Újra terjedhet a pestis?

Az Észak-Arizonai Egyetem Mikrobiális Genetikai és Genomikai Központjának kutatói Dave Wagner professzor vezetésével kapcsolatot mutattak ki az 1300-as években Európában körülbelül 50 millió ember halálát okozó Fekete Halál és a 800 évvel korábban, Justinianus császár korában pusztító pestisjárvány között, ami szerintük arra utal, hogy ugyanannak a kórokozónak a különböző törzseiről volt szó. Wagner professzor arra figyelmeztetett, hogy a betegség a jövőben még visszatérhet.

"Tudjuk, hogy a történelem során a Yersinia pestis baktérium a rágcsálókról terjedt át az emberekre, és még napjainkban is élnek olyan rágcsáló populációk, amelyek hordozzák a pestis baktériumot. Ha a Justinianus korabeli pestis kitörhetett az emberi népességben, hatalmas világjárványt okozott, majd kipusztult, az azt jelenti, hogy bármikor újra megtörténhet" - állítja a professzor.

A The Lancet Infectious Diseases szaklapban megjelent kutatáshoz a pestis baktérium töredékes mintáit nyerték ki két olyan csontvázból, amelyek Németországban estek áldozatául a Justinianus korabeli pestisjárványnak. Ezerötszáz éves fogaikban DNS-töredékeket találtak, és ezek segítségével hozták létre újra a baktérium teljes genetikai kódját. Ezt a kódot összevetették a több száz modern pestis kórokozót tartalmazó adatbázissal. Az eredmények szerint a Justinianus korabeli járványért felelős törzs evolúciós zsákutcának számított, és különbözött a későbbi Fekete Halált és az azt követő járványokat okozó törzsektől.

Hendrik Poinar, az ősi DNS kutatás szakértője szerint ez a kutatás egyszerre lenyűgöző és zavarba ejtő, mert újabb kérdéseket vet fel - például azt, miért pusztult ki az 50-100 millió ember halálát okozó világjárvány. Ennek egyik oka az lehet, hogy az emberek továbbfejlődtek, és jobban meg tudtak birkózni a baktériummal, ami enyhítette a pestis későbbi hatását. A másik lehetőség az, hogy az éghajlat változása kedvezőtlenebb körülményeket hozott létre a pestis baktériumok túléléséhez.

"Szerencsére mi már rendelkezünk antibiotikumokkal , amelyekkel hatékonyan lehet kezelni a pestist, és amelyek csökkentik egy nagyarányú világjárvány kitörésének valószínűségét" - tette hozzá Poinar.

Ez is érdekelheti

antibiotikum

Diszbiózist is okozhat az antibiotikumszedés

Tudományos érdekességek

Ők az idei év leginspirálóbb kutatónői

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség. Természetes hordozói a vadon élő rágcsálók (pl. patkányok), a betegség róluk terjed emberre. A pestisnek két típusát különítjük el, úgymint bubópestis és tüdőpestis. A lappangási idő rövid, 2-10 nap között van, de tüdőfertőzés esetén akár néhány órára is rövidülhet. A Betegségek A-Z rovatunk szócikkét ajánljuk a kórképpel kapcsolatos tájékozódáshoz!