A Harvard Egyetem Szociális Kognitív és Affektiv Neurotudományok Laboratóriumának tudósai ezért tudni szerették volna, hogy mi az oka annak, hogy az emberek ennyire szeretik a saját hangjukat hallgatni, és hogy ez a jelenség kapcsolatban van-e az agy jutalomközpontjának működésével . Agyi vizsgálatok segítségével rájöttek, hogy miközben az emberek saját magukról beszélnek, ugyanazok a kémiai reakciók játszódnak le az agyukban, mint szex közben, és ez motiválja őket, hogy rendszeresen személyes információt osszanak meg magukról. A tudósok funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálatot (fMRI) alkalmaztak az agyi folyamatok megfigyelésére, mivel ez az eszköz képes kimutatni az agy véráramlásában beálló változásokat. Az fMRI közben a kutatók megkérték a 195 résztvevőt, hogy először beszéljenek magukról, saját személyiségükről és bizonyos dolgokról alkotott véleményükről, majd másokról is alkossanak véleményt. A tudósok a két vizsgálat során folyamatos megfigyelés alatt tartották az agy véráramlásának változásait, majd összehasonlították a két kísérletben mért idegi aktivitást.
Amikor a résztvevők magukról beszéltek, megfigyelhető volt, hogy az szex közben , vagy valamilyen finom étel elfogyasztásakor aktiválódnak. A harmadik kísérlet során a résztvevőknek ugyanúgy vagy magukról, vagy másokról kellett beszélniük, de ekkor már azt mondták nekik, hogy egyes esetekben megoszthatják az információt a külvilággal is.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Bár a harmadik kísérlet alatt az önmagukkal kapcsolatos információk közlése ismét növelte az agyi aktivitást, a másokkal való megosztás tovább fokozta a vérellátást, vagyis ezek szerint az okozza a legnagyobb örömet, ha másoknak beszélhetünk saját magunkról. "A vizsgálati eredményekből világosan látszik, hogy a személyes információ másokkal való megosztása fokozza az örömérzettel, motivációval és jutalmazással kapcsolatos idegi régiók aktivitását, és rendkívül pozitív hatással van a kedélyállapotra" - nyilatkozta Dr. Adrian Ward pszichológus, a folyóiratban közzétett tanulmány vezető szerzője.
Legjobban: