A Zürichi Egyetem és a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) munkatársai háromdimenziós sejttenyészetes kísérleteikre alapozva arra jutottak, hogy a sztatinok gátolják a daganatok növekedését.
A sztaninok alapvetően a koleszterinszint csökkentésére használják, ily módon csökkentve az érelmeszesedés kockázatát. Ez a gyógyszercsoport egyike a legnépszerűbbeknek szerte a világon. Mindazonáltal régóta feltételezik, hogy a szer befolyásolhatja a daganatos sejtekben zajló jelátviteli folyamatokat is. Michael Detmar professzor és munkatársai sejttenyészeti körülmények között mérték, hogy a szer hogyan hat az új nyirokerek kialakulására. A nyirokerek képződése fontos lépés a daganatos sejtek szóródásában, valamint a szervátültetést követő kilökődésben.
A kísérlethez a kutatók emberi bőrből izolálták az nyirokérsejteket, mely tenyészetben egy természetes polimerbe csomagolva helyezték azokat tumorsejtek környezetébe. Növekedési faktorokat az elegyhez hozzáadva ezek a sejtek a növények rügyezéséhez hasonlóan növekedni kezdtek - ez az első lépés az érújdonképződésben. A kultúrát háromdimenziós gélbe helyezve modellezni lehetett a daganatban zajló folyamatokat, melyet mintegy ezerféle vegyületnek tettek ki. A című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a leghatékonyabb gátlószernek a statinok bizonyultak. A rendszer előnye az állatkísérletekkel szemben az, hogy itt humán sejtekről van szó.
