Aki éhes, jobban dönt

Mégsem rossz tanácsadó
Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  HáziPatika.com

éhség, éhségérzet, döntések

Egy új kutatás szerint a kellemetlen, kiélezett szituációkban a testünk úgy hat az elménkre, hogy az ösztönösen okosabb, bölcsebb döntéseket hoz.

Hagyományosan azt szoktuk gondolni, hogy az éhség rossz tanácsadó, azaz aki éhes, annak ez az érzet elvonja a figyelmét, és hirtelen felindulásból dönt, amit később az esetek többségében megbán. Egy nemrégiben publikált vizsgálat szerint azonban ennek az ellenkezője igaz: az éhes emberek jobban döntöttek egy szerencsejátékban. A PLOS ONE-ban megjelent tanulmányról a The Week magazin készített összefoglalót.

Denise de Ridder, az utrechti egyetem pszichológusa és munkatársai éppen ezt az összefüggést vizsgálták: arra voltak kíváncsiak, hogy az éhség hogyan befolyásolja a döntéseinket. Eredményeik szerint az éhesebb emberek egy olyan összetett szituációban, amikor csak később várhatnak jutalmat vagy elismerést, okosabban döntenek.

10 fajta éhség!

Az éhség nagy misztérium: vannak napok, amikor meg tudjuk enni azt, ami a tányérunkon van, néha nem, néha pedig egyenesen feneketlen a gyomrunk. Olvasson tovább, kattintson!

"Ahhoz, hogy az ember a hosszú távú érdekei szerint előnyösen döntsön, mérlegelnie kell, hogy a rövid távú nyereség milyen veszélyekkel jár. Eredményeink azt mutatják, hogy az érzelmileg felfokozott állapotban levő emberek erre inkább képesek" - magyarázta a kutatás eredményeit de Ridder. A kontraintuitív állítás bizonyítására három kísérletet terveztek.

Az elsőben 30 normál testalkatú vagy enyhén túlsúlyos egyetemi hallgató vett részt. Nekik azt mondták, hogy ne egyenek és ne igyanak a kísérlet előtti este 11 órától egészen addig, amíg meg nem érkeznek a kísérleti laboratóriumba másnap reggel 8:30-ra vagy 9:15-re. A résztvevők felének a kísérlet elkezdése előtt reggelit adtak, a többieknek azonban éhesen kellett elvégezniük egy ismert tesztet, amelyben olyan kockázatokat kellett értékelniük a játék során, amilyenek a való életben is előfordulnak.

Az éhség egy felfokozott idegállapot, amely stresszhelyzetet teremt az agynak

Az éhség egy felfokozott idegállapot, amely stresszhelyzetet teremt az agynak

A tesztben szereplő játék a következőképpen zajlott: egy kártyapaklit négy kisebb paklira osztottak (A, B, C és D-re). A játékosoknak fel kellett fordítaniuk valamelyik pakli tetejéről egy lapot. Ha az A vagy a B pakliból választottak, akkor 100-100 eurót nyertek minden felfordított lappal; ha pedig a C vagy a D pakliból választottak, azért fele annyi pénz (50 euró) járt. A paklik azonban tartalmaztak büntető kártyákat is: ha valaki ezt fordította fel, akkor vissza kellett adnia az egész addigi pénznyereményét. Az A és a B pakliban több büntetőlapot helyeztek el, mint a C-ben és a D-ben.

"Ez azt jelenti, hogy hosszú távon nem éri meg az A-ból és a B-ből választani. Hosszú távon a C-ből és a D-ből érdemes választani" - magyarázzák a jó stratégiát a kutatók. A tesztben minden játékosnak az utolsó 60 választását regisztrálták. Az éhes játékosok inkább választottak a C és a D pakliból, azaz jobban döntöttek ebben a játékban. "Ez azért is nagyon izgalmas, mert korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy az éhség csökkenti a kognitív teljesítményt" - mondják a kísérlet vezetői.

A másik két kísérletben direkt kérdéseket tettek föl a résztvevőknek. Például ilyet: "Melyiket választaná: ma kap 27 eurót vagy 21 nap múlva kap 50-et?" Az eredmények hasonlóak lettek, mint az első kísérletben: az éhség inkább sarkallta a hosszú távon előnyös döntéseket. Azaz az éhes emberek kevésbé hajlamosak elcsábulni az azonnali jutalom irányába, ha az hosszú távon előnytelen számukra.

Az éhség azonban egy nagyon speciális érzés: a mostani kísérletekből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni más érzelmi állapotok hatására nézve. Az azonban biztos, hogy ha kaszinóba megyünk, jobb, ha előtte nem vacsorázunk.

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

Barta Tünde
táplálkozástudományi szakember
Kérdezek tőle

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükHasmenés

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükGyakran előforduló bélrendszeri panasz a hasmenés, a túlzott bélgáztermelődés

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag