5 dolog, amit a laktózérzékenységről tudni érdemes

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Civilizációs betegségeink kezelhetőek, különösen ha időben felismerjük őket, hiszen sokan csak a tünetek hosszas együttélése után szánják rá magukat azok kivizsgáláséra, holott az okok gyakran egyszerűek.

Becslések szerint a világ lakosságának 75 százaléka nem képes felnőttkorban rendesen megemészteni a tejcukrot, de egyes afrikai és ázsiai országokban ez az arány 95 százalék is lehet. Hazánkban a szakemberek szerint a teljes népesség 15-20 százalék lehet érintett. Jól összeállított étrend és kismértékű laktózfogyasztás mellett azonban az intolerancia semmilyen hatással nincs az életminőségre, számos olyan országban élnek meg nagyon magas életkort, ahol a tejcukor-érzékenység előfordulása 90 szézalék felett van. Fontos kérdések és még fontosabb válaszok következnek a témában.

Mi az a laktóz?

Sokan tudják, hogy a laktóz, más néven tejcukor egy a tejben és néhány kivételtől eltekintve a tejtermékekben előforduló cukor. Az emberi szervezetben a tejcukor nem képes felszívódni, az ún. laktázenzim bontja két alegységre, melyek már képesek a bélből felszívódni.

Laktózérzékenységről vagy -intoleranciáról akkor beszélünk, ha a vékonybél nyálkahártyájában keletkező, a tejcukrot hasító enzim nem termelődik megfelelő mennyiségben, illetve teljesen hiányzik. Ebben az esetben a laktóz változatlanul továbbhalad a vastagbélbe, ahol az ott honos baktériumok lebontják tejsavra és más szerves savakra. A folyamat során nagy mennyiségű gáz is keletkezik, egy deciliter tej hatására akár három liter, ami kellemetlen tüneteket produkál. Tulajdonképpen felnőttek esetében a laktózérzékenység lenne a természetes állapot, évezredek táplálkozási szokása, azaz a tejfogyasztás miatt létrejövő génmutáció miatt maradhatott meg felnőtt korban is a tej illetve a tejcukor emésztésének képessége.

A leggyakoribb táplálékintolerencia

A tejcukor-érzékenység a leggyakoribb táplálékintolerancia, azonban mindenkinél különböző mértékű az a dózis, ahol a tünetek megjelennek. Egészséges ember esetében is meghúzható egy határ, ami fölött már nem képes rendesen megemészteni az elfogyasztott laktózt. A többség 1-2 dl tejet következmények nélkül képes elfogyasztani, a teljes enzimhiány azonban viszonylag ritka, az esetek 5-10%-ára jellemző. Laktázenzim nélkül kis mennyiségű tejcukor elfogyasztása is komoly emésztési zavarokat okozhat. Az különbözteti meg a tejcukor-érzékenységet a tejallergiától, hogy a zavar nem immunológiai eredetű, s a ritkább teljes enzimhiányos eseteket leszámítva meghúzható egy küszöbdózis, amit az érintett még bátran elfogyaszthat. A két betegség előfordulhat együtt is, de az allergia esetében nincs tolerálható dózis, egészen kis mennyiség már kiváltja az allergiára jellemző immunrendszeri tüneteket.



Becslések szerint a világ lakosságának 75 százaléka nem képes felnőttkorban rendesen megemészteni a tejcukrot, de egyes afrikai és ázsiai országokban ez az arány 95 százalék is lehet. Hazánkban a teljes népesség 15-20 százalék lehet érintett. Történelmi feljegyzések alapján kijelenthető, hogy azon térségekben gyakori az intolerancia, ahol nincs nagy múltja a tejfogyasztásnak, akár csak néhány évtizedes, így a szervezet nem tudott alkalmazkodni (pl. ázsiai országok). Azokban az országokban, ahol már időszámításunk előtt is fogyasztottak nyers tejet, jelentősen kisebb a laktózérzékenyek száma, mint ott, ahol egyáltalán nem vagy csak sajt formájában fogyasztották. Másrészt erős összefüggés van a laktózfogyasztás mértéke és az intolerancia előfordulása között, tehát a tejfogyasztás mértékének növekedése képes kiváltani az arra érzékenyebbeknél a betegséget, azonban rövid ideig tartott tejmentes étrenddel helyreáll a szervezet laktáztermelése és növekszik a tolerálható tejmennyiség.

Miért várunk, miből jöhetünk rá, hogy érintettek vagyunk?

A laktózintolerancia klinikai tünetei két fő hatáson alapulnak. Egyrészt a már említett gáztermelődés okoz felfúvódást, hasgörcsöket, másrészt a vastagbélbe jutó emésztetlen cukor megakadályozza a víz felszívódását, ezáltal hasmenést okoz. A tejcukor erjedése miatt a széklet híg, bűzös, csecsemőknél habos, zöldes is lehet. Az emésztőrendszeri tüneteket émelygés, fejfájás, rossz közérzet kíséri. A fenti tünetek a tejcukor-tartalmú étel fogyasztását követően már fél óra múlva jelentkezhetnek, s ha nem történik újbóli tejcukor-fogyasztás, egy-két napon belül teljesen meg is szűnnek.

A tejcukor-érzékenységet persze nehéz felismerni abban az esetben, ha az étrend nem tartalmaz nagy mennyiségű laktózt és az enzimhiány nem súlyos. A helyes diagnózisra mindenképpen szükség van, hiszen ezzel elkülöníthetők a tünetek más felszívódás zavaroktól, illetve a nem laktózintoleranciás személyeket megkíméli a laktózmentes diétától. A betegség kimutatása több módszerrel is megoldható, a leggyakoribb az ún. hidrogén kilégzési teszt, mely során a kifújt levegő hidrogéntartalmát vizsgálják, ami az enzimhiány következtében növekszik. Provokációs próbát is végezhetnek: nagy tejcukortartalmú folyadékot elfogyasztása után meghatározott időközönként mérik a vércukorszintet. Ha a laktóz képes lebontódni és felszívódni, akkor megemelkedik a vércukorszint, az enzim hiányában viszont ez nem történik meg.

Melyik mennyire súlyos?

A betegségnek három fő típusát lehet megkülönböztetni.
  • Az elsődleges enzimhiány öröklött, többnyire fiatal felnőttkorban jelentkezik, ritkán jár teljes laktázhiánnyal, gyakori azokban a közösségekben, ahol kevés tejterméket fogyasztanak.
  • A másodlagos laktázhiányról akkor beszélhetünk, ha az enzim termelésének képessége valamilyen más betegség következtében csökkent, pl. vírusfertőzés vagy lisztérzékenység miatt.
  • A legritkább formája a betegségnek a veleszületett laktázhiány, melynél a csecsemő az anyatejet sem képes megemészteni, speciális laktózmentes tápszerekkel kell táplálni és egész életükben laktózmentes étrendet kell folytatniuk.
A tejcukor-érzékenység veszélyét az adja, hogy az enzim hiányában károsodik számos tápanyag felszívódása. Abban az esetben, ha az étrendben a fő fehérje-, kalcium- és D-vitamin-forrás a tej, a laktázhiány miatt az alultápláltság kialakulhat. Feltételezések szerint a bélflóra megváltozása miatt a nem kezelt laktózérzékeny betegeknél egyes vastagbélbetegségek kialakulása is gyakoribb.

Mit fogyasszunk helyette?

Az intolerancia nagyon jó kezelhető, hiszen ritka a teljes enzimhiány. Fontos a rendszeres, kis mennyiségű tej elfogyasztása, mellyel növelhető a bélbaktériumok tűrőképessége, valamint az étkezések közben, más ételekkel együtt történő tejfogyasztás lassítja a tej továbbjutását, így nem kerül egyszerre sok laktóz bélbe. A laktózmentes tejtermékek fogyasztása mellett a legtöbb laktózintoleranciás személy nagy hatásfokkal képes a joghurtot és más kis laktóztartalmú tejterméket (pl. kemény sajtok, túró) megemészteni, ami szintén könnyíti a diéta betarthatóságát.

A savanyított tejtermékek és a sajtok a baktériumok élettevékenysége miatt kevesebb laktózt tartalmaznak, mint a nyers tej. A hosszabb ideig érlelt sajtok (Camembert, Pannónia, parmezán, eidami, rokfort stb.) elhanyagolható mennyiségű laktózt tartalmaznak csak. A tünetek megjelenésekor csökkenteni kell a laktóz mennyiségét, egy néhány hetes tejmentes időszak után viszont növelhető a dózis - egyéni toleranciától függően.

Fontos megjegyezni, hogy rengetek olyan élelmiszer-ipari termék, étrend-kiegészítő és gyógyszer van forgalomban, melyekben kisebb-nagyobb mennyiségben előfordul a laktóz. Súlyosabb laktózérzékenység esetében ezekre is tekintettel kell lenni, pl. a felvágottak, májkrémek, margarinok, szeletelt toast-kenyerek viszonylag nagy mennyiséget tartalmaznak laktózból. A legtöbb termékben ízjavítószerként és kötőanyagként szerepel a laktóz, de adalékanyagok és a laktit elnevezésű édesítőszer is tartalmazza. Érdemes ebből az okból is minden alkalommal vásárlás előtt elolvasni az élelmiszerek címkéjét.

Az ömlesztett sajtok piacán is találkozhatunk olyan termékkel, amelyek segíthetik a laktózérzékenyeket.

Forrás: ERU Hungária Sajtgyártó Kft. Campingsajt sajtóanyaga
Hitek és tévhitek az influenzáról
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32890

Orvos válaszol
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+9, +14 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban hétfon délelőtt túlnyomóan borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag