Ettől édes az élet! - Cukrok és édesítők

Ki ne ismerné a kristálycukrot, vagy kit ne kínáltak volna meg szőlőcukor-pasztillákkal? Ez azonban még nem jelenti azt, hogy tisztában volnánk azzal, mik is azok a cukrok. A szénhidrátokról nem is beszélve...

Testünk építői

Energiát adó, azzá alakítható tápanyagaink a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok. Közülük a szénhidrátok - vagy szacharidok - csoportja rejti a cukorbetegség kapcsán oly sokszor emlegetett cukrokat is, így feltétlenül meg kell ismernünk ezeket közelebbről is. Annál is inkább, mert energiaigényünk legnagyobb részét, 50-70 százalékát ezekből az anyagokból nyerhetjük. A szénhidrátok fő élettani szerepe ugyanis pontosan az energiatermelés: 1 gramm szénhidrátból 4,1 kcal (17,6 kJ) energia szabadul fel.

A szervezet az "üzemanyagként" fel nem használt szénhidrátokat zsírrá alakítja, és azt a zsírszövetben raktározza. Emellett a szénhidrátoknak még számtalan kisebb-nagyobb feladata van a szervezetben. Cukorláncok fehérjékhez is kapcsolódhatnak, és többek között az immunrendszer ezen összetett sejtfelszíni molekulák alapján tudja felismerni és megkülönböztetni az idegen és saját sejteket, de számos egyéb funkciójuk is van a szervezetben. Szöveteinkben a sejtek közötti állomány rostanyagának fehérjékkel kombinált alkotói (proteoglikánok), nem nélkülözhetők a kollagén és elasztin rostokhoz és a sejteket összekötő struktúrákhoz sem.

A szénhidrát megnevezése A jellemző élelmiszer
Monoszacharidok
Glükóz (szőlőcukor) gyümölcsök, méz
Fruktóz (gyümölcscukor) gyümölcsök, méz
Galaktóz A tejcukor egyik alkotója, amely az emésztés során válik szabaddá
Diszacharidok
Szacharóz (répacukor, két glükóz molekulából áll) cukorrépa, cukornád, gyümölcsök, juharfa szirup
Laktóz (tejcukor, glükózból és galaktózból áll) tej, tejtermékek
Maltóz (malátacukor, glükózból és fruktózból áll) Magcsírák, a keményítő emésztésénél keletkezik
Poliszacharidok
Amilóz (keményítő, lineáris glükóz polimer) gabonafélék, burgonya
Amilopektin (keményítő, elágazó láncú glükóz polimer) gabonafélék, burgonya
Glükogén (állati keményítő, elágazó láncú glükóz polimer) máj, hús (izomzat)
Inulin (fruktóz polimer) articsóka, csicsóka

Mi a köze a cukornak a szénhidrátokhoz?

A szénhidrátok, ahogy a már 1844 óta használatos kémiai nevük is utal rá, szénből és a vízmolekula alkotóelemeiből, hidrogénből és oxigénből állnak, s valóban a legtöbb cukor az C

n(H

2O)

n általános képlettel leírható.

Közülük az egyszerű cukrok vagy monoszacharidok legalább három szénatom alkotta láncból és a hozzájuk kapcsolódó hidrogén és oxigén atomokból állnak, gyakorlatilag többértékű alkoholok. Hogy honnan látni ezt? Onnan, hogy az oxigénatomok az alkoholokra jellemző -OH, azaz hidroxilcsoportban vannak jelen a molekulában. A szénatomok számától függően nevük változik, a legkisebb egyszerű cukrok a három szénatomos triózok, aztán tetrózok, pentózok és hexózok következnek.

A szervezet számára legfontosabbak általában öt vagy hat szénatomot tartalmaznak. Az öt szénatomos pentózok (gör. "penta"=öt) fontos alkotóelemei a sejtjeinket felépítő két létfontosságú óriásmolekulának, a DNS-nek (dezoxiribonukleinsav) és az RNS-nek (ribonukleinsav). A hatszénatomos hexózok (gör. hexa=hat) a pentózokhoz hasonlóan nyílt láncú vagy gyűrűvé záródó láncú vegyületek.

A hexózok közé tartozik az anyatej egyszerű cukra, a galaktóz, a fruktóz (gyümölcscukor) és a glükóz (szőlőcukor) is. Utóbbi neve a görög "glukusz", azaz "édes" kifejezésből származik, s nem véletlenül, hiszen a cukor és az édes íz elválaszthatatlanok egymástól.

A táplálkozásban energiaforrásként mindenképpen a hat szénatomos cukrok a legfontosabbak. Ezen belül is központi szerepe van a glükóznak, mert a szervezet minden szénhidrátot és egyéb energiahordozót végső soron glükózzá alakít, közvetlenül csak ezt tudják fölvenni a sejtek, majd energiává alakítani, miközben széndioxiddá és vízzé ég el.

A diétás élelmiszerek csomagolásának feliratában olvasható szorbit, mannit és xilit is az egyszerű cukrokhoz, azon belül az úgynevezett cukoralkoholokhoz tartozik.

Tehát a cukrok is a szénhidrátok, a két fogalom mégsem teljesen egyenértékű. Számtalan kisebb és nagyobb szerves vegyület tartozik a szénhidrátokhoz, de közülük szűkebb értelemben csak az egyszerűbb szénhidrátokat nevezzük cukroknak. Egészen pontosan a monoszacharidokat és a diszacharidokat. Az egyszerű cukrok az összetett cukrok építőkövei. Egyszerű cukrokból körülbelül harminc grammot illenék egy felnőttnek naponta fogyasztani - ekkora mennyiség nem egészen három deciliter szénsavas üdítőben található.

Egyesével vagy párosával édesebb?

A diszacharidok két cukorgyűrűből állnak. Ide sorolhatjuk a szacharózt, amit általában úgy ismerjünk, mint a cukornád vagy répacukor feldolgozásából az asztalunkra kerülő fehér kristálycukrot. Itt kell megemlítenünk a tej és tejtermékek édes ízét adó laktózt, ami egy hatszénatomos galaktózból és egy glükózból áll, s emésztéskor is ezekre az alkotóelemekre bomlik. További példa lehet a sörben is megtalálható, két glükózegységből álló maltóz.

Az összetett szénhidrátokat mono- és diszacharid-egységek építik föl:

Az oligoszacharidok nevüknek megfelelően viszonylag kevés, 3-9 cukoregységből állnak. A triszacharidokat viszonylag ritkán említjük. A méhészek ismerik a mézben lévő melecitózt, és viszonylag sokat találkozhatunk a raffinózzal és sztachiózzal. Az emberi szénhidrátbontó enzimek csak részben birkóznak meg velük, így kevés szívódik föl belőlük a vékonybélből, nagyobb részt a vastagbélbe kerülnek, ahol a bélflóra kezdi feldolgozni, ami bizony gázképződéssel és puffadással jár. Aki tapasztalt már ilyet, nem lepődik meg, hogy a tökfélékben, borsóban, hüvelyesekben, szilvában található.

Az oligoszacharidokhoz tartozik a kukorica maltodextrinje vagy a cikóriában található rost, az inulin is.

A raffinóz mintegy ötöd annyira édes, mint a cukorrépából nyert szacharóz. Minél összetettebb ugyanis egy cukor annál kevésbé van meg jellegzetesen édes íze.

Az egyszerű szénhidrátokat - glükóz, galaktóz (a tejcukor alkotórésze) és fruktóz - a szervezet könnyen felhasználja, a bélnyálkahártyán keresztül azonnal felszívódnak és a véráramba kerülnek. Ahhoz, hogy az összetett szénhidrátok is felhasználhatóvá váljanak, bonyolultabb, többlépéses emésztésen és az emiatt bekövetkező átalakuláson kell átmenniük.

Az emésztési folyamat helyszíne a tápcsatorna, nevezetesen a száj, a gyomor és a vékonybél, majd a vastagbél. Az összetett szénhidrátok emésztése a nyálban, a bélnedvben és a hasnyálmirigy emésztőnedveiben található, szénhidrátbontó enzimek hatására történik. Összességében az összetett szénhidrátok elfogyasztása után tovább tart, mire a szervezet egyszerű és édes cukor-építőkövekre bontja őket, így lassabban szívódnak föl a tápcsatornából a vérbe.

Még összetettebb szénhidrátok

Az összetett szénhidrátokat, azaz a sok cukorgyűrűből álló molekulákat, poliszacharidokat, oligoszacharidokat szoktuk keményítőnek is nevezni. Valóban a ruhák keményítésére használt keményítő is ilyen összetett szénhidrát. A poliszacharidok pontos meghatározás szerint azok a szénhidrátok, amelyek több mint kilenc cukoregységből állnak. Egy részük jól emészthető, ide tartozik a növényi keményítő, az amilopektin és ezek állati megfelelője a glikogén, melyek az élő szervezetben a cukrok raktározását teszik lehetővé: Az erre kiválasztott növényi és állati sejtek e makromolekulák formájában tárolják az energiaforrásként szolgáló cukrokat, főképp glükózt.

A glikogén az állatok, így az ember máj- és izomsejtjeiben található. Egy központi helyzetű fehérjéből, a glikogeninből áll, amelyhez mintegy 50000 glükóz molekula kapcsolódik nagy elágazó láncokat alkotva. Felépítésének köszönhetően a bontó enzimek számára jól hozzáférhető, és bármely részéről lehasíthatók a szervezetnek fontossá váló glükózmolekulák. Ehhez nagyon hasonló a növények amilopektinje.

Az emészthetetlen poliszacharidok képezik táplálkozás-élettani szempontból az élelmi rostokat. Az élelmi rostok egy része vízben oldható, más részük vízben oldhatatlan. Mindkét rostfajta élettani hatása sokoldalú.

A vízben oldódó rostok (például egyes pektinek, nyálkaanyagok) elősegítik a szénhidrát- és zsíranyagcserét. Legjobb forrásaik a friss gyümölcsök és a rostos gyümölcslevek.

A pektinfélék egyszerű szénhidrátokból felépülő, vízben nem, vagy csak korlátozottan oldódó, inkább csak duzzadó rostok. Gyümölcsökben, zöldségfélékben találunk, így nagy mennyiséget tartalmaz belőlük az alma és a sárgarépa is, no és a gumicukor is.

A vízben egyáltalán nem oldható rostok többek között a papírtermékek alapanyagaként is ismert, kisebb molekulájú hemicellulózok és nagyobb, több száz vagy tízezer glükózból álló cellulózok. Ez a növények szilárdságát adó makromolekula az emberi emésztőenzimek számára emészthetetlen, a pektinnel és ligninnel együtt éppen ezért rost-anyagokként fontosak számunkra. Emészteni csak a növényevőállatok tudják megfelelő bélbaktériumaik segítségével. Mi, mindenevők sem nélkülözhetjük őket, de számunkra a teltségérzet kialakulásához, az éhségérzet késleltetőiként fontosak. Szabályozzák a szénhidrátok felszívódását és a székletürítést. Nem véletlenül javasolják fogyasztásukat, ha valaki állandóan székrekedéssel küzd. Csupán a vastagbélben található baktériumok bontják le részlegesen. A legtöbb ilyen rostot a zöldségfélék, a búzakorpa, a gabonamagvak, száraz hüvelyesek külső héja és a gyümölcsök tartalmaznak.

A rostokban szegény táplálkozás renyhe bélműködést, elégtelen emésztést székrekedést okoz, míg a rostokban túlságosan is gazdag puffadást, bélhurutot, hasmenést okozhat, ezért nagyon fontos a helyes arányok megtalálása és betartása.

Az élelmiszeripar fejlődésével ma már túlsúlyba került a rostszegény, finomított élelmiszerek (a finomliszt, a fényezett rizs) aránya, de ma sem lehetetlen átesni a ló másik oldalára. Az ajánlott rostbevitel egészséges felnőtt ember esetében napi 20-25 gramm.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +18 °C
Minimum: +9 °C

Délnyugat felől tovább folytatódik a felhősödés, ezzel együtt a csapadékhajlam is fokozatosan növekszik. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra