Az epehólyag (vesica biliaris, fellae) körte alakú, zöldes színű, átlagosan 3x7 cm nagyságú, páratlan, üreges szerv, mely az emésztés elősegítésére meghatározott mennyiségben epét bocsát a nyombélbe.
Az epét 75 százalékban bizonyos speciális májsejtek, 25 százalékban pedig az epecsatorna sejtjei termelik és választják ki. 80 százalék vizet és 20 százalék oldott anyagot tartalmaz. Az epében oldott anyagok legnagyobb részét az epesavak teszik ki, ez utóbbiak pedig a koleszterinből képződnek. Az epe színét a sárga bilirubin és a zöld biliverdin adják. Szervezetünkben naponta mintegy 600-1000 ml epe képződik.
Az epének kettős funkciója van: részt vesz a zsírok lebontásában (a benne lévő epesavas sók révén), elősegíti azok felszívódását, illetve segít bizonyos anyagcsere végtermékek, testidegen anyagok eltávolításában.
Az epe útja
Az epe kis epecsatornácskákból összeszedődve a májbéli epeutakon keresztül továbbítódik. Az epeutak közös epevezetékben egyesülnek, amely az ún. Vater-papillán keresztül a nyombélbe szájadzik be. Ugyanitt csatlakozik a nyombélbe a hasnyálmirigy csatornája is.
Az epehólyag az ún. cystikus vezetékkel kapcsolódik a közös epevezetékhez, szerepe az epe raktározása. Az epehólyag kb. 30-50 ml koncentrált epe tárolására képes.
Az epe kiürülését a bélrendszer irányába, valamint az epehólyagban történő raktározását döntően belső elválasztású emésztőrendszeri hormonok szabályozzák. A gasztrin, a szekretin és az inzulin fokozzák a máj epeelválasztását. Az időnkénti összehúzódások hatására ürül ki, ez történhet reflexes és hormonális hatások után ugyancsak.
Az étkezések közti időszakokban a Vater-papilla szintjében az epevezetéket egy záróizom (Oddi-spihincter) zárva tartja. Ilyenkor a májban termelődő epe az epehólyagba jut, ahol kb. tízszeresére besűrűsödve raktározódik. Az étkezést követően felszabaduló hormon hatására pedig az epehólyag összehúzódik, a már említett záróizom ellazul, így az epe a nyombélbe ürülhet.
Miért van szükségünk élettanilag epére?
Az epesavak vízoldékonnyá teszik az általunk elfogyasztott táplálék zsírnemű alkotórészeit, így elősegítik az emésztést, illetve a zsíroldékony vitaminok bélből történő felszívódását. Fontos tény továbbá, hogy májunk a koleszterinből képzi az epesavakat, ezzel hozzájárul a koleszterin szervezetünkből történő kiválasztásához.
Az epehólyag leggyakoribb betegségei
Az epehólyag leggyakoribb megbetegedése az epekövesség. A nők 20, míg a férfiak 8 százalékánál fordul elő. Ezen kívül előfordul még epehólyag-gyulladás (heveny és krónikus), epehólyagpolip, koleszterózis (koleszterin-lerakódás az epehólyag falába), epehólyagrák. Az epeutak betegségei közül érdemes megemlíteni az epepangást és az elzáródásos sárgaságot, az epeúti kövességet , a Vater-papilla-betegségeket (daganat, szűkület, működészavar), az epeúti szűkületet.
