A pszichometriai tesztek ugyan nem minden mentális funkcióról tudnak reális információval szolgálni, segítségükkel az emlékezetzavar gyanúja mégis könnyen alátámasztható. A tesztek a betegség követésében is hasznosak lehetnek, így többek között az a mentális állapotot felmérő teszt is, amit röviden MMS-nek ("Mini mental state") nevezünk. A Folstein-féle vizsgálatként is ismert MMS 1975-ös kidolgozása óta a legelterjedtebb tesztelési módszer az Alzheimer-kór szűrésére.
Mire használható?
A rajzolásos és kérdés-válasz jellegű feladatokat tartalmazó, 10 részből álló teszt az orientációt, a figyelmet, az agy végrehajtó rendszerét, a gyors asszociációk kiépítésének készségét, a megnevezési és az analizáló-szintetizáló képességet vizsgálja, azaz segítségével megerősíthető a demencia klinikai gyanúja.
A feladatok és értékelésük
A Globális Deteriorizációs Skála (GDS) a demencia súlyosságának kifejezésére szolgál. A Módosított Mini-Mental State (MMMS) az MMS egy változata, előnye, hogy átfogóbb értékelést ad. Az ún. órarajzolási teszt során az orvos egy óra számlapjára rajzoltat mutatókat a pácienssel, méghozzá úgy, hogy 3/4 3-at mutasson az óra. A Hachinski-féle 12 fokozatú skálát az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia elkülönítésére használják. Az ún. ADAS-Cog a felismerés mértékén alapuló teljesítménymérés, kiegészítője a nem-kognitív funkciók vizsgálatára alkalmas ADAS-Ncog. Az ADCS-CGIC pedig átfogó értékelést ad.
A figyelemmel és a számolási készségekkel kapcsolatos problémákra derülhet fény azzal a feladattal, amikor a szakember megkéri a beteget, hogy 100-ról indulva hetesével számoljon visszafelé (100, 93, 86...) Ezután a "világ" szót betűzteti el vele, ugyanúgy visszafelé ("g","á", "l", "i", "v") akár az előző feladat során. A pontozás a helyes sorrendben mondott betűk és számok alapján történik, a két teszten elért két eredmény közül a magasabb pontszámot számítják.
Ha mindezek után a beteg a korábban megnevezett három szót újra meg tudja ismételni, a felidéző emlékezésével sincs probléma, erre is három pontot kaphat az értékelés során. Az orvos ezt követően még két tárgyat neveztet meg a vizsgálat helyszínén (pl. óra, ceruza, toll), és ha a feladatot sikerül teljesíteni, azért két pont jár.
További egy pontot ér, ha az orvos szájából elhangzó "Semmi ha, és semmi de." mondatot a beteg meg tudja ismételni, majd felmérik a parancsokra, utasításra adott reakcióit is egy hárompontos utasítássor segítségével. Ha a részfeladatokat (vegyen egy papírt a kezébe, hajtsa félbe, tegye le a földre) sikerül helyesen végrehajtani, az fázisonként 1-1-1 pontot jelent a 30-ból.
Szintén egy pont jár az olvasási-értési feladat hibátlan teljesítéséért: ilyenkor egy nagybetűvel írott szöveget kell elolvasni, illetve az ott olvasottak szerint cselekedni. Ha a beteg a "csukja be a szemét" papírra írt felszólítást el tudja olvasni, majd az utasításnak eleget is tesz, sikeres volt feladatmegoldása.
Az íráskészség mérése sem maradhat ki: a tesztet végző szakember egy üres lapot vesz elő, majd megkéri a vizsgált személyt, hogy írjon rá egy mondatot. A mondatnak értelmesnek kell lennie, alanyt és állítmányt is tartalmaznia kell. A teljesítésért egy pont jár, a nyelvtani hiba nem számít.
Példafeladat az Alzheimer-kór mérésére A tizedik - záró- feladat lényege, hogy a felmérést végző szakember által papírra rajzolt két, egymást is metsző ötszöget kell pontosan lemásolni. A kézremegést és az ábra elfordulását figyelembe nem véve 1 pont jár a helyes végrehajtásért. Ez annyit jelent, hogy a másolaton az ötszögek 10 szöge a helyén van, és a két idom két pontban metszi is egymást.
A fenti feladatsor végrehajtása mindössze 5-10 percet vesz igénybe, az eredmények azonnal felhasználhatók, és alapul szolgálhatnak a további, célzott vizsgálatok során. Az MMS rendszeres elvégzése mérhetővé teszi a demencia súlyosbodásának mértékét az idő előrehaladtával.
Miről árulkodnak az eredmények?
A tesztben szerzett pontok alapján az, aki 24-30 pont pontot ér el, egészségesnek mondható, hiszen ezt az intervallumot normálisnak tekintjük. Enyhe demenciát jelez, ha a pontszámok 15 és 23 közé esnek, közepes fokút a 10-14 pont közötti eredmény, és súlyos demensnek tekinthetők azok a betegek, akik 10 pont alatt teljesítenek.
Természetesen a pontos diagnózishoz elengedhetetlen a demens környezetében élők alapos kikérdezése, illetve a beteg beszámolói arról, hogy az egyes zavarok és tünetek emlékei szerint mikor kezdődtek.
