A repülésiszonyban szenvedők közül az egyik legismertebb személyiség Dennis Bergkamp, a világhírű holland focista, aki aktív pályafutása során bizonyos meccseken nem is játszott, mert túl megerőltető lett volna eljutnia a mérkőzések helyszínére autóval vagy vonattal. Ezért hívták őt angol nyelvterületen "nem repülő hollandinak" (Non-Flying Dutchman) is.
A Gesundheit.de internetes oldal most tippeket ad arra, hogy miként előzhetők meg az efféle pánikreakciók, és mit tehetünk az aviofóbia ellen.
Statisztikailag nézve a repülés a legbiztonságosabb közlekedési eszköz, biztonságosabb a vonatnál, a busznál és az autónál is. Ennek ellenére sok ember fél a repüléstől . Ez azért van így, mert sokak számára ez nem annyira megszokott dolog, mint a többi közlekedési eszköz.
Másrészt a repülés közben az ember többféle szorongást élhet át: egyrészt szűk területre van beszorítva, másrészt egy a külvilágtól többé-kevésbé elszigetelt légtérbe van bezárva. Harmadrészt a magasságtól is lehet félni, továbbá a kiszolgáltatottságérzés a pilótával és a személyzettel szemben is jelentkezhet.
Az aviofóbiáért saját (negatív) fantáziánk a felelős. Már a repülés előtt vagy aközben elképzelheti valaki, hogy milyen katasztrófa fog bekövetkezni. (Bergkamp esetében egyébként egy valódi negatív élmény vezetett a fóbia kialakulásához, amint ez a Wikipedia angol oldalán is olvasható.)
E fantáziák élénken foglalkoztathatják az agyunkat, és természetesen el tudjuk képzelni, amint a gép a földön szétroncsolódva darabokban hever vagy a tengerbe zuhan. (Sajnos az elmúlt hetekben az efféle képek nemcsak a fantáziánk révén kerülhettek a szemünk elé, több légikatasztrófáról is beszámolt a világsajtó.)
Mi válthatja ki az aviofóbiát?
A repülésiszonyt több tényező is okozhatja. Elsőként a Gesundheit.de is azt említi, ami Bergkampnál is kiváltotta az aviofóbiát, vagyis a negatív személyes élményeket. Ez lehet erősebb turbulencia vagy hosszas várakozás, amíg a gép a landolásra engedélyt kapott.
Ha viszont valaki még egyáltalán nem repült, akkor általános szorongás jelentkezhet nála. Kiszolgáltatottnak érzi magát, vagy éppen bezártnak. Ilyenkor hajlamos túlértékelni a veszélyeket. Ártalmatlan zajokat vagy a normál üzemelés hangjait vélheti veszélyesnek - teljesen alaptalanul.
Lehetséges az is, hogy egy másik ember hatására alakul ki bennünk a fóbia. Ez a másik ember átélhetett valamilyen negatív élményt vagy egyszerűen a félelmét sugározhatja ki felénk. Így aztán anélkül, hogy nekünk bármilyen problémánk lett volna a repüléssel, érezhetjük magunkat kellemetlenül. Ezt imitációs tanulásnak nevezi a Gesundheit.de.
A tipikus szimptómák
Aki aviofóbiában szenved, az már napokkal a repülés előtt rosszul érzi magát. A repülőre felszállva vagy emelkedés közben a tünetek súlyosbodhatnak.
Ugyanakkor nem mindenki szenved aviofóbiában, aki nem szívesen repül. A fóbia tipikus jelei a következők: inkább nem repül valaki, ezért más közlekedési eszközt vesz igénybe, még ha ez körülményesebb is. Már a repülés gondolatára is félelmi reakciók lesznek úrrá rajta. A repülőre felszállva pánikot érez, és azt érzi, mintha megbénult volna. Halálfélelem is elfoghatja az illetőt. Izgatottság, idegesség és agresszivitás is jellemezheti ezeket a személyeket, akik különösen érzékenyen reagálnak a zajokra és a szagokra.
Az érintettek feszültnek érzik magukat, remegnek, izzadnak. Szaporább a szívverésük, légzési panaszaik lehetnek, fülzúgás és szédülés is elfoghatja őket. Másképp viselkednek, mint egyébként: túl sok alkoholt isznak, vagy nyugtatókat szednek be, körmüket rágják, vagy az asztalon dobolnak az ujjukkal.
Hogyan küzdjük le a repülésiszonyt?
Aviofóbiában csak azok szenvednek, akik a repülést veszélyesnek tartják. Bennük tulajdonképpen egy teljesen normális reakció zajlik le, amit veszélyhelyzetben mutat a szervezetük. Néhány trükkel és némi gyakorlással ezért a repülésiszonyt a legtöbb embernél kontrollálni lehet. Éppen ezért viszont a leküzdés első számú feltétele az, hogy valaki ne gondolja azt a repülésről, hogy az veszélyes.
Először is fel kell építenünk magunkban egyfajta bizalmat, biztonságérzést a repülés technikájával szemben. Néhány légitársaság például speciális kurzusokat, szemináriumokat tart, amelyek a repülésiszonnyal foglalkoznak. Az ilyen tanfolyamokon nagy teret kap a repülés technikai hátterének a bemutatása.
Egy pilóta szokott tájékoztatást adni a repülés alatt lejátszódó műszaki folyamatokról. Az ilyen szemináriumok másik célja, hogy megfelelő feszültségoldó, lazítási technikákat tanítsanak az utasoknak. A tanfolyamot általában rövid próbarepülés zárja.
Tippek a repülésiszony legyőzésére
A Gesundheit.de tippeket is ad a fóbia leküzdésére. Először is hangsúlyozza, hogy a repülés előtt jóval kezdjünk el foglalkozni a probléma megoldásával. Szerezzünk be szakirodalmat és menjünk el a legközelebbi repülőtérre, figyeljük meg a gépek felszállását és landolását. Rendszeresen végezzünk lazító és feszültségoldó gyakorlatokat vagy autogén tréninget. Olyan gyakorlatokat válasszunk ki, amelyek repülőn is végezhetők.
Ha valakinek nagyon erős a félelme, vegyen részt a speciális szemináriumokon, amelyek az aviofóbiával foglalkoznak. Ha valakit általánosságban is félelmek gyötörnek, akkor érdemes a pszichológusával is beszélnie. Ilyenkor a szorongásterápia is segíthet.
Ha valakinek már nincs lehetősége hosszasan készülődni az útra, akkor sincs tétlenségre kényszerítve. Ilyenkor a stresszoldásra kell törekednie. A repülőtérre vezető utat is már lehetőleg stresszmentesen tegyük meg: a becsekkolást online intézhetjük, időben induljunk ki a reptérre, így felesleges idegeskedéstől kímélhetjük meg magunkat.
Ne igyunk alkoholt és kávét a gépen. A repülés alatt koncentráljunk valami pozitívra . Olvassunk egy érdekes könyvet, hallgassunk audiokönyvet, mindez eltereli a figyelmünket a zajokról. Próbáljunk meg örülni a kilátásnak vagy a kellemes kiszolgálásnak a gépen. Kapcsoljuk be a szellőzőt, légbefúvót a gépen, mert a bezártságérzésünket enyhítheti, ha friss levegőt kapunk.
Ha azt észleljük, hogy elfog minket a pánik, próbáljuk a negatív gondolatokat egy tudatos "stoppal" leállítani. Koncentráljunk valami szép dologra ilyenkor.
Lazítsunk, kontrolláljuk a légzésünket. Figyeljünk a levegővételünkre: lassan lélegezzünk, és mélyeket. Képzeljük el, hogyan árasztja el a levegő a testünket. A kilégzés után tartsunk szünetet. legalább hat másodpercig ne vegyünk levegőt ilyenkor.
Gyógyszerekkel leküzdhető a félelem?
Általánosságban inkább lebeszél minket az oldal a repülésiszony gyógyszeres kezeléséről. Sem a gyógyszerek, sem az alkohol "bevetése" nem igazán ajánlatos. Egyrészt így nem aktívan küzdünk az aviofóbia ellen, másrészt ily módon a kontroll elvesztésének érzése akár még erősödhet is bennünk.
Aki mégiscsak ragaszkodik a gyógyszerekhez, azoknak inkább növényi alapú nyugtatók ajánlottak. Ezeket inkább a repülés előtt érdemes bevenni, hogy az indulásra kifejtsék hatásukat a nyugtatók. Érdemes konzultálni előtte az orvosunkkal is, hogy milyen mennyiségben vegyünk be ilyen szereket. Hosszú távon azonban a repülési félelem legyőzésére ez nem nyújt megoldást.
Ha valaki mégis gyógyszert vesz be, figyelembe kell vennie, hogy a magasság miatt a szerek hatása változhat. Ráadásul ha a repülő száraz levegője miatt többet iszunk az átlagosnál, akkor a gyógyszerek gyorsabban ürülnek ki a szervezetünkből.
Sokan, akik aviofóbiában szenvednek, az italhoz nyúlnak. A repülés előtt vagy alatt teszik ezt. Ám a német internetes forrás szerint ezzel vigyázni kell: az alkohol egyrészt a magasság miatt erősebben hathat az érintettek szervezetére, illetve maga a szesz is kiválthat pánikot. Éppen ezért jobb távol tartani magunkat az alkoholtól és inkább professzionális úton leküzdeni a fóbiánkat.
