A magas koleszterinszint nagy rombolást tud végezni szervezetünkben: felelős ugyanis a vérerek rugalmatlanná válásáért és a zsíros plakkokért, melyek eltömítik az artériákat. Ez különösen akkor veszélyes, ha más betegség is társul a magas koleszterinszint mellé - például diabétesz vagy magas vérnyomás. A plakkok aztán az idő előrehaladtával egyre több gondot okozhatnak, és megnövelhetik a szívroham, illetve a sztrók ( stroke , agyvérzés, agyi infarktus) veszélyét.
Ellentmondásos lehet ez után az az információ, hogy mindezek ellenére a koleszterinnek természetesen fontos szerepe van: a sejteknek elsősorban a sejtmembrán felépítéséhez van szükségük rá; de nélkülözhetetlen az agyunk és az emésztésünk működéséhez; valamint bizonyos hormonok szintetizáláshoz is. Amennyi kell belőle, azt azonban a májunk elő is állítja, nem véletlen, hogy óva intenek mindenkit a koleszterinben gazdag táplálkozástól, mely növeli a vérben lévő LDL-koleszterin koncentrációját. A jól ismert életmódtanácsok mellett (mozgás, káros szenvedélyek mellőzése, vérnyomás és vércukor kordában tartása) az egészséges táplálkozás részeként a telítetlen zsírsavak, illetve az ún. növényi szterinek fogyasztásának növelése is fontos mérföldkő lehet az egészséges koleszterinszint elérésért folytatott erőfeszítéseink során.
Mi fán terem a növényi szterin?
A növényi szterin tulajdonképpen a növényvilág koleszterinje: szerkezetében - még testünket is - megtévesztően hasonlít a koleszterinre, de élettani hatása semleges, az emberi szervezet számára nem hasznosítható. Növényi szterinben gazdag a kelbimbó, a cékla, a hagyma, a narancs és a karfiol; az olajok közül pedig a kukorica, a búzacsíra, az olíva és a mogyoró .
Így "működnek" szervezetünkben
A növényi szterinek fogyasztásával úgy szolgálhatjuk egészségünket, hogy szinte észre sem vesszük. A részben az állati eredetű táplálékokkal elfogyasztott, részben a szervezetünk által termelt koleszterin felszívódását ellensúlyozzák: a növényi szterinek mintegy versenyre kelnek a koleszterinnel az emésztés során, és megakadályozzák, hogy azok a bélrendszerből felszívódjanak. Az elfogyasztott növényi szterinek a felszívódás során ugyanis kiszorítják a koleszterinmolekulák egy részét, megakadályozva azok véráramba kerülését, így aztán azok egyszerűen kiürülnek a szervezetünkből. Vérünk teljes koleszterinszintje eközben jelentősen csökken, a szervezetből a koleszterint "elszállító" jó koleszterin (HDL) mennyisége viszont változatlan marad.
Mennyi az annyi?
Ahhoz, hogy élelmiszerekkel csökkentsük a vér koleszterinszintjét, napi 1500 milligramm mennyiségben kellene növényi szterint bevinni szervezetünkbe, azaz jelentős mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztanunk. A "jelentős" talán még enyhe kifejezés, számszerűsítve ugyanis 11-12 kilogramm alma vagy mondjuk 4 kilogramm brokkoli, esetleg 6 kilogramm narancs fedezi ezt a napi szükségletet. A szokásos civilizációs étrendben azonban mindössze 150-500 milligramm az átlagos napi bevitel, ezt a legpraktikusabb tehát, ha étrend-kiegészítővel, funkcionális élelmiszerek segítségével egészítjük ki, különösen, ha már küszöbön a baj.
