Az ArvaliCom másfél évvel az első Nagy Facebook Kutatása után idén újra elvégezte a hazai fészbukozók felhasználói szokásainak felmérését. A 834 hazai Facebook-látogató körében online adatfelvétellel végzett kutatás adataiból kiderül, hogy a fiatalok kevésbé függők, mint a szüleik, s összességében is csak a válaszadók 4,3 százaléka vallja magát függőnek, ami némi csökkenést jelez a 2013-as adatokhoz képest.
A Facebook chat pörög a legjobban
Szinte mindenki használ minden funkciót a Facebookon , de leginkább csetelünk (51 százalék), a csoport funkciót használjuk (24 százalék), és kedvenc oldalainkat követjük (17 százalék). Az idén először vizsgált 18 évnél fiatalabb korcsoport a legaktívabb csethasználó, nem véletlen, hogy náluk a kapcsolattartás formái között már egyre ritkábban fordul elő a „foci a téren”, vagy a társasjáték, sőt, a telefonálás is. Az idősebb Facebook-felhasználók kiegyensúlyozottabban használják az egyéb tartalmi lehetőségeket is (szakmai hírek, saját vagy ismerős privát tartalmak, események, játékok/applikációk). Az applikációkat viszont leginkább a 18 évnél fiatalabbak használják (20 százalék), míg a náluk idősebbek mintegy 10 százaléka tölt csak le ilyesmit.
Megszoktuk, megtanultuk
Az ArvaliCom 2015-ös Nagy Facebook Kutatásában részt vett felhasználóknak nem jelent gondot az oldal használata: átlagosan 90 százalék felett volt azok aránya, akik állították, jól kiismerik magukat a Facebookon, vagyis mindent tudnak róla azon a szinten, amelyen alkalmazzák, de még a 40 év felettieknél is 83 százalék ez az arány. Ebből is látszik, hogy a 40-en túliak társasága is szépen elsajátította a Facebook-nyelvet, és nem is változtatna „fészbukozási” szokásain, 85,5 százalékuk ugyanennyit használná az oldalt a jövőben is.
A korral a függőség is növekszik
Miközben a 40 feletti fészbukozók mondták a legnagyobb százalékban (67 százalék) azt, hogy minden további nélkül tudnának létezni az oldal nélkül, a függőség mértéke is náluk a legmagasabb (5 százalék), míg 18 év alatt a válaszadók mindössze 1,5 százaléka nevezte magát függőnek. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy nem vagyunk Facebook-függő nemzet, a Facebook korosztálytól függetlenül csak kiegészítő szerepet tölt be a felhasználók életében, igaz, a függők alacsony értékéhez képest összességében a megkérdezettek 12,5 százaléka állította, hogy „nehezen tudna létezni” Facebook nélkül.
A válaszadók nagy többsége – kortól függetlenül – vallotta, hogy naponta több alkalommal is csatlakozik a Facebookra. Ám, míg az idősebbekre az jellemző, hogy kifejezetten „fészbukozni” ülnek a gép mellé, és ilyenkor akár egy órát is eltöltenek ott (45 százalék), addig a 40 alattiaknak már csak 30 százaléka szán alkalmanként ennyit a közösségi életre. A legrövidebb intervallumra belépők leginkább a 18 évnél fiatalabbak. Közülük 10 százalék mindössze 1-5 percre „köszön be”, miközben a 40 fölöttieknél ez az érték alig 2 százalék felett van. A leggyakrabban a Facebookra belépő 18-40 közöttiek 25 százaléka viszont átlagban 5-10 percet tölt el a képernyő előtt. Ezekhez a generációs különbségekhez , az életritmusok eltérése és a hírfogyasztási szokások különbsége mellett, nagyban hozzájárul az is, hogy a mobileszközök (és az állandóan a zsebben lévő internet) használatával a fiatalabbak jobban képben vannak, és akár egy hamburger rendelése közben is képesek a hüvelykujjukkal valamilyen eszköz érintőképernyőjét masszírozni.
A Facebook nem veszélyezteti kapcsolatainkat
A felmérés szerint tableten nézzük legritkábban a Facebookot, és 40 év alatt továbbra is az okostelefon a favorit, ami összességében megelőzi az asztali számítógépeket. De nem a hálószobákban! Míg a 2013-as Nagy Facebook Kutatás egyik legérdekesebb aspektusa az volt, hogy a magyar felhasználók 14 százalékával fordult már elő, hogy a szex helyett a Facebookot választotta, 2015-re ez az arány 7 százalékra csökken.
A megkérdezettek 46 százaléka nő, 54 százaléka férfi volt. Korosztályi megoszlás: 14-18 év 19 százalék; 18-23 év 34 százalék; 23-30 év 16 százalék; 31-50 év 19 százalék; 51 évtől 11 százalék. Lakóhely szerint: Budapest 38 százalék, nagyváros 19 százalék, kisváros 25 százalék; külföld 4 százalék, egyéb 4 százalék.
