Becsapós elnevezés
A köznyelvben gyakran használt agyvérzés (más néven: stroke, szélütés) elnevezés egy kissé félrevezető, ugyanis a stroke-os betegek többségénél nem beszélhetünk semmiféle vérzésnél. A stroke tulajdonképpen az agy egy területének átmeneti vagy végleges vérellátási zavar, amely sok esetben az adott agyterület károsodásához vezet. A vérellátási zavar leggyakoribb oka valamelyik agyi ér elzáródása pl. vérrög (trombus) következtében trombózis, embólia. Az agyvérzések alig 20 százalékban valóban vérzés következik be, ez esetben az oxigén- és tápanyag ellátási zavart az adott agyterület ereinek sérülése, ennek következtében megnyílása okozza.
Nagyon fontos a betegség tekintetében mind az elsődleges, mind a másodlagos megelőzés. Elsődleges a kialakulásban szerepet játszó tényezők (pl. családi halmozódás, magas vérnyomás kezelése) figyelembe vétele, a másodlagos megelőzés a már egyszer stroke-on átesett beteg megfelelő gondozását jelenti.
Árulkodó tünetek
A stroke az esetek többségében hirtelen alakul ki, de lassú, folyamatos funkciózavar is előfordulhat. Tünetei széleskörűek, az alábbiak külön-külön és akár együttesen is jelentkezhetnek:
- féloldali látásvesztés;
- végtagokra kiterjedő féloldali részleges vagy teljes bénulás, zsibbadás, vagy ügyetlenség;
- beszédzavar (érthetetlen, értelmezhetetlen mondatok);
- arc félre húzódása;
- kinyújtott nyelv ferdesége;
- szemhéj csüngése;
- kettős látás;
- látótér kiesés;
- szédülés;
- hányinger, hányás;
- zavartság;
- súlyos fejfájás;
- görcsrohamok;
- eszméletvesztés;
- súlyos esetben kóma vagy halál;
A fenti tüneteket sok minden kiválthatja ezért mindig a legsúlyosabbra gondolunk.
Mit tegyen a laikus segélynyújtó?
A tünetek sokrétűsége miatt csak általános ellátási javaslatokat tehetünk. A legfontosabb a tünetek felismerése, a panaszok komolyan vétele, abban az esetben is, ha csak rövid ideig tartottak.
Helyezzük nyugalomba a beteget, sokszor a félülő helyzet a legélszerűbb, nyugtassuk meg, ügyeljünk közérzetére. Lazítsuk meg szoros ruházatát. Kezeljük a kísérő tüneteket pl. görcsrohamnál védjük a fejét. Ha eszméletlen, biztosítsunk légutat, úgy helyezzük stabil oldalfekvésbe, hogy épp testoldala felfelé legyen. Ennek az a magyarázata, hogy a vérzés, illetve érszűkület a bénult oldallal ellentétes agyfélen következett be, vérzéscsillapítás szempontjából ennek kell felül lennie. A kiérkező segítségnek (mentő, háziorvos) adjuk át a megszerezhető információkat, pl. tünetek kezdete, jellege, változása.
Fontos, hogy a panaszok megszűnése esetén is indokolt az orvosi vizsgálat!
Mit tesznek a kiérkező mentők?
A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi tennivalók csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet:
A helyszíni ellátás fontos eleme a beteg és környezete megfelelő kikérdezése a panaszokat illetően. Pl. milyen jellegű a panasz, mikor kezdődött, változott-e, volt-e hasonló korábban, van-e valamilyen ismert betegsége a betegnek, szed-e gyógyszert stb. A vizsgálat része az általános fizikális (küllem, meghallgatás stb.) és eszközös vizsgálat (vérnyomás, pulzus, vér oxigén telítettség, vércukor, EKG, hőmérséklet).
A stroke-nak több formája is van. A legenyhébb esetben (un. TIA) a panaszok akár a mentők kiérkezéséig megszűnhetnek, míg legsúlyosabb esetben eszméletlenség, akár légzési elégtelenség következhet be.
Kórházi kezelést indokolt, a panaszok időközbeni megszűnése esetén is.
Az ellátás során szükség lehet infúzió bekötésére, igen fontos a vércukor ellenőrzése, mert alacsony vércukor járhat stroke-hoz hasonló neurológiai tünetekkel. Eszméletlenség esetén a légutak biztosítása az elsődleges.
Gyakran jár magas vérnyomással a betegség, azonban a vérnyomás csökkentése az esetek többségében ilyenkor nem indokolt.
Fontos, hogy minél hamarabb CT vizsgálat készüljön a betegről, annak eldöntésére, hogy vérzéses, vagy érelzáródásos formáról van szó.
Érelzáródás esetén már hazánkban is több központban lehetőség van a vérrög gyógyszeres oldására (lízis).
