Víz, víz, tiszta víz...
A víznek a gyógyításra, fájdalomenyhítésre való alkalmazása az emberiséggel egyidős, sőt, már az állatvilágban is látunk jeleket rá: például a sebláztól vagy bolháktól gyötört róka, kutya szívesen fürdik meg a hideg patakvízben. Évezredek óta használják az emberek is a vizet önmagában vagy a különféle jótékony hatású növények főzeteként: gyógyításra, a tünetek enyhítésére, a szervezet energiáinak újjáteremtésére.
A hideg víz a vérerek aktív összehúzódását váltja ki először, sápadtságot, libabőrt okoz, majd ezt az erek aktív tágulása követi: a bőr kipirul, meleg és jó érzés tölti el a fürdőzőt. A meleg vízben az erek passzívan tágulnak ki, rózsás bőrpír, kellemes melegérzet kíséretében. Ismeretes a "kontrasztfürdő" is, amikor felváltva alkalmazzák a hideg és a meleg víz hatását, amely mintegy "megtornáztatja" az ereket és a bőr pórusait.
Fürdőhelyek: üdülés és gyógyulás együtt
A fürdőgyógyászatról elsőként híres gyógyfürdőink jutnak eszünkbe: az ország számos pontján tört felszínre meleg, gyógyító összetételű forrás, amelyre helyenként egész gyógy- és wellness komplexumok épültek. A vizek között vannak meszes, sós, kénes, jódos és más, ásványi anyagban gazdag gyógyvizek is, amelyek mind más és más betegség, állapot esetében javallottak. Indokolt esetben, szakorvosi beutalóval ezek társadalombiztosítási támogatással is igénybe vehetőek.
A vízgyógyászatnak számos módja van: a gyógyvizes gyógymedence, a kádfürdő, az iszappakolás , a súlyfürdő, a szénsavas fürdő, az orvosi gyógymasszázs, a víz alatti vízsugármasszázs, a víz alatti csoportos gyógytorna, a komplex fürdőgyógyászati ellátás; és a 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás is.
Természetesen különösen szerencsés dolog, ha a regenerálódást, gyógyulást össze lehet kapcsolni egy igazi pihenéssel, élményszerzéssel, hogy testben és lélekben egyaránt felfrissülést nyújtson a fürdőzés, de - a felsorolásból is kitűnt - azoknak sem kell lemondaniuk a víz áldásairól, akik csak a saját fürdőszobájukig jutnak el, és napi fél óránál többet nem tudnak áldozni erre.
Egészséges ejtőzés a fürdőkádban
Okosan használva a fürdő- és ülőkád, de még egy nagyobb mosdótál is használható egészségőrzésre, regenerálódásra. "A természetes gyógymódok bibliája", John Lust és Michael Tierra könyve külön fejezetet szentel a víz jótékony hatásainak és alkalmazási módjainak. Eszerint a hideg fürdőnél tiszta vizet alkalmaznak, amely 18 fok körüli hőmérsékletű. Itt "ejtőzésről", hosszas dagonyázásról aligha beszélhetünk: a teljes testes alámerülés ajánlott időtartama mindössze 6-10 másodperc, de ennek is megvannak az óvatossági szabályai: a fürdőszoba hőmérséklete ilyenkor legalább 21 fok legyen, és a fürdőző testét a hideg víz előtt és után is gondosan át kell melegíteni (meleg zuhannyal vagy átdörzsöléssel, stb.).
A hideg kádfürdő serkenti a keringést, javítja az anyagcsere folyamatát és erősíti az idegrendszert. Ugyanakkor csak óvatosan kell alkalmazni, mert megterheli a szívet és a keringést, így a szívbetegeknek nem is szabad kísérletezni vele, csak szakszerű felügyelet mellett. Sokkal gyakrabban alkalmazzuk a meleg fürdőt: a 36-38 fokos vízben hosszasabban lehet időzni, a javaslat szerint minimum 10-20 percet. A meleg kádfürdőt lehet a legeredményesebben gyógynövényes fürdőként használni, de maga a meleg víz is alkalmas a vérkeringés serkentésére, így a szervezet ellenálló-képességének növelésére.
A növényi adalékok fürdés közben nemcsak a bőrön át, hanem a párájuk belégzésével a tüdőn és hörgőkön keresztül is hatnak. Mindenesetre meleg kádfürdőt venni nem ajánlatos hetente 2-3 alkalommal gyakrabban, mert a túlzásba vitele elgyengíthet. A fürdővízből kiszállva ajánlatos egy frissítő, hűvös zuhany vagy hideg lemosás, utána pedig legalább egy félórányi pihenést, ágynyugalmat ajánlanak.
A meleg fürdő ellazít, remek stresszoldó, de ajánlott izomfeszültség és merev ízületek esetében is. A forró (39-44 fokos) kádfürdő már intenzív kezelési módnak számít, így (a hideghez hasonlóan) ajánlatosabb inkább csak orvosi javallatra, illetve gyógyfürdőben, szakember jelenlétében élni vele. Szívbetegek különösen nehezen tűrik a forró fürdő terhelését. Minél magasabb a víz hőmérséklete, annál kevesebb időt szabad benne tölteni, utána pedig ajánlatos egy gyors hideg lemosás vagy borogatás , majd pedig egy kis pihenést kell beiktatni.
Növényi főzetek, fürdőadalékok
A víz jótékony hatását sokszorosára növelhetjük a jól kiválasztott gyógynövények, esetleg más anyagok hozzáadásával. Bizonyos növények ugyanis létfontosságú anyagokat, vitaminokat, ásványokat, illóolajokat tartalmaznak, méghozzá olyan finom eloszlásban, hogy a szervezet képes felvenni és a vérbe juttatni ezeket. Fürdőadalékokat leggyakrabban reumás és ízületi panaszok, idegrendszeri zavarok és bőrbetegségek esetén használunk, de nyugtatók, serkentők, egyebek is vannak köztük. A növényeket frissen főzve, leszűrve is hozzáadhatjuk a vízhez, de kaphatók kivonatok, eszenciák, illóolajok stb. is erre a célra. Nézzünk néhány egyszerű, de hatásos adalékanyagot!
A leforrázott korpából készített fürdő csökkenti a bőr ingerlékenységét, gyulladáscsökkentő hatású, ekcéma, sömör esetén jó hatású. A kamillavirág főzete is fertőtlenít, gyulladásokat csökkent, a bőr felszínén és a légutakon egyaránt. A konyhasóból is jótékony fürdő készíthető: fokozza a szervezet ellenálló-képességét, serkenti a vérkeringést. Zsurló (ülő)fürdővel vese-, hólyag- és nőgyógyászati görcsöket, betegségeket lehet enyhíteni. A kakukkfű a köhögés és a hörghurut ellen javallott. Hatásos stresszoldó, nyugtató és kényeztetésnek sem rossz, ha a fürdővízbe citromfű főzetét keverjük.
Zuhany: erőt adó vízsugarak
