, a talajban, a vizekben, a levegőben, a közvetlen környezetünkben, sőt, az élő szervezetekhez, növényekhez, állatokhoz kötődve, velük, bennük élve is. Az emberi szervezetben is folyamatosan jelen vannak, ezen "lakótársak" többsége azonban ártalmatlan, csak ritkán okoz kárt a "gazdaszervezetnek". Betegséget okozó (kórokozó) gombaféle mintegy másfélszáz van, ennek is csak körülbelül a tizede nevezhető gyakorinak. A kórokozó gombákat a mikrobiológusok három fő csoportra osztják: a sarjadzó gombákra, a penészgombákra, és a bőrön megtelepedő dermatofitonokra. Mindhárom csoportban vannak az emberi szervezetre is ártalmas, betegséget okozható gombafajok .
Élősködő sarjadzó gombák
Candida albicans
A leggyakrabban a sarjadzó gombák okoznak betegséget, közülük is elsősorban a Candida albicans , a fehér sarjadzó gomba. Ez a gombafaj gyakorlatilag mindig jelen van az egészséges emberek bőrének felszínén, illetve bélrendszerében is. Általában ártalmatlanok, de olykor helyi fertőzést idézhetnek elő a bőrön, a körmökön, a hüvelyben, a szájban vagy az orrmellék-üregekben. Súlyos károsodást ritkán okoznak, többnyire csak olyan emberek szervezetében, akiknek a immunrendszere gyenge, vagy akiknek a testében megtelepedésre alkalmas test van (például vénás katéter).
Az egyik legismertebb gombafajta a Candida (Fotó: Europress)
Fertőzés akkor is kialakulhat, amikor valamilyen ok miatt felborul a szervezet mikrobiológiai egyensúlya, például antibiotikumos kezelés során nemcsak a kórokozó, hanem a szervezetet segítő, "barátságos" baktériumok is kipusztulnak. Ez utóbbiaknak lenne ugyanis a feladata a gombák elszaporodásának féken tartása.
Penészgombák
A penészgombák között is vannak teljesen ártalmatlanok - ilyen például a különleges sajtokon, például a márványsajton lévő nemespenész. Van azonban jó néhány ártalmas, kórokozófajta is, amelyek főként az immunológiailag legyengült szervezetet támadják meg. A penészgombák által okozott megbetegedések ritkák.
Dermatofitonok
A gombák harmadik nagy csoportját az emberi bőrön és a körmökön megtelepedő kórokozók adják. Egyes fajtái csak felületi sérülést, bőrpírt idéznek elő, mások mélyebb fertőzést okozhatnak. A dermatofita gombák fonalszövedéke behatol a bőr belsejébe is. Mivel a 37 Celsius fok alatti hőmérsékletet szeretik, többnyire külsőleg támadják a gazdaszervezetet. A bőr gomba fertőzéseinek 80 százalékát a dermatofiták okozzák, de megfelelő körülmények között az sarjadzó gombák is jól érzik magukat a bőrön, illetve a kéz és a láb körmein is. Sajnos, általában igaz a gombák mindhárom formájára, hogy rendkívül alkalmazkodóképesek, könnyen terjednek a testnedvekkel is, így a gombás betegségek ritkán korlátozódnak egyetlen szervre. Így ha valaki észleli magán a fertőzést, tanácsos egy, az egész testre kiterjedő vizsgálatot végezni, nem jelentkezett-e másutt is a megbetegedés.
