Összefüggés az alvászavarok és az Alzheimer-kór között

Azoknál az embereknél, akik nyugtalanul alszanak, többször riadnak fel éjjel vagy más alvászavaruk van, könnyebben alakulhat ki Alzheimer-kór - állapították meg amerikai kutatók.

Azt régóta tudjuk, hogy az alvászavarok sok betegség kialakulásában, illetve rosszabbra fordulásában szerepet játszhatnak (például fokozzák a krónikus fájdalmat vagy hozzájárulnak a cukorbetegség megjelenéséhez és az elhízáshoz is). A legújabb kutatás szerint a krónikus alvászavar az Alzheimer-kór kialakulásában is szerepet játszhat.

Mennyit tud ön az alvászavarokról? Tegyen egy próbát, töltse ki tesztünket ide kattintva! A philadelphiai Temple University kutatói, Domenico Pratico vezetésével, arra voltak kíváncsiak, milyen összefüggés van a demencia és az alvászavarok között. Állatkísérletekkel sikerült is bizonyítaniuk, hogy ha kevesebbet alszik valaki, nem piheni ki magát, akkor a kognitív képességei is romlanak - ám azt nem sikerült megfejteniük, hogy az alvászavar oka vagy következménye az demenciának.

A vizsgálat során egerekkel kísérleteztek, akik agyában Alzheimer-kórhoz hasonló patológiát alakítottak ki. Az egerek egyik csoportja 12 órát fényes, 12 órát pedig sötét környezetben töltött, míg a másik 20 órát volt fényben, 4-et pedig sötétben (ez jelentősen megrövidítette azt az időt, amit alvással töltöttek). A kevesebbet alvó egerek rosszabbul teljesítettek a memóriával, illetve a tanulással összefüggő feladatokban.

Pratico magyarázata szerint a kevesebbet alvó egerek agyában bizonyos változások következtek be: a foszforiláció nevű folyamat befolyással van az agy szinaptikus kapcsolataira, és megzavarja a sejtek közötti kommunikációt, illetve azt, hogy a sejtekhez elegendő tápanyag jusson el.

Alvászavartól Alzheimer-kór? (Fotó: Europress)

"Azt mindenképpen megerősíthetjük, hogy az alvászavar és az Alzheimer-kór között nagyon szoros az összefüggés. Azt is kijelenthetjük, hogy ha valaki rosszul alszik, az mindenképpen az agyi funkciók romlásával jár együtt" - mondta Pratico. "De nyugtasson meg mindenkit a tudat, hogy az alvászavarokat lehet kezelni, így a demencia rizikóját is csökkenthetjük."

A kutatás eredményeiről a című szaklapban számoltak be.

Alzheimer-kór: A kórkép klinikai és patológiai jellemzőit elsőként 1906-ban Alois Alzheimer ismertette. A leírójáról elnevezett betegség a demenciák, azaz elbutulással járó tünetegyüttesek leggyakoribb (50-70%) oka. Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival, idegsejt-pusztulással járó betegsége. Általában 40 éves kor felett jelentkezik, pszichés és viselkedési tünetekkel járó, fokozatosan súlyosbodó mentális hanyatlás.

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
folyadékpótlás
Életkorod alapján ennyi vizet kell innod naponta – Íme a teljes táblázat
Hasnyálmirigy-gyulladás: ez segít meggyógyulni magyar kutatók szerint – Mutatjuk, min kell változtatni
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +9 °C
Minimum: -1 °C

Túlnyomóan derült, napos, száraz idő várható. A légmozgás többnyire mérsékelt marad.A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között alakul. Késő estére -2 és +3 fok közé csökken a hőmérséklet. A Charles ciklon elvonult, hétvégére nyugodtabbra fordul már az időjárás és az orvosmeteorológiai helyzet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!
kvíz
Édeset, sósat vagy savanyút kívánsz? 6 kérdésből kiderül, mit üzen a tested A csoki, a chips vagy a savanyúság után sóvárogsz? Emögött nemcsak megszokás vagy stressz állhat, bizonyos esetekben tápanyaghiány, hormonális változások vagy életmódbeli tényezők is szerepet játszhatnak.