Alig van téma, ami jobban foglalkoztatná az embereket, mint a pénz (nemcsak a sajátjuk, hanem a másoké is), a vagyon által nyíló lehetőségek, a szupergazdagok élete, a csodaszerű meggazdagodás receptjei. Fogadóirodák, állami és magán szerencse- és nyereményjátékok, nagy pénznyereményekkel kecsegtető kvízek mellett pletykalapok tucatjai élnek ebből az érdeklődésből. Van, aki az égiekhez fohászkodik, mások a vonzás törvényében hisznek, vagy az agykontroll segítségével igyekeznek "beengedni a pénzt az életükbe". Még aki tagadja, abban is él a vágy a váratlanul ölébe pottyanó vagyon iránt, és legtöbben meg vannak győződve arról, hogy az életüket örökre megváltoztatná, boldoggá tenné egy ilyen mesés változás. A Hegedűs a háztetőn tejesemberének dalát hallgatva ki ne gondolkodott volna már el arról, hogyan hangozhatna az ő változata, mi lenne az, amiben fordíthatna az életén a vagyon segítségével?
"Tartana a nagy daj-daj"
Pszichológusok, szociológusok, boldogságkutatók és pénzügyi szakemberek egyaránt régóta tanulmányozzák, milyen hatással lehet valakire a váratlan gazdagság. Az interneten böngészve számos esetleírást találhatunk, ezek sajátos módon ellentétesek a közvélekedéssel. A szakemberek állítják, hogy a hirtelen jött gazdagság nemhogy nem teszi boldoggá azt, akinek az ölébe hullik, sőt, éppen ellenkezőleg, nagy valószínűséggel tönkreteszi az életét.
Az első reakció persze az öröm, a hihetetlen, boldogító érzés, hogy minden gondnak vége, hogy bármit megtehet, a pénzzel mindent elérhet. Ez azonban - például Sonja Lyubomirsky "Hogyan legyünk boldogok?" című könyvében ezt úgy fogalmazza meg, hogy az emberek könnyen hozzászoknak a jóhoz, és egy-egy pozitív változás, például nagy összegű nyeremény fölött érzett euforikus öröm néhány hét után eltűnik, azután hamar visszaállnak az addigi, átlagos boldogságszintre.
Magyarországon kevés a lehetőség arra, hogy a nyeremény okozta lelki és életminőségbeli változásokat konkrét eseteken keresztül vizsgálhassuk, hiszen nálunk a nagy nyertesek titkolják a kilétüket. (A bujkálás, az elköltözés kényszere, az "új élet" kezdésének szükségessége persze már önmagában is életminőséget rontó tényező, hiszen ez a szorongás megfosztja őket attól, hogy eddigi környezetükben, felhőtlenül örülhessenek.)
"Lenne teli bukszám"
Biztos? Bármilyen meglepő, pénzügyi szempontból sem rózsás a helyzet. Az, aki megszokta, hogy rendszeresen érkező jövedelemből él, az képtelen előrelátón beosztani az egyszeri nagy összeget. Az első, viharos öröm idején osztogat belőle a családnak, barátoknak, megvesz mindent, amit megkíván, villát, autót - de ezen az új életszínvonalon élni, ezeket a luxuscikkeket fenntartani bizony sokba kerül, és nincs az a pénz, amit ne lehetne elkölteni. Utánpótlás pedig, ha nem fektette be, egyszerűen nincs. Amerikai szociológusok felmérései azzal az eredménnyel jártak, hogy a szupernyeremények általában két év alatt elfogytak, és az illető még rosszabb anyagi helyzetbe jutott utána, mint amilyenben előtte volt. Magyarországon pedig mindezt még súlyosbíthatja az, hogy nálunk nagyon kevesen értenek a pénzhez. Azok, akik még a háztartásuk anyagi viszonyait is képtelenek egyensúlyban tartani, a jövedelmük arányában költeni, hogyan tudnának egy csapásra okosan, hatékonyan foglalkozni a befektetésre váró milliárdos nagyságrendű tőkével?
"Temetném a munkát"
Hát igen, valószínűleg ez sem szerencsés. Az, aki azt hiszi, hogy a nyereménye a továbbiakban egy életre felmenti a munka, a kötelezettségek, a céltudatos gondolkodás alól, aligha lesz tartósan boldog a vagyonával. "Ha nem teszünk erőfeszítéseket, akkor a jelenünk a tegnapunkhoz fog hasonlítani" - írta egy neves boldogságkutató, Andrew Matthews.
Nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a munka sem csak kínos kötelezettség, pénzszerző, terhes időtöltés lehet, sőt: egy-egy személyiség kiteljesedéséhez, önmegvalósításához, így a boldogsághoz a kedvvel, hozzáértéssel végzett munka vagy hobbitevékenység is hozzátartozik. Az extra nyeremény pedig gyakorlatilag ettől is megfosztja az illetőt, hiszen értelmetlenné válik az erőfeszítése: azt gondolhatja, hogy minek fáradjon kertészkedéssel, amikor annyi pénze van, hogy repülőn hozathat magának primőrzöldséget? Hogyan érezne sikerélményt egy ügyesen megkötött pulóverrel vagy egy kreatívan összeállított patchwork ágytakaróval elkészülve, amikor a neves divatcégek munkáit is megengedheti magának? Márpedig felnőtt korban, egyik napról a másikra nehéz olyan új képességeket felfedezni magunkban, új kedvteléseket találni, amelyek a hasznos tevékenység örömével ajándékoznak meg!
Végezetül, bár közhelynek tűnik, csak idézzük fel azt a megállapítást, amelyre egybehangzóan több boldogságkutató is eljutott évekig tartó szociológiai felmérések nyomán: a boldogság nagyon kevéssé függ a külső körülményektől, így a gazdagságtól, hanem elsősorban a szeretteinkkel tartalmasan eltöltött idő és a jó egészség adhatja meg, a barátságos, optimista, önkontrollal, erkölcsi érzékkel és önbecsüléssel rendelkező, kiegyensúlyozott személyiség érheti el.
