Újabb halálos vírusok jöhetnek?

A kérdéses vírusok a henipavírusok közé tartoznak, melyek fertőzéseket okozhatnak, időnként teljesen ártalmatlanok, néha azonban igen súlyos, halálos betegségekhez vezethetnek, halálozási rátájuk akár a kilencven százalékot is elérheti (mely az ebolánál is magasabb arány) - olvasható a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmányban.

Az ebola a vírusos vérzéses lázak csoportjába tartozó megbetegedés, a 70-es évek óta ismerjük, számtalan formája van. A fertőzést csak a beteggel vagy annak holttestével közvetlenül érintkezve lehet elkapni, a vírus csak testnedveken keresztül terjed. A betegség az esetek 60-70 százalékában halállal végződik. Tudjon meg többet , kattintson! A henipavírus-család két tagját, a Nipah-t és a Hendrát közel húsz évvel ezelőtt azonosították Ausztráliában, Délkelet-Ázsiában, és hasonló vírusokat hordozó gyümölcsdenevéreket találtak Afrikában is. A denevérekről a vírus emberekre is átkerülhet. Ez a zoonózis jelensége. A vírusok (többek között a HIV, a SARS vagy az influenza) először az állatokat fertőzik meg, ám azok csak átmeneti hordozóként viselkednek, nem betegszenek meg. Azonban amikor az emberre kerülnek, halálossá is válhatnak. Ennek hátterében az emberek és az állatok immunrendszere közötti különbségek állnak.

"A tragikus ebolajárvány arra figyelmeztet, hogy sokkal jobban oda kell figyelnünk az állatokról emberre terjedő kórokozókra. A HIV, a SARS vagy a nyugat-nílusi vírus is ismeretlen volt jó ideig" - mondta dr. Benhur Lee, a New York-i Icahn School of Medicine mikrobiológusa, a kutatás vezető szerzője.

Dr. Lee és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy átkerülhettek-e henipavírusok denevérekről emberekre Afrikában. A vizsgálathoz különleges vértesztet dolgoztak ki, melyek a szervezetben lévő antitesteket mutatja ki (vagyis azt, hogy korábban volt-e már találkozás a vírussal). 13 helyszínről gyűjtöttek mintákat Kamerun déli részéről.

A vizsgált gyümölcsdenevér-minták 48 százalékában, és a 227 emberi minta 4 százalékában találták nyomát korábbi henipavírus-fertőzésnek. Ez egyértelműen bizonyította, hogy ezek a vírusok az embereket is megfertőzhetik, és a fertőzés esélye jelentősen nő, ha az emberek kapcsolatba kerülnek a gyümölcsdenevérek testnedveivel. Mivel az emberek egyre inkább benyomulnak a denevérek természetes életterére, erre sajnos egyre nagyobb az esély.

A jelenségre még inkább oda kell figyelni azért, mert bár viszonylag kevés emberben találták meg a fertőzésre utaló jeleket, a fertőzöttek egy faluból származtak, és mindannyian közvetlen kapcsolatba kerültek denevérek húsával.

Ez is érdekelheti

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

myeloma multiplex

Könnyen reumának nézhetik ezt a daganatot