A lúgosítás kapcsán évek óta rá-rácsodálkozunk a pH, azaz vegyhatás csodájára, hogy mire is képes, mert akik le akarnak fogyni, de javítanának ízületi panaszaikon, cukorbetegek, daganatos betegségben szenvednek és az örök fiatalság elixírjét keresik, azok a lúgosító étrendben megoldásra lelnek, ígérik a reklámok, hírlevelek. A fantasztikus hatású lúgosító módszerekről, készítményekről naponta érkező kínálat értelmezéséhez, mérlegeléshez szeretnénk támpontokat adni az alábbiakban.
Egy kis emlékeztető
A pH
Egy vizes oldat savasságát vagy lúgosságát a pH-értékkel szoktuk jellemezni. A pH a hidrogénion-koncentráció negatív logaritmusa. A kémhatást a pH számszerűsítve jelöli. A pH 0-tól 7-ig: savas, a pH = 7 semleges, a pH 7-től 14-ig: lúgos vegyhatás.
Puffer
Kémiából ismert, hogy puffer oldatokhoz bizonyos mennyiségű savat vagy lúgot adva, azok pH-ja csak kismértékben változik, a puffer állandó pH- értéket biztosít egy rendszerben. A vér többféle pufferrel is rendelkezik. A legnagyobb puffer kapacitással a vörösvértestekben lévő hemoglobin bír. Ugyancsak jelentős a plazmafehérjék puffer hatása. Különleges helyet foglal el a pufferek közt a szénsav/bikarbonát-rendszer, szénsavösszetevője illékony, a tüdőn keresztül a CO2 gáz formájában eltávozhat. A nem illékony savakat a vese választja ki, elsősorban a szénsav bomlása során keletkező bikarbonátionok visszatartásával.
A sav-bázis egyensúly
Anyagcsere-folyamataink során sejtjeinkben szüntelenül savak képződnek. A legáltalánosabb tápanyag a sejtek számára a glükóz, azaz szőlőcukor, melyet egyszerű vagy összetett szénhidrátokból a táplálékkal veszünk magunkhoz, de a szervezet más forrásból is (pl. aminosavak) képes előállítani. Az energia kinyerésének a végső folyamata az oxidáció, melynek során szén-dioxid és víz keletkezik. A szén-dioxid (CO2) kémiai szempontból savképző anyagnak tekinthető, vizes közegben a vízmolekulákkal reakcióba lépve szénsavat hoz létre. A sav-bázis egyensúly fenntartásában a legfontosabb szervek a tüdő és a vesék.
Savas és lúgos élelmiszerek
Táplálékaink kémiai karakterüket tekintve lehetnek savasak, lúgosak vagy semlegesek, ezt úgy állapítják meg, hogy az élelmi anyagokat elégetik, majd feloldják és pH–t mérnek.
Szervezetre gyakorolt hatásuk nemcsak kémiai természetüktől, hanem az anyagcsere során bekövetkező lebomlásuk mechanizmusától is függ. Szervezetünk különböző részeiben mérve a pH-értéket, más- és más eredményt kapunk.
A lúgosító étrend elmélete
A lúgosító étrend elmélete azon alapul, hogy bizonyos ételek elfogyasztása segít fenntartani szervezetünk ideális pH egyensúlyát, ezzel hozzájárulva egészségünk fenntartásához. Az étrend hat a vizelet pH-ra, de nem befolyásolja a vér pH-t, testünk az étrendünktől függetlenül fenntartja a sav-bázis egyensúlyt.
Mit foglal magában a lúgosító étrend?
Alapul véve dr. Robert O. Young: A pH csoda című könyvét, az étrend vegetáriánusszerű. A friss zöldségek, gyümölcsök mellett bizonyos olajos és gabona magvakat, hüvelyeseket foglal magában. A lúgosító étrendek nem javasolják a savtermelőnek titulált ételeket, alapanyagokat, pl. a finomított gabonákat, tejet és tejtermékeket, húsokat, tojást.
Az Amerikai Dietetikus Társaság szerint a lúgosító étrend alapvetően egészséges, hiszen az étrend gazdag növényi eredetű ételekben, sok folyadékot javasol. Ugyanakkor szervezetünk/vérünk pH-ja 7,35 és 7,45 közé szabályozódik normál esetben, függetlenül az étrendtől. Számos gyümölcs, valamint a tej és a tejtermékek mellőzése mindenképpen hátrányos.
Lehetséges előnyök
A nagy állati fehérje tartalmú diéta hatására csökkenhet a vizelet pH-ja, ami növeli a vesekövesség rizikóját, míg a zöldségekben gazdag étrend, mint a lúgosító, csökkenti ezt a rizikót.
- A lúgosító étrend alkalikus irányba tolja a vizelet pH-t, ez csökkentheti a kalcium ürítését, ami azonban nem jellemzi a szervezet teljes kalcium egyensúlyát, az egyéb puffer rendszerek, például a foszfát miatt, ugyanakkor nincs alapvető bizonyíték arra, hogy javítja a csontok egészségét, ill. véd az oszteoporózis ellen.
- A megnövelt gyümölcs- és zöldségfogyasztással javulhat a Na/K arány, aminek előnyös következménye lehet a csontok egészségére, az izomvesztésre, valamint enyhíthet egyéb krónikus betegségeket, mint a magas vérnyomás és az agyvérzés.
- A lúgosítás eredményeként megemelkedő növekedési hormonszint javíthatja a keringést, a memóriát és a kognitív funkciókat.
- A lúgosító étrend következményeként a megnövekedett intracelluláris magnéziumszint elősegíti a D-vitamin aktiválását.
- A lúgosítás hozzájárul a magasabb pH szintet igénylő kemoterápiás szerek hatékonyságához.
- A lúgosító vagy vegetáriánus diéták daganat megelőző szerepére vonatkozóan sincs meggyőző bizonyíték. Néhány kutatás azt mutatja, hogy a vegetáriánusok között ritkább a daganatos megbetegedés előfordulása, ami kiemelten igaz a vastagbél tumorra az American Cancer Society szerint. Figyelembe kell azonban venni, hogy a vegetáriánusok többet törődnek egészségükkel, edzik testüket, kerülik az alkoholt, a dohányzást, így nehéz meghatározni, mi kizárólag az étrend hatása.
Lehetséges veszélyek
Vitathatatlan a bizonyíték, hogy akik több friss zöldséget és gyümölcsöt esznek, megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékot isznak, azok között ritkább a daganatos és más betegségek előfordulása. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy az étrend jelentősen és tartósan meg tudja változtatni a vér kémhatását, a gyakori vér pH eltolódás komolyabb problémára, vesebetegségre utal, ami nem a lúgosító diéta kérdése.
Vesebetegség esetén csak szigorú orvosi felügyelet alatt alkalmazható az étrend, súlyos cukorbetegségben orvosi ellenőrzés nélkül ellenjavallt. A nem megfelelően kontrollált vércukor mellett - különösen 1-es típusú vagy súlyos 2-es típusú cukorbetegnél - nagy az esélye az étkezés utáni hirtelen vércukorszint csökkenésének, ha nincs elég ismerete a diétáról és a betegségről.
A huzamos ideig tartott, szigorú alkalizáló (lúgosító) étrend mellett nő a fehérje- és kalciumhiány veszélye.
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
