Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban


Gégerák tünetei és kezelése

Szerző: Máriáss Márta   |   Lektor: Dr. Biró Krisztina

Mi a gégerák?

A gégerák a gége laphámjának - azaz nyálkahártyát borító hámrétegből kifejlődő - rosszindulatú daganata, amely többnyire a hangszalagon vagy azok alatt, illetve fölött jelenik meg. Ritkán mirigyekből is kiindulhat.

A gégerák előfordulása

Elsősorban férfiakat érintő betegség, mely 40 év felett jelentkezik, de az előfordulási gyakorisága az 50 és 70 év közöttieknél a legnagyobb.
Nem túl gyakori, az összes tumoros megbetegedés mindössze 2-3 százalékát adja.

A gégerák kialakulásának okai

A betegség kialakulásában a helytelen életmód kockázati tényezői a legfontosabbak. A betegek 85%-ánál az erős dohányzás vagy a mérték fölötti alkoholfogyasztás okolható e daganatos betegség kialakulásáért. Ráadásul ezek az egészségkárosító hatások egymást erősítik. Így végeredményben a dohányzás és alkohol együttes hatása akár 40-szeresére (!) is emelheti a gégerák kockázatát.

A kockázati tényezők között szerepel az azbeszt is. A belégzése nyomán kialakuló tumor többnyire munkaköri ártalom, szerencsére keveseket érint. Megelőzésére éppen ezért szigorúan be kell tartani a munkahelyi biztonsági előírásokat. A betegség kockázatát növelő anyagok továbbá a különböző kátrányok, halogénezett szénhidrogének.

A gégerák diagnózisa

Az orvos a beteg szokásos kikérdezése után egyszerű gégetükrözéssel (laringoszkóppal; larynx - gége) veszi szemügyre a gégét. Azoknál a betegeknél, akiknél a gége szűk, vagy egyéb okból nehéz vizsgálni, szükség esetén fájdalomcsillapításban vagy altatásban vizsgálják a gégefőt.

A laringoszkóppal szövetmintát is vesznek a gyanús helyről. A mikroszkópos vizsgálat alapján döntenek a kezelésről.

A gégetükrözéssel korai stádiumban a hangszalag megvastagodása fedezhető fel, majd az elszarusodás jeleként ráncos felszínű, gyöngyházas folt látható.

Előrehaladottabb folyamatban a kidomborodó tumor látszik, ami kifekélyesedve vérezhet.

A hangszalag alatti folyamat diagnózisa a legnehezebb, mert kezdetben a hangszalag a tumort eltakarja.

A diagnózis pontosításához, a daganat kiterjedésének megállapításához az MRI, a CT az ultrahangos képalkotó eljárások is alkalmazhatók.

A CT-vizsgálat segítségével pontosabban tisztázható, hogy milyen kiterjedésű a daganat, és hogy a közeli, nyaki nyirokcsomók érintettek-e.

A gége tumorjait a TNM-rendszer alapján sorolják be különböző súlyosságú stádiumokba. A T a tumor méretét adja meg, a T1-es a kisebb tumorokat jelöli, a T4 a legnagyobb tumorok jelölés. Az N a nyirokcsomók érintettségére vonatkozik, az M pedig a metasztázisok megjelenésére. A beosztásnak a megfelelő kezelés megválasztásában és a betegség várható kimenetelében van elsősorban jelentősége.

A leggyakoribb tüdőáttétek felfedezésére röntgenfelvételt, a csontáttétek kiderítésére csont-szcintigráfiás vizsgálatot végeznek.

A gégerák tünetei és kórlefolyása

A gégeráknak kezdetben nincsenek jellemző tünetei, ami alapján a betegség korán felismerhető volna. A betegség első jelei megfázásos panaszokra hasonlítanak. A két-három hétnél tovább elhúzódó, mindenféle kezelés ellenére is megmaradó rekedtség -de legalábbis hangszínváltozás - és köhögés már intő jel lehet, amivel feltétlenül orvoshoz kell fordulni, legalább azért, hogy az orvos megnyugtassa a beteget. A makacs rekedtséget okozhatja ugyanis jóindulatú elváltozás is; megerőltetés, hangszálcsomó.

A rekedtséget közvetlenül a hangszál elváltozása okozza, ami befolyásolja a kiáramló levegő útját és a hangképzést. Ezért - érthető módon - a hangrésen elhelyezkedő daganat okoz leghamarabb tüneteket.

A rekedtség a betegség előrehaladtával tovább erősödik.

Máskor - ha az elváltozás a hangszalagok fölötti nyálkahártyaredőkön vagy a hangszalagok alatt alakul ki -, a fájdalom és a nyelés nehézsége jelentkezik elsőként, ilyenkor a rekedt hang csak későbbi tünet.

A tumor növekedésével további jellemző tünetek a nyeléskor jelentkező, sokszor akár a fülig is kisugárzó fájdalom, idegentest-érzés a torokban, esetleg fulladás.

A nyakon göbként tapintható, enyhén fájdalmas nyirokcsomó már késői tünet, ami általában áttétet jelez.

Az étkezések után gyakran jelentkező csuklás - feltéve, hogy ez korábban nem volt jellemző - szintén intő jel lehet.

Erős fájdalom csak egészen késői tünetként jelentkezik. Megemlítendő továbbá a rosszindulatú daganatos megbetegedésekre jellemző magyarázat nélküli, nem szándékos súlyvesztés.

 A gégerák tünetei és kezelése 
 

A gégerák tünetei és kezelése

 

A gégerák kezelése

A kezelés és annak sikere a daganat stádiumától és elhelyezkedésétől függ. A korai stádiumban a szokásos kezelés műtét vagy sugárterápia, melynél különbséget kell tenni a kezelésként alkalmazott primer sugárterápia és a műtét utáni posztoperatív terápia között.

A korai rosszindulatú tumoros elváltozások esetében a sugárterápia gyógyulási eredményei 80-90%-osak. Minél előrehaladottabb stádiumban diagnosztizálják a gégerákot, annál kisebbek a sugárkezelés gyógyítási esélyei.

A hangszalagokat is érintő daganatnál igyekeznek a primer sugárterápiát előnyben részesíteni a műtéti beavatkozással szemben, hogy megőrizhessék a hangképző-szerv működőképességét, az eredeti beszédhangot.

A sugárterápiát mintegy 6-7 héten át alkalmazzák. A besugárzott terület nagysága teljesen egyéni, a tumor kiterjedtségétől, áttétképzési valószínűségétől függ. A hangszalagok fölötti területen képződő rosszindulatú daganatok esetében például nagyobb a nyirokcsomók érintettségének valószínűsége, ezért nagyobb területen alkalmazzák a sugárkezelést.

Egyes esetekben a sugárterápia és kemoterápia kombinációja a kemoradioterápia is szóba jöhet, mellyel lehetőség szerint igyekeznek elkerülni, hogy a gégét, a hangképzés szervét el kelljen távolítani.

A sebészi megoldás részleges vagy teljes gégeeltávolítást jelent. A gége funkciói jelentősen sérülnek, mely az emberi hang elvesztését és állandó légcsőnyílás képzését jelenti. A szén-dioxid lézeres technikával a műtéti pontosság sokat javult, így ma megint többször választják a műtéti megoldást.

Előrehaladott állapotban a gégefő jelentős részét vagy (T3-as illetve T4-es stádiumban) egészét el kell távolítani - ez utóbbit nevezik laringektómiának -, ilyenkor a természetes hangképzés, a hangszalagok már nem menthetők meg. A műtét során az áttétképzés valószínűségétől függően a nyaki nyirokcsomókat is eltávolítják.

A műtét után - különösen kiterjedt daganatoknál - az esetleges nyirokáttétek elpusztítását célzó sugárterápiát szoktak alkalmazni. Feltehetőleg részben ennek mellékhatásaként az esetek 10-20%-ában a kezelést követően, 10-15 éves késéssel másodlagos karcinómák is kialakulhatnak. Ezek sokszor tüdődaganat formájában jelentkeznek, így a korábbi dohányzás szerepe sem zárható ki egyértelműen.

Az előrehaladott gégerákot kemoterápiával igyekeznek feltartóztatni.

Még egyszer érdemes hangsúlyozni a korai felfedezés jelentőségét, mivel a korszerű kezelésnek köszönhetően az I.-es stádiumú daganatok esetében a betegek 90%-os túlélése valószínű, míg a IV. stádiumnál már mindössze a betegek 25%-a menthető meg.

A gégerák megelőzése

A légúti daganatos betegségek kialakulása minden bizonnyal a szennyezett levegő belégzésével is összefüggésben állhat. Ezért fontos az egészséges életmód, a jó levegőn való pihenés, nyaralás, séta, és főként a légutakra rettenetesen káros dohányzás elhagyása, a passzív dohányzás kerülése.

Rendszeres fogmosás és szájhigiénia híján a szájszag elfedheti a gégerák egyik korai tünetét, a kellemetlen szagú leheletet, aminek egyébként a rossz fogtól kezdve fertőzéseken át számos oka lehet.

A gégerák gyógyulási esélyei

Sikeresen záruló kezelést követően is megmaradhatnak rágási és nyelési nehézségek, amelyek az evésnél állandó problémát jelenthetnek, az életminőséget leginkább befolyásoló maradó probléma azonban kétségkívül a hangképzés sérülése.

Hangszalagok híján az ember nem tud beszédhangot képezni. A műtét után ezt háromféleképpen lehet pótolni. A "nyelőcsőbeszéd" azt jelenti, hogy a beteget megtanítják a belégzéskor a levegő egy részét a nyelőcsőbe venni, és ezt kiadva hangot képezni, ami természetesen más minőségű lesz, mint a beteg eredeti hangja.
A másik lehetőség, hogy mesterségesen egy, a légcsövet a nyelőcsővel összekötő járatot, ún. tracheoözofageális fisztulát alakítanak ki. Ez a szelep belégzésnél levegőt juttat a nyelőcsőbe, majd ezután a nyelőcsőbeszédhez hasonló módon történik maga a hangadás.

Végül elektromos készüléket is alkalmaznak, amelyet a beteg nyakához szorítva tudnak hangforrásként működtetni. A hangot a beteg ezután mindhárom esetben a száj- és orrüreg működésével alakítja érthető beszéddé, akárcsak a normál artikuláció esetén. Az így képzett beszéd sokkal halkabb, mint a rendes emberi hangú, az eltérő hangszín és a monoton dallam miatt nem tűnik természetesnek.
>

Kategória: Tumoros megbetegedések

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

24120Kérdezzen Ön is!

Az év magánrendelője 2015

Kapcsolódó gyógyszerek

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Tudjon meg többet lexikonunkból!

Ha vizsgálni kell...

Gyógynövénytár

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag