Mennyi az esélye, hogy megérjük a következő 10 évet?

A futópadon háromperces szakaszokat kell megfutnunk, növekvő sebességgel, növekvő dőlésszögeken. Majd eredményeinket behelyettesítjük egy képletbe. Innentől kezdve már csak rajtunk múlik, hogy kiderítsük, megérjük-e az elkövetkező tíz évet. Az FIT Treadmill Score (FIT Futópad Érték) nevű tesztet a Johns Hopkins University kardiológusai dolgozták ki több mint 58 ezer terhelési teszt alapos vizsgálata után.

A halál 29 jele Nagy-Britanniában orvosok összeállítottak egy listát, amelyben a haldoklás fizikai és mentális jeleit sorolják föl. Honnan lehet tudni, hogy valakinek már nincs sok hátra? Íme a 29-es lista, kattintson ! Már korábban is ismert tény volt, hogy a jó fizikai állapot csökkenti az elhalálozás esélyét - ehhez pedig megalkottak egy olyan képletet, amellyel bárki képes számolni. A jó fizikai állapotot az úgynevezett metabolikus ekvivalenssel, azaz MET-tel mérik: 1 MET a nyugalomban mért oxigénszükséglettel egyenértékű, ha többet edzünk, nyilván testünk is arányosan több energiát ad le: a lassú séta például 2 METtel egyenértékű, a futás pedig 8 MET környékén van.

A JHU kutatói az 1991 és 2009 közti detroiti terhelési tesztek eredményeit vizsgálták meg és hasonlították össze az azokat követő elhalálozásokkal, természetesen a tesztet követő évtizedekre koncentrálva. Az eredmények azt mutatják, hogy az egyező nemű és életkorú emberek között a MET-tel mért fitnessz-szint és a szívverés legmagasabb értékei az elhalálozás esélyének legjobb indikátorai.

A futópados teszt segít a halálozás meghatározásában

A képlet eredménye -200 és 200 között lehet: akiké 0 fölött van, azoknak kisebb az elhalálozási esélye, akiké negatív, azoknak nagyobb. Aki 100 felett teljesít, annak 2 százalék esélye van arra, hogy meghal a következő évtizedben, aki 0 és 100 között van, annak 3 százalék, a -100 és 0 között teljesítőknek 11 százalék, az az alatti értékeknek pedig 38 százalékos elhalálozási esélye van.

A kutatók szerint a terhelési tesztek azért jók az ilyen előrejelzésekre, mivel a terhelés közben kialakuló szédülés, mellkasi fájdalom vagy szívritmuszavar sokat elárulhat szív- és érrendszeri állapotunkról és sajnálatosan utalhat arra is, hogy mennyi időnk lehet még hátra, ha nem vigyázunk jobban magunkra.

Hogyan számolhatjuk ezeket ki mi magunk?

A teszt háromperces szakaszokból áll, amelyekben mind a tempó, mind pedig a dőlésszög (terhelés) emelkedik. A képletben azzal a MET-értékkel kell számolnunk majd, amit még teljesíteni tudtunk. Szívverésünket minden fázisban mérnünk kell.

• 1. fázis - 2.7kmh/10% emelkedés/5 MET
• 2. fázis - 4 kmh/12% emelkedés/7 MET
• 3. fázis - 5.5 kmh/14% emelkedés/10 MET
• 4. fázis - 6.8 kmh/16% emelkedés/13 MET
• 5. fázis - 8 kmh/18% emelkedés/15 MET
• 6. fázis - 8.9 kmh/20% emelkedés/18 MET
• 7. fázis - 8.9 kmh/22% emelkedés/20 MET

Majd használjuk az alábbi képletet:

(12*MET)+(a maximális előrebecsült szívverés %-a)-(életkorunk*4)+43, ha nők vagyunk.

A maximális előrebecsült szívverés értéke 220-életkorunk. Az edzés közben mért szívverést el kell osztanunk a maximum előrebecsült értékével.